A közétkeztetés az oktatás legegyszerűbb és legproblémamentesebb területe, mégis sok kérdés merül fel a szülőkben e szolgáltatás igénybevételekor. Például: ki mennyit fizet érte? Van-e kedvezmény? Le lehet-e mondani? Van-e részletfizetési lehetőség? Mi a teendő, ha az óvoda nem hajlandó a gyermeknek enni adni? Mi történik a diétára szoruló gyermekek ellátásával? – Dr. Sárközi Gabriella oktatásjogi szakértő írásából közlünk részleteket.
Sajnos Magyarországon még mindig előfordul, hogy egy intézmény elutasítja az allergiás vagy a cukorbeteg gyermekek felvételét arra hivatkozva, hogy az étkezését nem tudja megoldani. Vagy felveszi a gyermeket, de a szülőt kötelezi arra, hogy a gyermek étrendjét biztosítsa. E problémakör kapcsán több szülő fordult már az elmúlt években is jogsegély-szervezetekhez: az oktatási jogok biztosához, a Magyar Szülők Országos Egyesületéhez és az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz is.
Tekintsük ezért át a közétkeztetésre vonatkozó legfontosabb jogszabályhelyeket.
Étkezés, mint gyermekjog
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) szerint minden gyermeknek/tanulónak joga van ahhoz, hogy a nevelési-oktatási intézményekben biztonságban, egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét, étkezési lehetőség biztosításával, életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki [Nkt. 46. § (3) bekezdés b) pont].
Az óvoda és az iskola gyermekétkeztetést végző intézmény [Nkt. 7. § (2)]. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény [a továbbiakban: Gyvt. 15. § (1) b)] szerint a gyermekétkeztetés természetbeni ellátás.
A Gyvt. 18. §-ának (1a) bekezdése a gyermekétkeztetést a települési önkormányzat vagy az intézmény fenntartója által nyújtott természetbeni ellátásként definiálja. A gyermekek számára életkoruknak megfelelő gyermekétkeztetést kell biztosítani a szülő, törvényes képviselő vagy nevelőszülő, gyermekotthon vezetője, illetve az ápolást, gondozást nyújtó intézmény vezetője kérelmére
a) a bölcsődékben, mini bölcsődékben,
b) az óvodákban,
c) a nyári napközis otthonokban,
d) az általános és középiskolai kollégiumokban, az itt szervezett externátusi ellátásban,
e) az általános iskolai és – ha önkormányzati rendelet kivételével jogszabály másképpen nem rendelkezik – a középfokú iskolai menzai ellátás keretében,
f) a fogyatékos gyermekek, tanulók nevelését, oktatását ellátó intézményben és a fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozó fogyatékosok nappali intézményében [az a)–f) pontban megjelölt intézményekben nyújtott étkezés: intézményi gyermekétkeztetés],
g) a bölcsőde / mini bölcsőde és az óvoda zárva tartása, valamint az iskolában a nyári szünet és a tanítási szünetek időtartama alatt is (ez utóbbit szünidei gyermekétkeztetésnek hívjuk).
Az intézményi és a szünidei gyermekétkeztetés biztosítására kötelezett önkormányzat a közigazgatási területén kívülről érkező gyermek, tanuló lakóhelye szerinti önkormányzattól pénzbeli hozzájárulást kérhet a gyermek étkeztetésének finanszírozásához [Gyvt. 21. § (1)–(2) bekezdések]. Nézzük meg először az intézményi gyermekétkeztetés szabályait.
Intézményi gyermekétkeztetés
Ha a szülő / törvényes képviselő eltérően nem rendelkezik, a nem bentlakásos bölcsődei / mini bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek részére reggeli főétkezést, déli meleg főétkezést, valamint két kisétkezést (tízórai és uzsonna formájában) kell biztosítani.
A gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, valamint az iskolai tanítási napokon az óvodában és a nem bentlakásos nevelési-oktatási intézményben déli meleg főétkezést, valamint tízórai és uzsonna formájában két kisétkezést kell biztosítani. Tehát iskolában reggeli nem jár. Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető. Intézményi gyermekétkeztetésben részesülhet az iskolában az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe [Gyvt. 21/A. § (1)–(2) bekezdések].
A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 5. § (2) bekezdésének a) pontja és a 16. § (3) bekezdése alapján az iskola és a kollégium házirendjében kell megállapítani a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartamát.
De ki biztosítja az étkeztetést?
- A gyermekétkeztetést a települési önkormányzat biztosítja az általa fenntartott bölcsődében és óvodában, továbbá a közigazgatási területén az állami intézményfenntartó központ (tankerületi központok), valamint az állami szakképzési és felnőttképzési szerv (Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, Szakképzési Centrum) által fenntartott nem bentlakásos nevelési-oktatási intézményben.
- A gyermekétkeztetést az egyházi és a nem állami fenntartó biztosítja az általa fenntartott intézményben akkor, ha az nem bentlakásos.
- A fenntartó biztosítja az étkezést az egyéb állami fenntartású nem bentlakásos intézményekben is [Gyvt. 21/A. § (3) bekezdés].
- A bentlakásos intézményekben az intézményi gyermekétkeztetés keretében biztosítani kell az óvodai nevelési napokon és az iskolai tanítási napokon a reggelit és a vacsorát; az óvodai nevelési napokon és az iskolai tanítási napokon kívül pedig a reggelit, ebédet és vacsorát, valamint a tízórait és az uzsonnát is. Az étkezést a szakosított szociális ellátást nyújtó és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmény biztosítja az intézményben elhelyezett gyermekek részére; a települési önkormányzat biztosítja a közigazgatási területén a köznevelési fenntartó által fenntartott kollégiumban elhelyezett gyermekek részére; valamint az elhelyezést nyújtó intézmény fenntartója biztosítja az étkezést az egyéb bentlakásos nevelési-oktatási intézményben elhelyezett gyermekek részére [Gyvt. 21/A. § (4)–(5) bekezdések].
- A főváros közigazgatási területén lévő tankerületekben a köznevelési fenntartó (önkormányzat, tankerületi központok) által fenntartott bölcsődei, óvodai és bentlakásos intézményekben történő gyermekétkeztetést a kerületi önkormányzat biztosítja. Kivéve, ha a fővárosi önkormányzat saját tulajdonában álló ingatlanban működik a nevelési-oktatási intézmény, mert itt a fővárosi önkormányzat maga köteles biztosítani a bölcsődei, óvodai és bentlakásos intézményekben történő étkezést [Gyvt. 21/A. § (6) bekezdés].
A térítési díjról, a kedvezményes vagy ingyenes étkezésről írunk még
Az egészségfejlesztés nagykönyve című kiadványunk legújabb kiegészítő kötetében. Figyelem! Ez a cikk nem képezi részét az alapműnek!
