A szüret kezdete gazdasági időben a dióverést, almaszedést is jelentette. Ekkor játsszuk a különböző párválasztó játékokat.
A párválasztó játékokban a játékmód szinte mindig ugyanaz: a gyerekek körbeállnak, valaki középre megy, a dal megfelelő helyénél párt választ, vagy rögtön helyet cserélnek, vagy táncolnak, és aztán cserélnek helyet. Azokból a párválasztó játékokból válogatunk, amiben a szokások élnek. Fontos számunkra az is, hogy ezek a játékok tükrözik az egymás közötti érzelmi kapcsolatokat, kifejeződnek bennük a baráti vonzódások.
A játékok kiválasztásánál nagyon fontos figyelembe venni a gyerekek életkorát.
A feladatunk az, hogy sok mozgással, kevés énekkel járó mozgásos játékokat, fogócskákat tanítsunk az őszi időben a szabadban, minden korosztálynak. A guggolós körjátékokat a kisebb gyerekeknek, az eszközös és a sport jellegű játékokat a nagyobbaknak, mert ők már rendelkeznek olyan készségekkel, amik a kicsiknek még nincsenek. Minden játéktanításnál a legfontosabb szempont, hogy olyat tanítsunk, ami a gyerekek számára élvezetes lesz!
Dömötör napjához (október 26.) kapcsolódik az őszi pásztorünnep, a „juhászbál”. Ehhez az időszakhoz fiúkkal játszható ügyességi játékokat választunk. Ezek a játékok fejlesztik a testi erőt, ügyességet. A szabályok helyett inkább a testtartás vagy mozgás a lényeges elem.
„Szénabuglya-kalongya”
Egy nagyobb fiú hasra fekszik, a többiek pedig keresztbe fekszenek rá, míg a rendetlen rakás le nem dől, közben a lányok ezt skandálják: „Szénabuglya-kalongya!”
„Kecskét ugrás”
Ezt a játékot régen pásztorkodás közben játszották a fiúk. Egy fiú törzsével vízszintesen előredőlve, kezével a térdére támaszkodik, vagy a cipőjét érintve kecske lesz. A többiek sorra, két karral a hátára támaszkodva, szétterpesztett lábbal átugranakrajta, majd elöl ők is meghajolnak. Így sokszor hat-nyolc kecskét is át kell ugraniuk!
További párválasztó játékokat talál az Óvónők kincsestára 73. kötetében megjelent cikkben.
Amennyiben még nem előfizetője a kiadványnak, itt megrendelheti:
[product id=”348″]
