A beszédfejlődési zavarral küzdő gyermekek számára nehezebb a környezetükhöz való alkalmazkodás és a kommunikáció. A gyermek nehezebben érti meg a felé érkező verbális információkat, lassabban vagy nehezebben értelmezi a körülötte zajló eseményeket, saját szándékait sem tudja egyértelműen kifejezésre juttatni. Az érthetetlenség, a meg nem értettség és a verbális hatóerő hiánya, így az autonóm törekvések kudarcba fulladása miatt ezek a gyerekek gyakran éreznek frusztrációt, stresszt, szorongást és dühöt. Ezek leküzdésében nyújtanak segítséget a drámajátékok, mely során minden gyermek megtapasztalhatja a csoport elfogadó, megtartó, tükröző szerepét és a dramatikus játéktevékenység érzelemfelszabadító és katartikus hatása mellett.

 

A 32/2012. (X. 8.) EMMI-rendeletben meghatározott SNI-irányelvek alapján:

„Beszédfogyatékos az a gyermek, akinél a veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság.

Ennek következtében átmeneti és tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének problémáiban, a beszédészlelés és -megértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségében, valamint az általános beszédgyengeséggel együtt járó részképesség-kiesésben.”

 

A drámajátékok alkalmazása során kiemelkedő szerepe van a kifejező beszédnek, a beszéd és a szabály értésének, a megfelelő mozgáskoordinációnak, a tartós figyelemnek, amely képességekkel a beszédfogyatékos óvodásaink nem rendelkeznek.

 

Ezek a gyerekek nap mint nap szembesülnek azzal a ténnyel, hogy vágyakat, érzelmeket, gondolatokat, élményeket nem tudnak közölni a vokális csatorna segítségével úgy, ahogy kortársaik teszik.

Az ennek következtében átélt frusztráció eredménye a magatartászavarként diagnosztizált düh, agresszió vagy a beszédfélelem, a szorongás, az önértékelési zavar kialakulása.

Intézményünk beszédfogyatékos óvodai tagozatán ezen zavarok enyhítésére, a logopédiai terápia kiegészítéseként kezdtünk el először drámajátékot alkalmazni, a hagyományos logopédiai terápiák mellett.

Buborékok

 

Cél szociális kompetencia, hallási figyelem, emlékezet, mozgáskoordináció, téri orientáció, gondolkodás, testséma fejlesztése
Eszközök hangszer

 

A gyermekek összekapaszkodva állnak a játéktérben, egy „kupacban”.

Instrukció: „Buborékot fújok, ti lesztek a szappanbuborékok! Amikor szétfújlak benneteket, szálltok a levegőben! Lebeghettek, foroghattok bármerre a szobában, de nem érhettek egymáshoz. Amikor megszólaltatom a szélcsengőt, összetapadnak a buborékok párosával (válluknál, tenyerüknél, hátuknál, homlokuknál stb.).”

Változat: A csoport fejlettségi szintjétől függően összetapadhatnak hármasával, négyesével is. Ha páratlanul vannak, az lesz a buborékfújó, akinek nem jutott pár.

 

 

Párkereső 1.

 

Cél szókincs, figyelem, artikuláció, logikus gondolkodás, téri orientáció fejlesztése
Eszközök főneveket ábrázoló képek, mindegyikből 2-2 db

 

A gyermekekkel végignézzük a képsorozatot. A képek mindegyikén egy tárgy látható, megnevezzük azokat. Ezután a főneveket ábrázoló képeket letesszük a csoportszobában elszórtan, az ábrával lefelé mindegyikből duplán.

Instrukció: Összekeveredtek a képek a csoportszobában! A gyerekeknek azt mondjuk: „Keresd a párod! Vegyél fel egy képet, és nézd meg, mi van rajta! Próbáld megtalálni azt a társadat, akinek ugyanaz van a képén! Hangosan kiabáld a képen található tárgy nevét, és próbáld meghallani vagy meglátni, hogy kinél van a párja! Ha megtaláltátok egymást, üljetek le gyorsan törökülésbe, és emeljétek magasra a képeteket!

 

Szerző:

Dr. Vajdáné Kutas Csilla – óvodapedagógus, Eötvös Loránd Tudományegyetem Gyakorló Óvoda és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

 

Ha jobban szeretne megismerkedni a drámajátékokkal és alkalmazni azokat az óvodai csoportban, akkor látogasson el képzésünkre!

 

 

További játékötletek és a teljes cikk a júniusi Egyéni fejlesztés, személyre szabott nevelés című kiadványunkban olvasható teljes hosszában. Figyelem! Ez az írás nem képezi részét az alapműnek!