A nyomdázás gyerekkorunk egyik kedvelt foglalkozása volt. Mindannyian ismerjük a krumplinyomdát, és – talán már felnőttként – rácsodálkoztunk, milyen gyönyörű felületeket lehet ezzel az egyszerű eszközzel készíteni. Ma már a krumpli helyett izgalmas és könnyebben kezelhető műanyagok: habgumi lap, különféle sűrűségű szivacsok, polifoamok állnak rendelkezésre. Ha nyár, akkor aktuális téma a vizes világ. Készítsünk vízi képeket!

Külhoni, hazai – amit akarunk. Majdnem minden gyerkőc ismer tengeres-vizes témájú mesét, rajzfilmet A kis hableánytól a Némóig, tehát lehet építeni korábbi vizes élményekre, emlékekre.

Szükséges anyagok és eszközök:

  • alappapírok
  • nyomdák
  • nyomópárnák, nyomdafesték
  • ceruzák
  • filctollak
  • nyomódúcok
  • sablonok

Vízi képek készítésénél több technikát szoktunk használni: nyomdázást, sablonfestést és akár montázst is. Alappapírként szolgálhat egy-egy korábbi rajz is, amit tovább lehet fejleszteni a fenti technikák valamelyikével.

Én időnként a márványozott papírok olyan példányait is felhasználom, ahol kevesebb a színes felület, több a fehéren maradt. Ezek a fehér foltok adják a sötétebb nyomdázás, sablonozás alapját, míg a sötét részeknél ki tudjuk próbálni a fehérrel dolgozás hatásait. Nagy rácsodálkozást vált mindig ki, amikor a fehérhez kevés piros, bordó vagy sárga festéket adagolunk. Milyen gyönyörű, finom, mégis jól fedő pasztell árnyalatokat kapunk!

Volt, hogy vizes témájú tapétamaradékot kaptunk, ezt vágtuk fel nagyjából egyforma darabokra, és használtuk alapként. Nagyon pöndörödött, hiszen évek óta feltekerve tárolták, ezért a foglalkozás előtt enyhén benedvesített szivaccsal át kellett törölni, hogy kiegyenesedjen. Ez minden feltekerve tárolt papír felhasználásánál jó gyakorlat.

A nyomóformákat is készíthetjük magunk, hiszen a felsorolt műanyagféléket remekül lehet vágni és ragasztani. Kisebb fa elemekre vagy jól kitömött gyufaskatulyákra szoktuk felragasztani, hogy az apró gyerekujjak is biztosan tudják fogni és nyomni.

A készen kapható nyomdák általában részletgazdagok, ezek használatakor további munkálkodásra adhat lehetőséget a pici részletek kiszínezése is. A nyomdával vagy éppen sablonnal készített halfigurák is továbbfejleszthetőek. Homogén színvilágukat érdekesebbé, halszerűbbé tehetik a gyerekek a pikkelyek berajzolásával, bekarcolásával, a festékréteg vastagságától függően. Ugyanezzel a technikával az uszonyokat is kiemelhetik. Egy kisebb kerek dúc vagy akár egy filctoll-kupak segítségével a vízben levő buborékokat bepettyezhetik az alappapírra. Ebből a szempontból tehát egy ilyen nyomdázott kép elkészítése a gyerekek sok részképességét fejlesztheti, ugyanakkor alkotó fantáziájukat is megmozgatja, hiszen maga a komponálás, a színhasználat az ő feladatuk.

 

 

Írta: Király-Nagy Éva 

Megjelent az Óvónők kincsestára kötetben.