Az alábbiakban a Központi Statisztikai Hivatal oldalán megjelent statisztikai tükör első részét már közöltük, további részleteket lejjebb olvashat.
Az évtizedben végrehajtott intézkedések hatása érzékelhető az ellátórendszerben. Az új intézmények létesítése, a bölcsődék férőhelybővítési, illetve a családi napközik bővülő pályázati lehetőségei jelentősen megnövelték a rendelkezésre álló kapacitást. A több működő férőhely javította a kisgyermekes családok hozzáférését az ellátáshoz, amíg 2010-ben országosan egy férőhelyre 10, 2017-ben 6 potenciális igénybevevő jutott a 3 éven aluli korosztályból.
A gyermekek napközbeni ellátását 2017. január elsejétől bölcsőde, mini bölcsőde, családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde és napközbeni gyermekfelügyelet formájában lehet nyújtani. Míg a bölcsőde és a mini bölcsőde intézményes formában nyújt ellátást, a családi és munkahelyi bölcsőde szolgáltatásként vehető igénybe. A mini bölcsődékben kisebb létszámú, 7–8 fős csoportokban biztosítanak gondozást a gyermekeknek. A korábbi családi napközik átalakulásával létrejött családi bölcsődék – akárcsak a munkahelyi bölcsődék – kisebb csoportlétszámmal (5–7 fő) is működhetnek.
2017-ben 44 896 kisgyermek gondozását a két alapvető intézményes ellátás és a két szolgáltatási ellátás keretében 1752 bölcsőde és 138 napközbeni gyermekfelügyelet, összesen 1890 napközbeni ellátást biztosító intézmény végezte arra az időre, amíg a szüleik dolgoztak. Ezek területi eloszlását vizsgálva, megfigyelhető, hogy a tízezer főnél népesebb településeken található az intézmények 83%-a, míg a 499 fő alatti településeken összesen 8 intézmény működött.
A napközbeni ellátást biztosító intézmények fenntartóinak többsége települési és kisebbségi önkormányzat vagy önkormányzati társulás, de 20% körüli a civil szervezetek, valamint a nonprofit gazdasági társaságok által fenntartott bölcsődék aránya is.
Az egyes bölcsődei ellátási formák jellemzői
Klasszikus bölcsődék
A 2017. május 31-i adatok szerint 754 bölcsőde 40 040 férőhellyel, 7346 kisgyermeknevelővel, valamint 1517 dajkával várta a gyermekeket. Az igényekkel összhangban a rendelkezésére álló férőhelyek 42%-a Budapesten és Pest megyében található, ami összefügg azzal, hogy itt él
a 3 éven aluli gyermekek közül minden harmadik, továbbá itt a legmagasabb a női foglalkoztatottság.
A bölcsődei intézmények 4235 csoportjában az év folyamán összesen 52 680 gyermeket láttak el. A beíratott gyermekek 44%-a szeptemberre már óvodai nevelésbe távozott, miközben az év folyamán 26 654 gyermeket vettek fel, akiknek 86%-ánál rendelkezett a szülő igazolható munkahellyel. 500 gyermeknél a gyermekvédelmi jelzőrendszer kezdeményezte az ellátást, ezzel együtt kötelezték a szülőt a gyermek veszélyeztetettsége miatt az ellátás igénybevételére. Ritkán, de előfordulhat, hogy a gyermek beszoktatása nem jár sikerrel, 2017-ben 259 ilyen esetet jelentettek a bölcsődék. Helyhiány miatt 2201 gyermeket utasítottak el, akik közül minden harmadik a fővárosban szerette volna igénybe
venni az ellátást, de a keleti régiók ellátási problémáira utal, hogy az elutasított gyermekek 34%-a itt él. A bölcsődébe járó gyermekek kétharmada 3 éven aluli volt. A klasszikus bölcsődék fenntartói hagyományosan az önkormányzatok és önkormányzati társulások, amelyek az intézmények
90%-át üzemeltették.
