Élményközpontú mozgás az óvodában

Amikor óvodapedagógusokat, óvodai nevelőtestületeket kérdezünk arról, hogy melyek a legégetőbb kérdéseik az óvodai testneveléssel kapcsolatban, rendszerint pillanatok alatt felbolydult méhkassá változik a legtöbb csoport. Az első észrevételek talán még kissé félénken hangzanak el, mert sokan tartanak attól, mit szólnak a kollégák a problémák felvetéséhez, később általában parázs vita alakul ki.

Az Óvónők kincsestárában cikksorozat indul az óvodai testnevelésről, arról mitől is lesz jó, illetve válik hatékonnyá egy testnevelés-foglalkozás. Az új szemléletű testnevelés alapjainak elméleti ismertetésén túl a Budaörs óvodáiban néhány éve elkezdődött és egyre nagyobb körben terjedő jó gyakorlatot szeretnénk bemutatni.

Íme, egy kis ízelőítő: Milyen a jó foglalkozáskezdés?

A hagyományos sorakozót felváltja, az életkori sajátosságoknak megfelelő játékos, aktív foglalkozáskezdés, mely biztosítja az azonnali ráhangolódás lehetőségét. Ebben az életkorban a játék a legalapvetőbb tevékenysége a gyermeknek, ezért mindenképpen már az órakezdésben meg kell hogy jelenjenek a játékos elemek. Gyakran már a csoportszobában vagy a folyosón indul a foglalkozás, nem a tornateremben.

Példák az aktív órakezdésre:

  • „Ma akadálypályát építettem nektek. Ahogy bementek a terembe, találjatok ki feladatokat a kikészített eszközökön! Futás!”
  • „Labdákat szórtam szét a teremben. Ahogy bementek a terembe, válasszatok magatoknak egyet, és próbáljatok minél többféle feladatot kitalálni a labdátokkal! Futás!”
  • „Színes kendőkkel jelöltem meg a gyakorlóhelyeket a teremben. A sárgánál célba dobhattok a sárga labdákkal, a zöldnél labdát pattogtathattok a zöld labdákkal, a kéknél pedig labdát guríthattok a padon a kék labdákkal. Futás befelé!”
  • „Ma feladatkártyákat fogunk használni a foglalkozáson. Ahogy bementek a terembe, keressétek meg őket, és próbáljátok leolvasni róla, milyen feladatot mutatnak! Futás!”
  • „Mindenkinek adok egy babzsákot. Fussatok be a terembe, és tegyétek le a babzsákotokat egy pöttyre!”
  • „Gumiszalagokat feszítettem ki a bordásfalak közé. Fussatok be a terembe, és próbáljátok ki, hogy milyen feladatokat tudnátok felette végezni!”
  • „Fussatok be a terembe, és páronként válasszatok egy szuperdeszkát. Kíváncsi vagyok, milyen ötleteitek lesznek páros gyakorlatokra a deszkával. Futás!”
  • „Egy ovis jelet rejtettem el mindenkinek a teremben. Futás befelé, és a küszöbnél kezdjetek el utánozni egy állatot! Így haladva keressetek magatoknak egy jelet!”

Érzelmi, gondolati bevonás, ráhangolás, motiváció

Az óvodás gyerekek érzelmi, gondolati bevonása különösen fontos a foglalkozás kezdetén. Az aktív órakezdés után rendszerint körben állva vagy ülve zajlik. Ebben a kiinduló helyzetben a legkönnyebb szemkontaktust tartva beszélgetni, ami azért is nagyon fontos, mert figyelmük még meglehetősen szórt, kevéssé tartós és könnyen terelhető ebben az életkorban. Valamint ez a kiinduló helyzet segít az érzelmileg biztonságos és befogadó légkör kialakításában is. A gyerekek kérdéseken, érzéseken, emlékeztetésen át való bevonása egyfajta külső fókuszt jelent, ami segít a figyelmük fókuszálásában, és lehetővé teszi még az egyébként türelmetlen, túlmozgásos gyerekek számára is az információk bejutását.

Példák az érzelmi, gondolati bevonásra:

  • Ismerkedés az új eszközzel (mi a neve, miből készült, tapogassátok meg, adjuk kézről kézre, mit lehet vele csinálni stb.).
  • Milyen eszközöket láttok kikészítve?
  • Nézzetek körül, mit gondoltok mit terveztem mára (akadálypályán játszunk, szuperdeszkázunk, labdázunk stb.)?
  • Számoljátok meg a szemetekkel, hány gyakorlóhelyet építettem fel (ötletelés, majd közösen megszámoljuk)!
  • Mi mindent lehet csinálni egy labdával, karikával, babzsákkal stb.?
  • Utalás az előző foglalkozásra (a memória fejlesztésén túl segít az érzelmileg biztonságos környezet kialakításában):
    – emlékeztek, mit játszottunk / gyakoroltunk / mit ígértem stb. a múlt alakalommal?
    – emlékeztek, mi mindent játszottunk már labdával?
    – emlékeztek, hogyan helyeztem el múlt alkalommal a karikákat a földön?
    – emlékeztek, ki volt a fogó a múltkor?
    – emlékeztek, hogy hívtuk ezt a gyakorlatot? (bemutatom)
    – emlékeztek, hányféle utánzó gyakorlatot tanultunk eddig?
    – emlékeztek még a játékszabályra?
  • Akár mesekeretbe, illetve történeti keretbe ágyazottan is történhet a foglalkozáskezdés (az egész foglalkozás menetét ágyazhatjuk mese-, illetve történeti keretbe, illeszthetjük évszakokhoz, illetve egyéb projektekhez, ilyenkor már a játékot is így vezetjük fel).

 

Írta: Pappné Gazdag Zsuzsanna; megjelent az Óvónők kincsestára kötetben.