Bábtörténet
A bábjáték a művészet ősi ága. Nem kizárólagosan gyermekműfaj, sőt igen előkelő helyet foglal el a művészetek között, s öröklétének titka, hogy e műfajban mindig az emberre osztják a főszerepet. Jelen van minden korban, minden nép kultúrájában jelentős szerepe volt, van és lesz.
Több ezer éves életútja elején emberfölötti lényeket, isteni ősöket, babonákat, mágiát, különböző misztériumokat testesített meg. Megtaláljuk a vallásokban, a karneválokon, a néphagyományokban, de ott voltak a bábok a királyi udvarokban és a nép szórakoztatására a piactereken is. A bábjáték a XVII-XVIII. században élte igazi virágkorát. Századunkban Európa szerte újra felfedezték ezt az egyedülálló, páratlan művészi lehetőséget Magyarországon a középkor elején jelenik meg a bábjáték, és ettől kezdve minden korban megtaláljuk. Bár művelődéstörténeti szempontból nagy jelentőségű, távolról sincs akkora hatással kultúránk fejlődésére, mint külföldön. Ennek oka talán a magyar nép jellemében keresendő, melynek a szentimentalizmusra, regényességre, s főképp az aprólékos munkában való elmélyülésre nincs hajlama – vélik a korabeli szakértők.
A tudományos érveléssel ellentétben néhány évtizeddel ezelőtt a honi bábjátszás fellendülését figyelhettük meg. Számtalan mesejáték, feledhetetlen figura bizonyította, hogy szükségünk van ezekre a nagyon is emberi játékokra.
Komplex hatása abban rejlik, hogy sokféle képességet fejleszt, annak is, aki nézi és annak is, aki játssza. Képekben gondolkodik, de erős dramaturgiára épül. Művészeti hatásán és az audio-vizuális élmény örömén kívül sokoldalú – diagnosztikai, pedagógiai és terápiás célú – felhasználási lehetősége sem elhanyagolható. Főként a gyermekek pszichés problémáinak megoldásában bír nagy jelentőséggel, felmérhetetlen hatása van az oktatásban, nevelésben, hiszen a kedves figurák hűen és maradandóan közvetítik a pedagógus által átadott ismereteket.
A bábozás komplex jelentősége a gyermeki személyiség fejlődésében
A bábozást a babával játszó gyermek tevékenységéből vezethetjük le. Elsősorban játék, tehát felhőtlen örömet jelent a gyermek számára, játékos módon sajátít el ismereteket, teremt kapcsolatot a világgal, a közeli és a távoli környezettel, s élményeit, benyomásait játékosan dolgozza fel.
A bábjáték sokoldalú, komplex hatása miatt nagyon alkalmas módszer a gyermeki személyiség fejlesztésére. Segít a kapcsolatok kialakításában: sok idegen hatás között egy kis bábuval előbb képes kapcsolatot teremteni, mint az ismeretlen felnőttel. A játszó gyermek pedig nemcsak a bábuhoz kapcsolódik, hanem mindenkihez, akit játszótársnak vél, így olyan utat nyit meg gyermek és felnőtt, gyermek és gyermek között, amely addig zárva volt.
Fejleszti a beszédkészséget: A bennünket körülvevő környezetnek hihetetlenül nagy hatása van a beszéd kialakulására. A kisgyermek érzelmileg meleg, beszédes környezetben szinte észrevétlenül tanul meg beszélni, de bármilyen érzelemzavar lép fel benne, az beszédében is megnyilvánul. A bábjáték színes világa örömérzetet, vidámságot kelt a gyermeki lélekben, s ez a beszédét is színesebbé teszi. A bábokkal történő mesedramatizálás, verselés, énekelgetés kiemelkedően fejleszti a gyermek beszédkészségét.
Fejleszti a ritmusérzéket. Az énekes, mondókás bábozás során az egyenletes lüktetésre sétáló, táncoló maci, csemeténket is magával ragadja és ő is ringatózni, tapsolni kezd a ritmus hatására. Része a vizuális nevelésnek: A bábjáték esztétikai hatású is, így alkalmas eszköze a vizuális nevelésnek. A bábu egyrészt látvány, melynek formái, színei keltik az első benyomást, másrészt mozgó figura. A benne rejlő mozgatási lehetőség cselekvésre, tevékenységre készteti a gyermeket. Fejleszti az érzékeit: a bábjátéknál mozgás és szó egybekapcsolásából alakul ki a játék, s ez a két tevékenység fejlesztő hatással van a gyermek szem-kéz mozgásának összerendezésére és a beszédkészség fejlesztésére egyaránt.
A bábu eleven lény benyomását kelti, s így látás, hallás és tapintás élmény formájában nyújtja az ingereket, ezért alaposabb megismeréshez és ismeretszerzéshez vezet. Készségeket és fejlődési szintet mutat: a bábjáték élményeket hordoz, közvetít, átélést jelent. A játék formai részéből meg tudjuk ítélni a gyermek mozgásfejlődését, találékonyságát, megfigyelő- és alkalmazkodóképességét, beszédfejlődésének fokát és minőségét. Ha csoportban játszik, játék közben szociális képessége, érzékenysége nyilvánul meg leplezetlen és természetes formában. A rejtett agresszió, a fokozott ingerlékenység, a hatalmaskodás, a szeszélyesség, az ellenségeskedés hamar felszínre kerül, ugyanígy a gátoltság, a félénkség, a túlzott engedelmesség és a bohóckodás is. Növeli az önbizalmat: Mivel önállóságot kíván a gyermektől, ezért önbizalmat, bátorságot ad. A bábu élőként hat, így fejleszti a gyermek érzelmi, akarati életét és fantáziavilágát, tehát jellemet és akaratot formáló eszköz is. Fejleszti az értelmi funkciót: Gondolkodásának kezdeti formája az érzékelésen, észlelésen alapul. A bábu – amellyel játszani, manipulálni lehet – kedvezően motiválja a gyermek megismerő tevékenységét, sőt, érdeklődését, figyelmét tartósan fenn tudja tartani, ezért az értelmi funkciók fejlesztésének is hatásos eszköze lehet.
Folytatjuk…
Forrás: http://www.babu.hu
