Részlet Csuka Veronika szakvizsgázott gyógypedagógus, Ayres-terapeuta írásából, amely az Egyéni fejlesztés, személyre szabott nevelés című kiadványunkban jelent meg.
A sajátos nevelési igényű gyermekek szüleinek tagadhatatlan felelősségük van a fejlesztés szempontjából, hiszen a sok időt és energiát igénylő otthoni gyermeknevelési tapasztalataikra épülhet a szakemberek munkája.
Ne felejtsük el, hogy az egész családdal dolgozunk együtt, de elsősorban a gyermekkel. Amikor a szülők a nap nagy részében rábízzák gyermekük gondozását és nevelését egy intézmény pedagógusaira, nem mondanak le a szülői szerepről, és nem hagynak fel az aggodalmakkal. Joguk van ahhoz, hogy őszinte, egyértelmű tájékoztatást kapjanak, kedves, barátságos hangnemben. Ha nem tudják, hogy mi történik napközben a gyermekükkel, az szembehelyezkedést, kritikákat válthat ki a szülőkből.
A szülők a legjobb társak a fejlesztésben, hiszen ők azok, akik az első lélegzetvételétől ismerik gyermeküket, túl vannak sok-sok közös eseményen, átsírt éjszakákon, hisztikezelő játszmasorozatokon, de nem lehet elvenni tőlük az első mosoly, a gügyögés, az imbolygó, totyogó lépések megható élményét sem.
A gyógypedagógus nagyon sok szülői magatartásformával találkozik. Vannak, akik ugyanúgy élik az életüket, mintha nem lenne problémás a gyermekük. Mások a „huszonnégy órás fejlesztésre” esküsznek, és a megszokott családi életformát felváltja az újabbnál újabb speciális módszerek és eszközök otthoni kipróbálása. Megint mások időt és anyagi áldozatot nem kímélve rohangálnak gyermekükkel egyik fejlesztőközpontból a másikba. Különösen az autista gyermekek szüleinél tapasztalhatunk olyan mértékű elköteleződést, hogy néhányukat a legjobb gyógypedagógusok között találjuk, autista szakemberként.
A gyermek és a gyógypedagógus harmóniája
„A fejlesztő foglalkozás kellemes élmény mind a gyógypedagógus, mind a gyermek számára. Egy idő múlva rádöbbennünk, hogy nincs két egyforma gyermek, mindegyiknek más a problémája, és az egyes gyermekekkel szerzett tapasztalat csupán a helyes megközelítési mód kiválasztásában segíthet. A fejlesztési folyamat során alkalmazott módszereket és eszközöket mindig az adott gyermek sajátosságainak megfelelően kell összeállítanunk.
Előfordulhat, hogy teljesen más hozzáállást kíván a szülők problémáinak kezelése, vagy el kell térni az eredeti fejlesztési tervtől, amennyiben a gyermeknél nem érjük el a várt eredményt. Bár az évek során minden gyógypedagógus kialakít magának egy alap eszköz- és módszerkészletet, melyeket a legtöbb gyermek esetében alkalmazni is tud, valójában nincsenek abszolút szabályok.
Az erőltetett feladatvégzés csak ellenállást szül. Egyet soha ne feledjünk: ahhoz, hogy a fejlesztés teljes mértékben elérje a célját, örömtelivé kell varázsolni a gyermek számára. Minden körülményt meg kell teremtenünk az élvezetes munkamenet érdekében!”
Különleges utunk vége felé képzeljük el, hogy épp most zárunk egy mozgalmas, kihívásokkal teli tanévet. Az összes tanítványunkról írunk szakszerű pedagógiai értékelést, melyet lelkiismeretesen eljuttatunk minden érintetthez. A gyermek számára is fontos, hogy érthető módon megfogalmazott visszajelzést kapjon az egész éves munkájáról. Dr. A. Jean Ayres egyik tanítványától, Helen Edwardstól egy nagyon szép és követendő megoldást találtunk erre. Az ő alapötletét továbbgondolva íródott az alábbi közvetlen hangvételű levél, mely a gyermek és a terapeuta bensőséges kapcsolatát tükrözi.
Levél a gyermeknek:
Kedves X. Y.!
Nagyon élveztem a Veled való egész éves munkát. Örültem, hogy mindig szorgalmasan gyakoroltad az otthoni feladatokat, melyeket kérésedre állítottam össze.
Nagyon ügyes voltál a rejtett képek megtalálásában és a puzzle kirakásában. A „Menjünk vendégségbe” játék mindkettőnk számára szórakoztató volt. Szerintem már bármilyen helyzetben könnyen meg tudod különböztetni a jobb és a bal kezedet.
A rejtvényeken el kellett gondolkodnod, de aztán mindig megtaláltad a helyes választ. Jó lenne, ha idővel a munkatempód felgyorsulna.
Úgy láttam, az egy lábon állás nyitott, és csukott szemmel egyaránt nehézséget okozott Neked, és a mókás testhelyzetek utánzásánál is erősen koncentráltál. Ilyen gyakorlatokat a jövőben is fogunk végezni.
Ami az írást illeti, valóban keményen dolgozol! Szerintem a probléma egy része abból fakad, hogy szabálytalanul fogod a ceruzát. Szeretném, ha a ceruzafogásod egyre jobban hasonlítana az alábbi képen láthatóhoz. Valószínű, hosszú ideig tart, míg kialakul helyes tartás, de még nagyon sokat fogjuk együtt gyakorolni.
Mit javaslok a nyári szünetre?
Hintázz sokat a függőágyban, trambulinozzál, pörögj a forgó korongon.
Már nagyon várom a közös munkánk folytatását, addig is csodás vakációt kívánok Neked:
Helen[1]
[1] Elaine B. Wilson: Occupational Therapy for Children with Special Needs, ©1998 Whurr Publishers Ltd First 125. old. published 1998 by Whurr Publishers Ltd 19b Compton Terrace, London N1 2UN, England, Academia.edu
Egyéni fejlesztés, személyre szabott nevelés
