A természet ünnepi ruhájában köszönti május első vasárnapján az édesanyákat, utolsó vasárnapján a gyerekeket. Dallal, verssel, apró ajándékokkal, virágokkal, öleléssel köszöntik az óvodások édesanyjukat az óvodában és a családban. Az apró ajándékok elkészítése kínál sok alkalmat a folyamatos matematikai tapasztalatszerzéshez.
- Ajándékképpen készíthetünk kéznyomatot is, akár úgy, hogy a gyermek és az édesanya tenyerének lenyomata egymás mellett jelenik meg. Hasonlítsuk össze a két nyomatot. Megjelenik az arányosság, az ötös szám összképe az ujjakon, beszélgethetünk arról is, hogy mi minden fér bele a nagyobb és a kisebb tenyérbe. Rendezzük sorba az ujjainkat! Melyik a leghosszabb? Legrövidebb? Legvékonyabb? Legvastagabb?
- Figyeljük meg a virágok sokféleségét, válogassuk szét őket (például fajtájuk szerint: vadvirágok, gyógynövények, tulajdonságaik szerint: például illatuk, színük). Beszélgessünk a védett virágainkról, azok eszmei értékéről. Próbáljuk megbecsülni, valamihez hasonlítani pénzbeli értéküket. (Érzékeltessük a különbségeket például egy gombóc fagyi vagy egy tábla csoki árával.)
- Anyák napja alkalmából szívesen beszélgetnek a gyerekek a saját környezetükben vagy az állatvilágban megfigyelhető családi „viszonyokról” is, miközben a kisebb, nagyobb, fiatalabb, idősebb, erősebb, gyengébb stb. relációkkal kapcsolatos életközeli tapasztalatokat és ismereteket vitathatjuk meg. A rokonsági viszonyokban megfigyelhető érdekes kifejezésekről is beszélhetünk, például unokatestvér, nagybácsi… Mi lehet az összefüggés, miért így hívjuk őket?
Szerző: Kissné Dr. Zsámboki Réka
A fenti cikk teljes terjedelmében a Mindenben matematika című kiadványunkban jelent meg, amelyet itt is megvásárolhat:
Kiemelt kép: pixabay
