A kislétszámú óvodák működési problémái – 1. rész

Petróczi Gábor tanügyigazgatási szakértő, c. főiskolai docens írása, amely megjelent az ÓvodaVezetési Ismeretek című kiadványunkban.

Az elmúlt időszakban egyre jelentősebb probléma lett az ország kistelepülésein, jellemzően a hátrányos helyzetű régiókban, hogy az óvodapedagógusok száma nem elegendő az óvoda törvényes működésének biztosításához. Sok óvodavezető és óvodapedagógus került abba a helyzetbe, hogy a jogszabályokban meghatározottnál több időt kell eltöltenie a csoportjában, az óvodában, azonban ezért – többségében – nem kapnak semmiféle többletjuttatást. Tekintsük át az óvodák jogszerű működtetésével kapcsolatos tudnivalókat abból a szempontból, hogy egy-egy óvoda működtetéséhez hány pedagógus foglalkoztatása szükséges. Cikkünkben elsősorban az egy-két csoportos óvodák tipikus problémájára összpontosítunk, de az abban megfogalmazottak alkalmazhatók olyan nagyobb óvodákra is, amelyekben nem foglalkoztatnak a működéshez elegendő számú óvodapedagógust.

Először nézzünk meg néhány valós példát:

  • Egy Veszprém megyei egycsoportos óvodában az óvodavezető mellett csupán egy további óvodapedagógust foglalkoztatnak, kettejük csoportban töltendő heti óraszáma így 12 + 32 = 44 óra. Lehet-e szabályosan működtetni ezzel az erőforrással az egycsoportos óvodát?
  • Egy Hajdú-Bihar megyei egycsoportos óvodában az óvodavezető lemondott óvodavezetői megbízatásáról, és munkaügyi pert kezdeményezett a jogszabályoknak nem megfelelő foglalkoztatása és az ebből adódó rendkívüli munkavégzésének megfizetése ügyében.
  • Egy Borsod megyei négycsoportos óvodában a szükséges nyolc óvodapedagógus helyett csak négy óvónő dolgozik, mivel a meghirdetett álláshelyekre hosszabb ideje nincs jelentkező, még érdeklődő sem. Hogyan lehet ilyen személyi feltételek mellett működtetni az óvodát?

Az óvodai csoportok vezetéséhez szükséges személyi feltételek

A beosztott óvodapedagógusok óvodai csoportban töltendő heti óraszáma a köznevelési törvény 62. § (8) bekezdésében meghatározottak szerint heti 32 óra. Ha megvizsgáljuk az egy óvodai csoport vezetéséhez szükséges pedagógusok számát, akkor arra az eredményre jutunk, hogy egy-egy csoport nevelési feladatainak ellátásához nagyjából két-két óvodapedagógus szükséges, azaz egy csoport ellátása két teljes óvodapedagógusi állást igényel.

Ez az állítás annyiban pontatlan, hogy a szükséges óvodapedagógusok száma nyilvánvaló összefüggésben van az óvoda nyitvatartási idejével. A köznevelésről szóló törvény 83. § (1) bekezdés b) pontja értelmében az óvodafenntartó jogosult dönteni az óvoda heti és éves nyitvatartási rendjéről. A fenntartók azonban – a szülők jogos elvárásának megfelelve – általában abban érdekeltek, hogy az óvoda egy napon legalább tíz órát legyen nyitva, hiszen a szülők általában napi nyolcórás munkájuk előtt viszik az óvodába gyermekeiket, és a munkaidő befejezése után hozzák el onnan. A fenntartók azért is érdekeltek az óvoda legalább napi nyolcórás nyitvatartásában, mert ha az intézmény nyolc óránál kevesebb ideig tart nyitva, akkor óvodai feladataik ellátásához nem kapják meg a gyermeklétszám alapján elérhető maximális normatív támogatás összegét. Megjegyezzük, hogy a nagyobb óvodák jellemzően napi tíz óránál is többet, akár 12 órát is nyitva tartanak.

Tegyük föl, hogy az óvoda napi tíz órát tart nyitva. Ebben az esetben az óvoda heti nyitvatartása a teljes heteken 50 órát tesz ki. A két óvodapedagógus csoportban töltendő munkaideje 2 × 32 = 64 óra. Figyelembe kell azonban venni az átfedési idővel kapcsolatos kötelező rendelkezést, amelyet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet tartalmaz az alábbiak szerint:

  1. §. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik, oly módon, hogy a teljes nyitvatartás ideje alatt a gyermekekkel minden csoportban óvodapedagógus foglalkozik, óvodapedagógusonként és csoportonként összesen napi két óra átfedési idővel.

Ha tehát az óvoda napi tíz óra időtartamban fogadja a gyermekeket, akkor naponta átlagosan mindkét óvónőnek hat-hat órát kell töltenie a csoportban, hiszen így biztosítható a kétórás kötelező átfedési idő. A teljes hét alatt tehát mindkét óvodapedagógusnak minimum 5 × 6 = 30 órát kell a csoportban lennie, ettől csupán két órával több a csoportban töltendő tényleges 32 órás munkaidejük. Normál esetben tehát az óvodapedagógusok napi 6,4 órát tartózkodnak a csoportban. Amint látható, egy óvodai csoport működtetése napi tízórás nyitvatartás mellett 94%-ban lefedi a pedagógusok csoportban töltendő munkaidejét. Ha azonban az óvoda nyitvatartása a fenntartó döntése szerint napi 10,4 óra, akkor az óvodapedagógusok csoportterhelése 100%-os. Röviden tehát azt állapíthatjuk meg, hogy egyetlen óvodai csoport működtetéséhez általában két teljes óvodapedagógusi státus szükséges. A bemutatott számolás során természetesen beosztott, azaz nem vezetői vagy magasabb vezetői megbízással rendelkező óvodapedagógusokról van szó.

