Járhat-e a fertőző beteg gyermek bölcsődébe?

Gondolom, a címben feltett kérdésre egyértelműen adódik a válasz, hogy nem, a beteg gyermek ne menjen a közösségbe, mert megfertőzi társait. Azért ez a dolog a gyakorlatban nem ilyen egyszerű. Az a tapasztalatom, hogy sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a gyermekközösségben hogyan terjednek a betegségek, és hogyan fertőzik meg egymást a gyermekek.

 

A legtöbb kisgyermek a közösségbe kerüléskor sokszor lesz beteg, és hosszú ideig nem lesz tünetmentes, mondhatjuk azt is, hogy „ősztől tavaszig” beteg. Ennek az a nyilvánvaló oka, hogy a bölcsődés korú gyermekek szervezetében már nagyon lecsökken azoknak a betegségekkel szemben védő ellenanyagoknak a szintje, amit még az édesanyától kaptak méhen belül.

 

Ahhoz, hogy ellenállóbbak legyenek, a védettséget saját maguknak kell megszerezniük, és sajnos ennek az „ára” az, hogy bizonyos számú betegségen át kell esniük. Ez mindenképpen bekövetkezik, kinél előbb, kinél később.

 

Sokszor tapasztalható, hogy azok a kicsik, akiknek nagyobb testvérük van, már a közösségbe kerülés előtt találkoztak többször a kórokozókkal, így az ő esetükben előfordulhat, hogy már a bölcsődében kevesebbet betegek, mint „egyke” társaik.

 

A veleszületett immunrendszer is valamennyi gyermeknél más és más, ezért azt, hogy ki hányszor és mennyi ideig beteg, sokféle tényező határozza meg.

 

Minden betegségnek van lappangási ideje, és a beteg már a lappangási időben is fertőz! Tehát ha egy bölcsődébe járó gyermek beteg lesz, akkor mire láthatóvá válnak a betegség tünetei, nagy valószínűséggel már több társát megfertőzte.

 

Ezért annak a kiírása az ajtóra, hogy például: „bárányhimlő van a csoportban, skarlát van a csoportban…” nem biztos, hogy a pánikkeltésen kívül nagyobb jelentőséggel bír.

 

Annak, hogy ilyenkor a szülő egy darabig ne vigye bölcsődébe a gyermekét, nincs sok értelme, hiszen lehet, hogy már megfertőzték a gyermekét, csak még nem jöttek elő a tünetek. Egyébként is meddig ne vigye be? Ki tudja, hogy meddig, hány gyermek lesz még beteg?

 

Sokan nem tudják azt megtenni, hogy ilyenkor otthon tartják a gyermeket, viszont a kiírás aggodalmat okozhat a szülőben, mivel nem tud tenni ellene. Ez a szülői tájékoztatás abból az időből maradt fenn, amikor még skarlát esetén megelőző gyógyszert adtak a gyermekeknek, de ma már ilyen nincs. Csak az kap gyógyszert, aki maga is beteg.

 

Rendelet nem írja elő, hogy tájékoztatni kell a szülőket a csoportban előfordult betegségről, igaz, hogy meg sem tiltja azt.

 

Attól az orvos nem fogja jobban felismerni a betegséget, ha a szülő közli, hogy éppen milyen betegséget írtak ki a bölcsődében az ajtóra. Az viszont egyértelmű, hogy ilyenkor több szülő jön feleslegesen a rendelőbe, tartva attól, hogy az ő gyermekének ugyanolyan baja van, biztos, ami biztos, megmutatja őt. Ez nyilvánvalóan nemcsak azért gond, mert az orvosnak több lesz a munkája, hanem azért is, mert adott esetben influenzások között várakozik egy darab pöttyel, hátha bárányhimlőről van szó, láztalan torokfájással, „nehogy skarlátos legyen”… stb.

 

Csak úgy lenne értelme a szülők tájékoztatásának, ha arról is tájékoztatnánk őket, hogy milyen tünetek jellemzik az adott betegséget. Ezt a tájékoztatót a bölcsődeorvos segítségével el lehetne készíteni, meg lehetne ismertetni a szülőkkel.

 

A szülők tájékoztatása a bölcsődébe kerülés után várható betegségekkel kapcsolatban

Tapasztalatom szerint sok fiatal úgy válik szülővé, hogy az egészséggel, gyermekbetegségekkel kapcsolatos alapvető ismeretei is hiányoznak. Ez nem a szülők hibája, véleményem szerint az ismereteket a tanintézményekben kellene átadni a fiataloknak, egészségtan tantárgy keretében. Amíg ez nem történik meg, addig a szülők egy része különböző fórumokon tájékozódik, sokszor téves információkkal rendelkezik. Ezért tartanám fontosnak, hogy gyermekük közösségbe kerülésekor kapjanak információt a várható betegségekkel kapcsolatban. Ezt akár szervezetten, a bölcsőde orvosa ismertethetné a szülőkkel.

 

Sokszor tapasztalom, hogy az első gyermekes szülők nagyon kétségbe esnek, amikor az addig egészséges gyermekük a közösségbe kerülés után igen gyakran lesz beteg. Fontosnak tartom időben felkészíteni a szülőket arra, hogy gyermekük várhatóan többször lesz beteg, mert mint a fentiekben leírtam, a közösségben szinte állandóan lesz olyan gyermek, akiben lappang valamilyen betegség, és már a tünetek megjelenése előtt is fertőz.

 

Sok szülő úgy gondolja, hogy gyermeke „csak megfázott”, azért náthás és köhög, míg ha egy másik gyermek van a közösségben, aki hurutos, és leköhögi az ő gyermekét, akkor felháborodik, mert megfertőzi őt. Fontos tudatosítani, hogy mindenki fertőz, aki hurutos, náthás, köhög, mert ezeket a betegségeket vírusok okozzák. Ennek ellenére nem indokolt a láztalan, jó általános állapotú gyermekeket kitiltani a közösségből. (Ahogy ezt a nálunk fejlettebb európai országokban nem is teszik.) Ha mindenkit kitiltanánk, aki hurutos, akkor is lennének fertőző betegek a csoportban, mert az a gyermek is fertőz, akiben még csak lappang a betegség.

 

Tehát ha azt akarnánk elérni, hogy a gyermek a bölcsődében soha ne kapjon el betegséget, akkor otthon kellene tartani, és be kellene zárni a bölcsődéket. (Persze játszóházban, üzletekben akkor is megkapnák a betegségeket.) El kell mondani a szülőknek, hogy ez az életkor ilyen, ahogy múlik az idő, a gyermek várhatóan egyre ritkábban lesz beteg.

 

Írta: Dr. Korausz Etelka; megjelent a Bölcsődevezetők kézikönyve kötetben, amelyet IDE vagy a képre kattintva rendelhet meg (FIGYELEM! A fenti írás nem képezi részét az alapmű tartalmának!):