Szakemberek gyermekeink étkezési szokásait kutató vizsgálatai azt mutatják, hogy kevés gyümölcsöt esznek a gyerekek.
Sajnos az élelmiszerek között egyre drágábbá válnak a gyümölcsök, ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy sok család asztalára egyre ritkábban kerül ez a nagyon egészséges táplálék. Sokszor azonban nem erről van szó, inkább rosszul kialakított szokásokról, ezért feltétlenül pozitív, ha az óvodában is „terítékre kerülnek” a gyümölcsök, méghozzá többféle szempontból, egyrészt mint az eddigi ismeretek aktivizálása, másrészt ennek eszközeként a tárgyiasítás. Ki milyen gyümölcsöket ismer? Nyilván sok zöldségfélét is említenek a gyerekek, így legalább módunk lesz elkülöníteni e két nagy növénycsoportot.
A gyümölcsök felsorolását beszélgetés követi:
• Ki melyiket szereti?
• Ki melyiket ismeri?
• Melyik hol terem: bokron, fán, földön?
Már ezt is megörökíthetjük egy egyszerű rajzzal, hogy még jobban rögzüljenek az ismeretek. Dalt, verset, mesét is találunk a feldolgozáshoz: akár CD-ken megzenésítve, akár népdalok, akár prózák, gyermekversek és mondókák között (például Érik a ropogós cseresznye…, Hull a szilva a fáról…, Esik az eső, szakad, iszik a dinnye, dagad…, Alma, alma, piros alma…, Szedjük a jó körtét…) Nem kell, hogy a gyerekek mindet megtanulják, elég ha hallják, és rácsodálkoznak, mennyi ihletet adtak a gyümölcsök a poétikának.
Más szempontú csoportosítással a következő alkalommal folytathatjuk:
• Hazánkban is terem, vagy messze-messze földről érkezik hozzánk?
• Miért déligyümölcsök például a citrusfélék?
• Hogy fogyasztjuk a gyümölcsöket? Alapos mosás után nyersen, főve, sülve?
• Vannak olyan gyümölcseink, amelyeket finoman, óvatosan kell mosni, különben tönkre mennek? (málna, eper, szeder, szamóca)
• Mi mindent készíthetünk a gyümölcsökből? (süteményt, fagylaltot, levest, szószt, szörpöt, lekvárt, kompótot)
Gyümölcskosár
A motiváció felkeltése után készítsünk gyümölcskosarat a gyerekekkel!
Alkalmazott technika: montázs
Szükséges anyagok és eszközök:
• gyümölcsöket ábrázoló képanyag
• karton vagy rajzlap
• olló
• ceruza
• sablon
Az elkészítés menete:
A gyümölcskosár mérete, melyet sablonként megadhatunk, de a gyerekek maguk is megrajzolhatják, attól függ, hogy a képanyag, amelyet összegyűjtöttünk, milyen méretű. Gyümölcsök képeit kivághatjuk kertészeti magazin, reklámújság oldalairól, gyümölcsteás dobozokról, képes naptárakról, de az egyik legjobb megoldás a filteres teatasakok használata. Mivel a teatasakok kisméretűek, alapként akár egy A/6-os méretű papírlap is
elég a gyümölcskosárhoz.
Egy kisebb fehér papírra kirajzoljuk (sablonnal vagy szabad kézzel) a kosarat, amire először ragasztás nélkül elhelyezzük a kivágott gyümölcsöket. A nagyobb formákat alulra tesszük, a kisebbeket inkább felülre. Lehetnek takarásban a különböző gyümölcsök, növelve a térbeliség illúzióját. Ha kialakult a kép, finoman elcsúsztatják a gyerekek, és ragaszthatják is.
A szőlő ezeken a kis munkákon nem jelenik meg, bár a szóbeli feldolgozás alatt biztos felmerül mint gyümölcs. Mivel hazánkban a szőlők többségének érési ideje szeptember-októberre esik, és feldolgozása a szürethez kötődik, a nyári gyümölcsöskosárba ezért inkább ne tegyük bele.
A gyümölcskosarakat a gyerekek összeállíthatják ismétlésképpen tematikusan is: külön a déligyümölcsök, külön az itthon termők, külön a kényesek, a gyorsan romló málna és szederfélék.
(Forrás: Óvónők kincsestára)
[product id=”348″]
