A bölcsődei gyermekvédelem két irányba hat. Egyrészt kiterjed minden bölcsődében gondozott, nevelt kisgyermekre, másrészt azok családjára, s ennek értelmében fő feladata a prevenció és a lehetséges korrekció.
A bölcsődében végzett gyermekvédelmi munka fokozott figyelmet igényel, hiszen a kisgyermekek koruknál fogva nem képesek közvetítőként működni a család és az intézmény között. A családdal való kapcsolattartás ugyancsak kiemelten fontos, állandó odafigyelést és együttműködést kíván a gyermekek érdekében.
Csecsemő- és kisgyermekkorban a nevelés elsődleges színtere a család. Azokban az esetekben, amikor a kisgyermek szocializációja hiányos, vagy elmarad a megfelelőnek ítélhetőtől, a bölcsődei gondozás, nevelés segítségével van lehetőség a szocializációs zavarok enyhítésére, majd megszüntetésére.
Érdemes ugyanakkor nagy hangsúlyt fektetni az elsődleges prevencióra olyan intézkedések és lehetőségek alkalmazásával, melyekkel a problémák kialakulása jó eséllyel megelőzhető. Ilyen intézkedés, feladat lehet a bölcsődén belül a folyamatos napirend kialakítása, a csoportban lévő gyermekek egyéni szükségleteinek figyelembevételével saját gondozónői rendszer érvényesítése stb.
Fontos, hogy a szakember a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében minden lehetséges erőfeszítést megtegyen akár felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, akár a vészhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő és szükség esetén más szakemberek bevonásával. A gyermekvédelmi munkaterv – mely ugyan nem a bölcsődei ellátáshoz kapcsolódóan kötelezően előírt dokumentum, mégis vannak rá fellelhető jó gyakorlatok ezen az ellátási területen is – ezt az elvet megragadva segít átláthatóvá tenni a feladatokat, célokat, a bölcsődei gondozónők által végezhető eszközök és módszerek segítségével, szükség szerint felelősök és határidők meghatározásával.
A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 129. § (2) bekezdése értelmében a nevelési-oktatási intézmény közreműködik a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, a gyermekjogi képviselővel, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Szakmailag indokolt, hogy ez az előírás érvényes legyen a bölcsődei ellátásra is, hiszen az érintett gyermekek – életkoruknál fogva – fokozott védelmet igényelnek.
A „Gyermekeink védelmében” elnevezésű adatlaprendszer (ismertebb nevén a macis lapok) használatát a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet 1999. november 1-jétől tette teljeskörűen kötelezővé. A nyilvántartás célja az intézményközi együttműködésnek, az információáramoltatásnak, a gyermek és családja jobb megismerésének, átgondoltabb tervek készítésének és alaposabb döntések meghozatalának támogatása.
Írta: Dr. Bagi Krisztina
A fenti írás a Bölcsődevezetők kézikönyve kötetben jelent meg. Az előfizetés a bölcsődevezetők munkáját hivatott megkönnyíteni, legyen szó jogi kérdésekről, intézményvezetésről, vagy akár más bölcsődékben folyó (jó) gyakorlatokról.