Ha azonban egy egycsoportos óvoda működtetését vizsgáljuk szintén napi tízórás nyitvatartás mellett, akkor más következtetésekre juthatunk. Az egycsoportos óvodákban a fenntartók gyakran úgy gondolkodnak, hogy az óvodavezető mellett egy további óvodapedagógus foglalkoztatása elegendő. Vizsgáljuk meg, mennyiben alapos ez a gondolatmenet.

Az 50 fős létszámnál kevesebbet ellátó óvoda óvodavezetője óvodai foglalkozásainak számát a köznevelési törvény 5. sz. melléklete – eltérést nem engedve – heti 12 órában határozza meg, míg a beosztott óvodapedagógus csoportban töltendő ideje a köznevelési törvény 62. § (8) bekezdésében meghatározottak szerint heti 32 óra. Ha a beosztott óvónő napi 6,4 órát tölt a csoportban, az heti 32 órát tesz ki. Az óvodavezetőnek ekkor óvodapedagógusi munkakörében a csoportban kell töltenie a napi tízórás nyitvatartás biztosításához napi 10 – 6,4 = 3,6 órát, valamint ezenfelül a napi két óra átfedési időt, amellyel napi 5,6 órára növekszik az óvodavezető csoportban töltendő átlagos napi munkaideje. Azaz az egycsoportos óvoda vezetőjének, ha az óvoda csupán egy beosztott óvodapedagógussal működik, napi átlagban 5,6 órát kell a csoportban töltenie, ami heti 28 órát jelent. Márpedig az óvodavezető óvodai foglalkozásainak száma a bekezdésben leírtak szerint csak heti 12 óra, amelytől eltérni nem lehet.

Ha a problémát fordítva közelítjük meg, azaz kiszámoljuk, hogy egy egycsoportos óvodát egy óvónővel és az óvodavezetővel működtetve napi hány órában lehet nyitva tartani, akkor a következő eredményre jutunk. A 12 óra óvodai foglalkozás megtartására kötelezett óvodavezető csoportban töltött napi munkaideje 12 / 5 = 2,4 óra, amely éppen csak elég a kötelező átfedési idő biztosítására, azaz csupán 0,4 óra növeli az óvodai nyitvatartást, amelyet így 6,4 + 0,4 = 6,8 órában kapunk meg. Törvényes foglalkoztatási feltételek mellett tehát a szóban forgó óvoda csupán napi 6,8 órát tarthatna nyitva, amely sem a szülői igényeknek, sem az optimális finanszírozási feltételeknek nem felel meg. A napi tízórás nyitvatartáshoz az említett humánerőforrás mellett további napi átlagosan 10 – 6,8 = 3,2 óra, azaz heti 16 óra csoportmunkaidő, azaz éppen egy félállásban foglalkoztatott harmadik óvodapedagógus alkalmazása szükséges és nélkülözhetetlen.

Ez azt jelenti, hogy az egycsoportos óvodát jogszerűen nem lehet egyetlen óvodapedagógussal és az óvodavezetővel mint humán erőforrással törvényesen működtetni. A probléma megoldására nem jelenthet megoldást az eseti helyettesítés elrendelése sem, mert annak elrendelési szabályait a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet részletesen szabályozza az alábbiak szerint.

  1. §. (1) Nevelési-oktatási intézményben a pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében
  2. eseti helyettesítés (… rendelhető el.)

(4) A neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak további tanórai és egyéb foglalkozás… megtartása akkor rendelhető el, ha

  1. a) a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére,
  2. b) a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember, vagy
  3. c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.
  4. §. (5) … A(z) … óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4) bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, … óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra.

Az óvodapedagógusok heti kötött munkaideje 32 óra, a csoportban töltött munkaidejük ugyancsak heti 32 óra. Eseti helyettesítés tehát az óvodapedagógusok számára kizárólag a Kormányrendelet 17. § (4) bekezdésében leírt feltételek valamelyikének teljesülése esetén rendelhető el, azaz nem elégséges humánerőforrás esetében nem. Ezért a példaként tárgyalt egycsoportos óvoda feladata napi 10 órás nyitvatartási feltételek mellett az intézményvezetőn kívül pontosan másfél óvodapedagógusi státusszal látható el jogszerűen.

Ha azonban a félállásban alkalmazandó második óvodapedagógusi pályázat sikertelen volt, akkor a 17. § (5) bekezdésében foglaltak alapján nevelési évenként 30 napra rendelhető el eseti helyettesítés, ezzel azonban hosszabb távon nyilvánvalóan nem biztosítható az óvoda törvényes működtetése. Ez azt mutatja, hogy az intézményvezetővel és egy óvodapedagógussal az óvoda jogszerű működtetése legföljebb 30 napig biztosítható, azon túl azonban nem.