Kisházy Gergely, igazságügyi munka- és szervezetpszichológus, politikai szakértő írása.
A munka és a magánélet olyan két fontos része az emberi életnek, amelyek a legnagyobb szervezőerővel bírnak. Összeegyeztetésük intézményvezetőként különösen nehéz feladat, hiszen rengeteg olyan elvárás fogalmazódhat meg, amelyeket érdemes összehangolni és ezek gyakran ütköznek egymással.
A Munkaügy a közoktatásban áprilisi tanulmánya a munka- és magánélet egyensúlyát középpontba helyezve segít felismerni saját stressztüneteinket, olyan megoldási javaslatokat kínál, amelyek alkalmazásával pozitívan befolyásolható stressz-szintünk, elkerülhető a kiégés. A mindennapi intézményvezetői munkát segíti azzal, hogy előbb a stresszmegközelítésekkel, a stressztünetekkel, a munkahelyi stresszel, majd a stressz és a betegség kapcsolatával, később a stresszmenedzseléssel, a kiégéssel, annak tüneteivel, lefolyásával és prognózisával foglalkozik, végül rövid gyakorlatokon keresztül mutatja be a stresszmenedzsmenthez, a kiégéskezeléshez a munkában és a magánéletben is használható technikákat.
Részlet a cikkből. A teljes írást a Munkaügy a közoktatásban 2019 áprilisi számában olvashatja. A témakörből e-bookot is készítettünk.
Munka–magánélet egyensúly technikák
A munka és a magánélet egyensúlyának megteremtését jó prognózissal támogatják azok a stresszkezelő technikák, amelyek a szervezeti és a magánéletben is alkalmazhatók.
Otthoni jelenlét, munkahelyi mindfulness
A mindfulness kifejezést az elmúlt évek munka- és szervezetlélektani szakirodalmaiban tudatos jelenlétként fordították leggyakrabban. A mindfulness az eredeti definíció szerint nem más, mint szándékos figyelem a jelen pillanatra, megítélés, értékelés nélkül. Hazánkban a tudatos jelenlét mellett a jelentudatosság és az éber figyelem kifejezések formájában is használják.
Az eredeti modellben 5 fő jellemzője van a mindful működésnek, amelyeket a klinikai használatban kialakuló módszertan szerint további 5 jellemzővel egészítettek ki, így a mindfulness működést az alábbi 10 jellemző definiálja:
A fenti jellemzőkből is kitűnik, hogy ezek nagy része pont az ellenkezője annak, mint amit az intézményvezetői munkakörnyezetben a mindennapi működés megkövetel. Ki gondolná jó ötletnek, hogy ne értékeljen, ne viszonyítson normákhoz, amikor ez a mindennapi döntések alapját adja. Az intézmény vezetésének kiélezett helyzeteiben szelídnek, nagylelkűnek és bizalommal telinek lenni sokak számára tűnhet naiv megközelítésnek. Az ilyen jellegű képzések láthatóan mást nyújtanak, mint amihez a hétköznapi munkakörnyezetben a dolgozók hozzászokhattak, azonban épp az új szemlélet és a gyakorlat elsajátítása révén alternatív működést hoz létre, hasznos felületet biztosíthat a töltődésre, stresszkezelésre.
A tudatos jelenlét alapú meditáció elsajátítását megkönnyíti, hogy a technikák egyszerűen gyakorolhatók a mindennapokban, szinte bármilyen helyzetben, hiszen a leghétköznapibb cselekvések és állapotok is alkalmasak a tudatos jelenlét elmélyítésére, így akár munkahelyzetekbe is beépíthető a gyakorlás. A következetes gyakorlatozás hatására a tudatos működésmód generalizálódik, és az élet minden területén könnyen elérhetővé, előhívhatóvá válik, így a működés a mindennapok részévé válik, és a korábban megszokott, adott esetben szétszórt, túlhajszolt, stresszes működésmódot felváltja egy sokkal tudatosabb, önreflektív működésmód.
Mindfulness gyakorlat
Munkaidő után vegyen a kezébe egy pohár italt, de lehet sajt, kávé, csoki, ebéd, vagy bármi más, amit élvezettel fogyaszt! Ennek most adjon időt:
- Először nézze meg jól! Forgassa körbe, nézze meg különböző szögekből, és vegyen észre rajta mindenféle apróságot, amit eddig talán nem figyelt meg! Megfigyelheti a színeit, a felület változatosságát, a fényjátékát.
- Ezután jöhet a szaglás. Próbáljon meg minél több illatot érzékelni!
- A tapintáshoz csukja be a szemét! Milyen az érintése, milyen a textúrája?
- Füléhez emelve milyen hangot ad ki, ha pl. ujjaival morzsolgatja vagy megmozgatja? (Valószínűleg most csinál ilyet életében először, ezért kíváncsian figyelje meg az ingereket, még akkor is, ha ez elsőre furának tűnik!)
- Végül jön az ízlelés, de nem gyorsan! Ne nyelje le egyből! Szájában tartva ízlelje meg, nyelve és a szája különböző részeinek segítségével! Próbáljon meg minél több ízt, aromát, zamatot észrevenni! Biztosan fellép majd egy erős késztetés, hogy minél hamarabb lenyelje, ez természetes. Ezt is figyelje meg! Milyen hamar jön, milyen automatikus, milyen nehéz neki ellenállni?
- Miután lenyelte, figyelje meg, milyen utóízt hagy! Mit kelt önben?
Ha közben elkalandozik a figyelme, azzal semmi gond nincs, csak vegye észre és terelje vissza az ételre/italra, arra, amit éppen átél! Amikor ezzel megvan, válaszolja meg a következő kérdéseket:
- Mitől volt az az élmény más a szokásosnál?
- Az, hogy más volt, hogyan hatott önre?
- Mit szeretne kezdeni ezzel az élménnyel?
Energiamenedzsment-vizsgálat
Jelölje be az alábbi megállapítások közül azokat, amelyek önre is érvényesek.
Milyen az energiája általánosságban? A bejelölt megállapítások száma:
A pontszám értelmezése:
0–3: Kiváló energiamenedzselési készségek
4–6: Megfelelő energiamenedzselési készségek
7–10: Jelentős hiányosság az energiamenedzselési készségekben
11–16: Teljes energiamenedzselési krízis
Min kell munkálkodnia? A bejelölések száma az egyes kategóriákban:
Kategória szerinti pontszámok értékelése:
0: Kiváló energiamenedzselési készségek
1: Határozott energiamenedzselési készségek
2: Jelentős hiányok
3: Gyenge energiamenedzselési készségek
4: Teljes energiamenedzselési krízis
A munkaüggyel kapcsolatos friss információkért fizessen elő kiadványunkra!
