Dr. Szüdi János
A munkában töltött idők beszámításánál nehézséget okozhat a külföldi munkavégzés elszámolása, figyelembevétele. Ennek indoka, hogy a magyar törvények nem szabályozzák egyértelműen ezt a kérdést, és az egységes bírói joggyakorlat is hiányzik.
Ezen felül az egyes munkában töltött idők figyelembevételére, beszámítására, jogkeletkeztető hatására is különböző szabályok irányadóak, attól függően, hogy milyen jogosultság érvényesítéséhez kívánják „elszámolni”, illetőleg attól függően, hogy a foglalkoztatásra milyen jogviszony keretében került sor.
Írásunk minden részletre kiterjedően vizsgálja a kérdéskört.
Az alábbiakban részletet közlünk a „Joggyakorlat a közoktatásban” kiadványunk decemberi kötetéből:
A külföldi foglalkoztatás beszámítása
A fizetési kategória kiszámításához igazolni kell minden külföldi munkavégzést, amely az előzőekben ismertetett szabályok szerint figyelembe vehető. Ennek megfelelően hitelt érdemlően (bármely hivatalos dokumentummal) kell igazolni azokat a kritériumokat, amelyek alapján az adott időszak elfogadható és kiszámítható.
Az iskolai végzettség meglétéhez kötött idő beszámításához igazolni kell az adott iskolai végzettség megfelelőségét. Ehhez le kell folytatni az oklevél, a bizonyítvány honosítását a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény rendelkezései alapján.
Eljárás az egyezmény alá nem tartozó országok esetében
Amennyiben a Római I. egyezmény nem alkalmazható, azt kell vizsgálni létezik-e olyan nemzetközi megállapodás, amely alapján az adott országban munkavégzésben eltöltött időt figyelembe lehet venni.
A témáról bővebben a „Joggyakorlat a közoktatásban” kiadványunk decemberi kötetében olvashatnak.