Mini bölcsődék
A mini bölcsőde olyan új intézménytípus, amely a klasszikus bölcsődéknél egyszerűbben létesíthető és működtethető. Mini bölcsődékben 7–8 gyermek gondozható egy csoportban, és a klasszikus bölcsődékhez hasonlóan a kisgyermeknevelők mellett dajka is gondoskodik a gyermekekről. A 2016/2017-es nevelési évben 50 mini bölcsőde működött az országban, 354 férőhellyel, 73 kisgyermeknevelő és 43 dajka gondoskodott a beíratott 346 gyermekről. Az intézmények 20%-át egyházak, egynegyedét nonprofit szervezetek tartották fenn.
Az önkormányzati fenntartók aránya 34% volt. Az intézmények regionális eloszlása egyenetlen, a működő intézmények közül 8 Közép-Magyarországon, 12 a Dunántúlon, míg Észak-Magyarországon és az Alföldön összesen 30 intézmény létesült. A mini bölcsődék egyharmada 2000–5000 lélekszámú településen működött, Budapesten viszont egy sincs.
Családi bölcsődék
2017. május 31-én 941 családi bölcsőde működött 6044 férőhellyel. A klasszikus bölcsődék mellett ebben az ellátási típusban gondozták a legtöbb gyermeket. A többnyire családi napközikből átalakult családi bölcsődék csoportlétszáma 5–7 fő lehet. Jelentős különbség viszont a klasszikus és mini bölcsődékhez képest, hogy az ellátást szolgáltatást nyújtó személyek nyújtják, akiknek a képesítési előírásait a gyermekvédelmi törvényben szabályozzák. A működő férőhelyek közül minden negyedik tízezernél alacsonyabb lélekszámú településen volt. A május 31-i referencianapon ezen intézménytípusba beíratott gyermekek száma 5743 fő volt. Az igénybe vevő gyermekek közül 4847-en még nem töltötték be a 3. életévüket. Családi bölcsődében a szolgáltatást nyújtó személyek állományi létszáma elérte az 1500 főt, míg a kisgyermeknevelő munkakörben foglalkoztatottak száma 642 fő volt. A családi bölcsődék fenntartói esetében a civil szektor és a nonprofit gazdasági szervezetek túlsúlya mutatkozik, a családi bölcsődék több mint 70%-át ilyen formában üzemeltetik.
Munkahelyi bölcsődék
A 2016/2017-es nevelési évben 7 munkahelyi bölcsőde várta a gyermekeket, összesen 49 férőhellyel. A 38 beíratott gyermekről 14 kisgyermeknevelő gondoskodott. Fenntartóik között 1 társas vállalkozás volt, a többségüket központi költségvetési intézmények működtették. A 7 intézmény közül 5 Közép-Dunántúlon, húszezer főt meghaladó városokban várta a gyermekeket.
Napközbeni gyermekfelügyelet
A napközbeni gyermekfelügyelet keretében nyújtott gondozási tevékenység bölcsődei ellátásban, vagy óvodai nevelésben nem részesülő gyermekek számára saját lakásban, bérleményben, vagy a szülő, törvényes képviselő otthonában biztosítható. A szolgáltatást nyújtó személyekre a munkahelyi és a családi bölcsődékkel azonos előírások vonatkoznak. Napközbeni gyermekfelügyelet általi gondozásban 1153 gyermek részesült a 2016/2017-es nevelési évben, és 792 május 31-én, a referencianapon. A gyermekekről 271 szolgáltatást nyújtó személy gondoskodott, összesen 18 646 óra időtartamra. A 138 szolgáltató 60%-a Közép-Magyarországon működött, ebből Budapesten 45 intézmény található. Egyharmadukat egyéni és társas vállalkozások tartották fenn, 26%-ukat pedig egyesületek és alapítványok, de jelentős a nonprofit gazdasági társaságok szerepvállalása is (17%). Az intézmények több mint 70%-a tízezer főnél magasabb lélekszámú településeken működött. A gondozásban részesült gyermekek 45%-a elmúlt 3 éves.
2017 átmeneti év volt az új ellátási formák kiteljesedése felé. A szektor még nem tudta lekövetni teljes egészében a törvényi változásokat, mindazonáltal megjelentek az új ellátási formában működő intézmények is. Várhatóan a települési önkormányzatok számára a 2018 végéig kötelezően létesítendő új bölcsődei intézmények megjelenése tovább árnyalják majd a gyermekek napközbeni ellátásának a képét.
A teljes anyagot ITT OLVASHATJA.
Forrás: ksh.hu
