A mozgásos játékok éppúgy, mint a fogócskák, ügyességi, vonuló, párválasztó, lánykérő játékok évszázadok óta fejlesztik a mozgáskoordinációt.
Az alább közreadott őszi mozgásos játékok kapcsolódnak az időszak jeles napjaihoz, munkajellegű szokásaihoz. Aratás után vagyunk, a gabona már a „hombárokban” van, indulhatunk a malomba őrölni.
„Malomszökés”
A játékhoz két gyerek kell, akik egymással szemben állnak. Két kezüket keresztbe fogják, majd egymás mellé fordulnak, ütemes léptekkel, vagy szökdelve egyszerre ugrálnak előre, és ezt az énekes mondókát mondják:
„Zabot vittem a malomba,
Azt hittem, hogy kukorica,
Rizskása,
Gyöngykása.”
A rizskása, gyöngykása szavaknál, anélkül hogy a kezüket elengednék, megfordulnak.
Megőrölték a gyerekek a gabonát, lehet sütni a kenyeret. A következő mozdulatutánzó játékkal, a mozgáskészség fejlődése mellett még a gyerekek megfigyelőképessége is fejlődik.
„Pitánkázás”
A pitánka kukoricalisztből sütött pogácsa. A gyerekek egy sorban, egymás szétvetett lába közé ülnek, ők a kenyerek. Gazdasszonyt választanak, aki sorban haladva megkopogtatja a kenyerek hátát. Az egyik már sült, azt kiemeli a sorból, a sületlen még marad, addig nézegeti, míg egy marad, azt megfogja a két kezénél, és segítséget hív, aki a két lábát fogja. Néhányszor meglóbálják, és ezt a mondókát mondják, ha megsült:
„Gyér szita, gyakor szita,
zur bé, mennyországba.”
Ha sületlen:
„Gyér szita, gyakor szita,
zur bé, a pokolba.”
Szeptember 29. Szent Mihály napja. A naphoz kötődő szokások közül kiemelkedik a kukoricatörés kezdete. Kezdődhet a jókedvű fogócskák, tréfálkozások ideje!
Még több mozgásos játék található az Óvónők kincsestára 73. kötetében.
Amennyiben még nem előfizetője a kiadványnak, itt megrendelheti:
