Düh, kezelhetetlen viselkedés, figyelemzavar – ezek nemcsak magatartási problémák, a gyerekek ugyanis többnyire így fejezik ki, ha fáradtak.
Gyermekkorban több kapcsolat van az agy idegsejtjei között, mint a felnőtteknél, emiatt ilyenkor több és mélyebb alvásra van szükségük, hogy fel tudjanak készülni az új élmények befogadására.
A gyerekek és a felnőttek szükségletei nemcsak az alvás mennyiségében térnek el, hanem egyebek közt abban is, hogy míg fiatalabb korban az hat jól a teljesítményünkre, ha később kelünk, addig az életkor előrehaladtával inkább arra reagálunk jól, ha korábban indul a napunk, mondja Dr. Bódizs Róbert, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatási igazgatóhelyettese.
Felnőtt korban jobban toleráljuk, ha el kell térnünk szervezetünk belső órája által diktált igényeitől, ezt nevezik szociális jet lag-nak. Vannak, akik az egész heti koránkelést hétvégén egy hosszabb alvással pótolják be. Ez azonban gyermekkorban még nem működik, akkor ugyanis még nem tudjuk késleltetni az alvási szükségleteinket, a gyerekek gyakran akkor is hajnalban kelnek, ha egyébként nyugodtan alhatnának tovább. Ez pedig nem tesz jót sem a hangulatunknak, sem a teljesítőképességünknek.
Számtalan kutatás támasztja alá, hogy a gyerekek jobban teljesítenek és frissebbek, ha tovább alhatnak reggel. Az Egyesült Államokban 200 tinédzsert vizsgáltak, és kiderült, hogy ha reggel 8 óra helyett 25 perccel később kezdték az iskolát, jobb lett a hangulatuk, nőtt az alvásidejük és kevesebb koffeint fogyasztottak. Önmagában azonban a későbbi kezdés sem garantálja a jobb eredményeket és a kedvezőbb hangulatot. Az a legfontosabb, hogy figyeljük meg a gyerekek alvási igényeit, és igyekezzünk alkalmazkodni azokhoz.
A cikk folytatása itt olvasható >>
[products ids=”17208″]
