Azoknál a gyerekeknél, akiknek apjuk még a fogamzás előtt dohányzott, háromszoros az asztma veszélye a nemdohányzókhoz képest.
A dohányzás korai elkezdése is növeli a nem-allergiás eredetű asztma kialakulásának kockázatát. Tehát nem csak az anyai környezet játszik kulcsfontosságú szerepet a gyermek egészségében, hanem az apa életmódja is.
A Bergen-i Egyetem kutatói 24 ezer gyermek adatait vizsgálták meg tanulmányukban. A kutatók szerint a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha az apák 15 éves koruk előtt kezdtek dohányozni.
Megállapították, hogy az anya dohányzása szintén növeli az asztma kialakulásának esélyét az utódnál, de nincs összefüggés a fogamzás előtti anyai dohányzás és az asztma kialakulása között. Ennek oka az, hogy a dohányzás genetikai és epigenetikei károsodást okoz a hímivarsejtekben, amely a magzatban fejlődési rendellenességet okozhat.
Az állatkísérletekben egyre több a bizonyíték az epigenetikai programozásra, azaz arra a mechanizmusra, amely által az apa fogantatás előtti környezete hatással lehet a jövőbeni nemzedék egészségére.
A kutatócsoportok azt is vizsgálta, hogy hatással van-e az asztma kialakulásának kockázatára az, ha az apa hegesztéssel foglalkozott. Kimutatták az asztma növekvő kockázatát az utódnál még akkor is, ha az apa felhagyott a hegesztéssel a fogamzás előtt.
Forrás: MTI
