Az új kompetencia a 2019-es eljárásokban még nem szerepelt, nem jelent meg sem a portfólió, sem a látogatott órák értékelése során. A 2020-as eljárásokhoz most készülő portfóliókban azonban már be kell mutatni. Ez lett a 7. számú kompetencia.
- július 1-jétől hatályos a 326/2013. Korm. rendelet 7. § (2) bekezdésének új g) pontja, amely egy új, kilencedik pedagóguskompetenciát vezet be:
7. „a környezeti nevelésben mutatott jártasság, a fenntarthatóság értékrendjének hiteles képviselete és a környezettudatossághoz kapcsolódó attitűdök átadásának módja”
7.1 Segíti a gyermekeket, tanulókat, hogy megértsék a nem fenntartható és fenntartható fejlődés különbségeit.
7.2 Kihasználja saját szakterületén, illetve intézményében a fenntarthatóságra nevelés pedagógiai lehetőségeit.
7.3 Lehetővé teszi a tanulók számára, hogy saját cselekedeteikkel, viselkedésükkel hozzájáruljanak a fenntarthatósághoz, tudatosítva bennük, hogy a jövő rajtuk is múlik.
7.4 Segíti tanulóit, hogy a múlt és a jelen tükrében kreatívan gondolkodjanak a lehetséges jövőről.
Forrás: Útmutató a pedagógusok minősítési rendszerében a Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozatba lépéshez. Oktatási Hivatal (Hatályos: 2019. június 14-étől)
Mit tehet az óvoda a környezettudatosság érdekében
A feladatok megvalósítása feltételezi a családdal való szoros együttműködést, ugyanakkor a családok szemlélete is alakítható a gyerekeken keresztül. Az óvodában kialakított jó szokásokat a gyerekek hazaviszik, és például az óvodák egészséges életmód szervezésre irányuló tevékenysége erősen hat a családok életére (ha nem szélsőséges). Ezért fontos a szülők megnyerése a környezettudatossághoz kapcsolódó attitűdök átadásához.
A hulladék egy nagyon érdekes téma, mindennapos tevékenységünk eredményeként tornyosodik előttünk, otthon, óvodában, az utcán, a házak kapualjaiban, kertekben, erdőn, réten és az utakon. Mindenkinek van valamilyen véleménye, mindenkinek sok minden jut eszébe, hogy mit kellene máshogyan csinálni, illetve mit kellene másnak máshogyan tennie!
Ott van-e a nevelési palettánkon, törődünk-e azzal, mit tesznek a ránk bízott gyerekek, mit tesz az óvoda mint modell e témában, vagy a „dadus néni” kultúrájától függ, mi történik az óvodában ezen a téren. Reménykedünk-e abban, hogy a nevelés ezen a téren is mindenható?
Az óvónő kezében van az „adu”, hiszen ő neveli a gyerekeket több éven keresztül napi több órában.
Mit tehet a pedagógus?
- A nevelési év előtt tájékoztassuk a szülőket levélben az óvoda szokásairól. Csatoljunk mellé kérdőívet is, hogy a szülők leírhassák, miben tudnák segíteni az óvoda környezetbarát életét (önkéntes feladatok, kirándulásszervezés, hulladékból játék stb.). Bevált módszer a szülők közül egy kisebb csoport kiválasztása, akik „felelősként” segítik a takarékos életmódra neveléssel kapcsolatos programok szervezését.
- Érdeklődjünk, hogy milyen téma foglalkoztatja a szülőket leginkább. A szülői értekezletek forgatókönyvét így könnyebben tudjuk összeállítani.
- Az óvoda régi hagyományainak ápolása mellett a szülőkkel együtt szervezzünk „zöld” jeles napokat is.
- A folyosón jól látható helyen tegyük ki az érintett felnőttek fényképét és annak írásos közlését, hogy kihez milyen témában lehet fordulni. Például: hulladékkezelés (papírgyűjtés, komposztálás), kirándulás, jeles napok szervezése.
- Ajánljuk a szülőknek, hogy kirándulásokra az ételeket textilszalvétába csomagolják a Folpack és alufólia helyett (hosszú ideig tartó lebomlásuk miatt), a folyadékot – lehetőleg teát – kulacsba tegyék. Ne adjanak gyermekeiknek egyszer használatos poharakat, tányérokat, evőeszközöket!
- Fontos, hogy az óvodában jól látható helyre tegyünk tájékoztató táblát a szülők és a kollégák számára. Azon hívjuk fel a figyelmüket a világ, a helyi közösség környezeti problémáira, a kirándulásokon látott természeti szépségekre. A környezetvédelmi témájú írásokkal pedig a cselekvés felelősségére.
- Fontos, hogy a szülők érezzék: olyan közösséghez tartoznak, ahol a „közös nevelés” eredményeként gyermekeik személyisége a pedagógusmintákon keresztül is fejlődik, gazdagodik.
Ha az óvoda felnőtt közössége úgy dönt, hogy az intézményben bevezeti a szelektív hulladékgyűjtést, és ezzel előkészíti és megalapozza a hulladékkezelési kultúrát, akkor jól látható helyen legyenek hulladék szelektálására előkészített edények és azok a tájékoztatók, amivel annak szükségességét indokoljuk. (Van olyan hazai település, ahol az óvodákból, iskolákból indult el ez az igény. A pécsi önkormányzat a jó tapasztalatokat látva szerződést kötött egy francia tulajdonú hulladékgyűjtő céggel, sőt, területet is biztosított számukra.)
Amit ma minden környezetért tenni akaró óvodapedagógus megtehet:
- Kiránduljon, kertészkedjen, és hangolódjon a természet változásaira, éljen azokkal minél nagyobb összhangban!
- Igyon tisztított csapvizet!
- Fogmosás közben zárja el a vízcsapot!
- Kapcsoljon le minden lámpát, amire nincs szükség!
- Vásároljon csak annyi élelmiszert, ami biztosan elfogy, ne halmozzon fel akkora készleteket, amelyek végül a kukába kerülnek!
- Hazai élelmiszert vásároljon, ha teheti, 50 km-es körzeten belül!
- Ismerje meg, és próbálja betartani a tudatos vásárló 12 pontját! (www.tudatosvasarlo.hu)
Írta: Labanc Györgyi,
megjelent az Óvónők kincsestára kötetben
