A Joggyakorlat a közoktatásban augusztusi számában adjuk közre Az adatvédelem a köznevelésben című írásunkat. Az alábbiakban részletet közlünk a cikkből.
Fényképek közzététele
Jogeset: A köznevelési intézmény a szülők írásbeli hozzájárulását beszerezve valamennyi kiskorú gyermekről egyenként fotót készít, a szülőknek adott tájékoztatás alapján kifejezetten abból a célból, hogy azokat felhasználva évkönyv készüljön a szülők számára. Ezt követően azonban az intézmény az elkészült fényképeket az intézmény honlapján is közzéteszi, a gyermekek neveivel együtt, mint az iskola tanulóinak tablóját.
Néhány szülő tiltakozik ez ellen, mivel a fényképek felhasználására vonatkozó hozzájárulásukat csak a részükre készített, papíralapú évkönyv vonatkozásában adták meg. Jogszerűen járt el az intézmény a honlapon történő közzététel során?
A korábbi írásokban már esett szó arról, hogy az adatkezelés egyik lehetséges jogalapját az érintett adatkezeléshez történő önkéntes hozzájárulása jelentheti.
Ezt a hozzájárulást azonban minden esetben előzetes tájékoztatásnak kell megelőznie, melyben az adatkezelő megjelöli az adatkezelés
- terjedelmét,
- jogalapját,
- indokát és célját,
biztosítva azt, hogy az érintett tisztában legyen vele, pontosan mihez is adja meg a hozzájárulását.
Arról a tényről sem szabad megfeledkezni, hogy a kiskorúságuk miatt cselekvőképtelen gyermekek esetében a hozzájáruló nyilatkozatot a törvényes képviselők (szülők) jogosultak megadni gyermekük nevében.
Az adott jogeset során tehát azt kell vizsgálni, hogy a szülők milyen adatok kezeléséhez járultak hozzá gyermekük vonatkozásában. Mivel a köznevelési intézmény tájékoztatása során a végső felhasználásnál szűkebb körben jelölte meg az adatkezelés célját és terjedelmét (pl. csak papíralapú, csak évkönyvben történő, csak a szülők számára hozzáférhető stb.), ezért az adatkezelő túlterjeszkedik a felhatalmazás keretein, és emiatt adatkezelése ebben a terjedelemben már jogellenes.
Térfigyelő kamerák az intézményekben
Jogeset: A köznevelési intézményben egymást követik a tanulók fegyelmi ügyei, ám ezen eljárások során nehéz a történtek egyértelmű rekonstruálása, mivel a tanúk elmondásai – az érzelmi érintettség miatt – egymásnak rendszerint ellentmondanak. Az intézmény preventív célzattal, valamint az esetleges vitatott kérdések, tényállások tisztázása céljából térfigyelő kamerákat szereltet fel az udvarra, a folyosókra, az osztálytermekbe és az öltözőkbe.
A szülők azonban felháborodnak a kamerás megfigyelésen, és tiltakozásukat fejezik ki az eljárással szemben. Jogszerű-e a térfigyelő kamerák ilyen módon történő használata?
A legelején fontos egyértelműsíteni, hogy a térfigyelő kamerák által rögzített felvételek személyes adatok, a köznevelési intézmény mint rögzítő pedig a személyes adatok kezelője. Miként azt láthattuk a korábbi cikkekben, a személyes adatok védelméhez fűződő alapjog gyakorta ütközik valamilyen egyéb alapjoggal.
Az ilyen esetekben érdekmérlegelési teszttel kell eldönteni, melyik alapjog az erősebb, melyiket kell a másikkal szemben előnyben részesíteni. A fenti jogesetben tehát elsődlegesen fel kell deríteni az egymással ellentétes érdekeket, jogokat, és csak ezt követően lehet megállapítani az adatkezelés esetleges jogszerűségét vagy jogszerűtlenségét.
A cikket részletesen a Joggyakorlat a közoktatásban kiadvány augusztusi kötetében olvashatja.
Kép forrása: pixabay
