Az érzelmi intelligencia fejlesztésének lehetőségei óvodáskorban – Fejlesztés mesékkel

Az olvasott vagy fejből mesélt mesék – amellett hogy tanítanak, és fejlesztik a beszédértést, a beszédkészséget, a szövegértési képességet, a figyelmet, valamint a koncentrációt – komoly lélektani hatással is rendelkeznek. A mese tartalma nem szájbarágósan, direkt üzenetekkel operálva tanítja a gyermeket, hanem észrevétlenül fejlesztve az érzelmi intelligenciát, a képzeletet és a fantáziát, egy olyan világot bemutatva, ahol az erkölcsi értékek mindig, minden esetben győzedelmeskednek. – Szőnyi Lídia (pedagógiai szakpszichológus, óvodapszichológus) és  Szokol Zsófia (pedagógiai szakpszichológus) írása.

Mindemellett a meséket hallgatva a gyermek biztonságos közegben élheti meg azokat a feszültségeket, félelmeket és szorongásokat, melyek foglalkoztatják, s megtapasztalhatja azt is, hogy a mese végére ezek feloldódnak, megoldódnak, így a mese feszültség-, illetve szorongásoldóvá is válik számára. Éppen ezért nem érdemes a felnőtt szemmel véres, olykor horrorisztikusnak tűnő meséktől megijedni, becsukni a mesekönyvet és félbehagyni az olvasást, hiszen ilyenkor a gyermekben benne ragad a feszültség, s nem tapasztalja meg, hogy bár az élet tele van nehézségekkel és szörnyűségekkel, de ha elég erősek, kitartóak és bátrak vagyunk, akkor ezek leküzdhetőek, s győzedelmeskedhetünk felettük.

A mesékből megtanulható az is, hogy melyek azok a pozitív, belső tulajdonságok, amelyek bennünk szunnyadnak, és segítségünkre lehetnek a próbatételek során, illetve rácsodálkozhatunk arra is, hogy a környezetükben hány és hány olyan segítő van, akikre valamiképp támaszkodhatunk, akikre számíthatunk az utunk során. Ugyanakkor érdemes odafigyelni arra, hogy ne fűzzünk külön magyarázatot vagy értelmezést a mesékhez, hiszen azzal elvesszük a varázserejét, vagyis azt a szimbolikus, rejtett jelentést, amely a mélyben fejtené ki a hatását.

Sajnos a tévében vagy számítógépen nézett mesék nem bírnak a fent leírt pozitív tulajdonságokkal, ugyanis a színes, egymást gyorsan váltó képeket szinte nincs is idő feldolgozni, sőt maga a fantázia sem működik, hiszen nincs szükség a saját belső képeinkre. Bár kényelmesebbnek tűnik a mások által megszerkesztett jeleneteket szemlélni, hosszú távon sokkal jobban járunk, ha megtanulunk a saját fantáziánkra és képzelőerőnkre támaszkodni. Ha a gyermek egészen kicsi korától hozzá van szoktatva a könyvekhez és a meséléshez, akkor nagycsoportos korára általában eljut oda, hogy a különböző népmeséket és varázsmeséket is szívesen végighallgassa és beleélje magát a történetbe.

 Érzelmi intelligenciát fejlesztő mesék –  Mesekönyv-ajánlás, a teljesség igénye nélkül…

– Boldizsár Ildikó: Az elveszett madártoll

A mesekönyv olyan meséket tartalmaz, ami segít a gyerekeknek, hogy megismerjék és tiszteletben tartsák mások jogait, illetve tartalmaz egy füzetet, ami segíti a mesék feldolgozását is.

– Mikola Péter: Zorka mesék

A mesekönyv egy 5 éves kislány szemével mutatja be a világot, érzékenyen és humorral reagálva egy sor kihívásra, amivel az ilyen korú gyermekek találkozhatnak.

– Marék Veronika: A csúnya kislány

A kiközösítés fájdalma és a vigasztalás, segítségnyújtás erejéről szól ez a kedves kis mesekönyv.

– Shona Innes: A barátság olyan, mint a mérleghinta

Az emberi kapcsolatok, a barátság titkait kedves rajzokkal és könnyű verses szöveggel tolmácsolja a gyerekeknek.

 

Olvasnál egy konkrét mesét is az érzelmi intelligencia fejlesztéséhez? Előfizetőink februárban elolvashatták a Sünöcske gyógyít című kis mesét, aminek a feldolgozásához is adtunk javaslatokat. A teljes cikk az Óvónők kincsestára februári kötetében jelent meg.

Fizess elő, és ne maradj le az értékes tartalmakról!