Gyermekközösségekben a bölcsőde- vagy óvodakezdéssel egy időben a gyermekek betegségei hirtelen gyakorivá válnak, a nátha, a köhögés tartósan, akár hónapokig is eltart. Később megjelennek a szövődmények is. Segíthet a megbetegedések számának csökkentésében a sószoba? Érdemes sóbarlangot, sószobát létrehozni az óvodában?

 

Miért terjednek gyermekközösségekben gyorsabban a fertőzések? Ennek számos oka van. Az egyik a gyermek immunrendszerének éretlensége. Az immunrendszer fejlődése hosszú folyamat, ami nagyjából 10-12 éves korra fejeződik be. Tehát amikor a gyermek elkezdi az óvodát, még nem tökéletes az immunrendszere.

A másik ok, hogy a kisgyermekek légutainak nyálkahártyája lassan regenerálódik, ezért a már gyógyultnak látszó, valójában még köhögő, orrfolyással küzdő gyerek fogékonnyá válik az újabb fertőzésekre, amelyeket hasonló állapotban lévő társai adnak át, így a csöppségek hozzák-viszik egymás és a család között a fertőzéseket, így könnyen visszaeshetnek a betegségbe, vagy már szövődmények is felléphetnek.

A gyermekek egy része a közösségbe kerülve még nem tudja megfelelően használni a zsebkendőt, másik részük pedig a játék hevében gyakran elfelejtkezik a zsebkendő használatáról, így egy-egy tüsszentés során a vírusok és baktériumok milliói kerülhetnek a levegőbe.

A közösen használt játékokon is számos kórokozó meghúzódik, hiszen azok fertőtlenítése még a leggondosabb intézményekben is naponta mindössze egyszer történik.

Mivel a gyerekekre jellemző, hogy megérintik a saját arcukat, szájukba veszik a kezüket, ez szintén segíti a fertőzések kialakulását és a kórokozók gyors egymás közötti cseréjét.

Az is rontja a helyzetet, hogy délben, alvásidőben szinte egymás mellett, egy magasságban fekszenek a gyerekek, így egy-két köhögés vagy tüsszentés során útnak induló vírusok vagy baktériumok gyakorlatilag az egész csoporthoz könnyen eljutnak.

Változtat ezen valamit a megfelelően kialakított és jól használt sószoba? A válasz az, hogy természetesen igen.

A só gyógyító erejének használata évezredes hagyományra tekint vissza. Gyermekintézményben a használat fő hangsúlya a megelőzésen van, és az immunrendszer erősítésén. Erre kiválóan alkalmas a száraz sóterápia. A sólámpák, a falakra helyezett sótéglák, a só párologtatása nem ilyen elven működik. Így azoknak a sóbarlangoknak, sószobáknak a hatása igazolt, melyben száraz sóaeroszolos módszert alkalmaznak.

Fontos, hogy a sóterápia száraz legyen, és porlasztott sóval történjen. Kizárólag 99,9%-os tisztaságú orvosi só alkalmazható, minden más só használata tilos.

Gyermekközösségekben igen fontos tényező a szellőztetés. A 30-40 perces kezelés után legalább 20 perc szellőztetési időt kell tartani, annak érdekében, hogy a levegőben lévő kórokozók számát csökkentsük, és megelőzzük a visszafertőzéseket.

Tapasztalataink szerint 15 alkalmas kúraszerű használat a leghatékonyabb, melyet megfelelő légzéstechnika alkalmazásával javítani lehet, ezért javaslom, hogy gyermekközösségekben az óvónők speciális mozgás- és légzésfoglalkozások vezetésével növeljék a hatást.

Figyelni kell arra, hogy minden gyermek vegyen részt a sóterápiás foglalkozásokon évente két alkalommal, egy-egy kúra 10–25 kezelésből álljon. A legjobb, ha legalább az első 5 kezelés napi gyakorisággal történik, a fennmaradó kezelésekre pedig hetente legalább 3 alakalommal sor kerül.

 

Írta: Péterfia Éva 

megjelent az Óvónők kincsestára kötetben

Óvónők kincsestára