Milyen kötelezettsége van a munkáltatónak a járvány idején? Mely esetekben lehet és kell mentesíteni a munkavállalókat a munka alól? Mikor járhat betegszabadság és táppénz?
A magyar munkajogi szabályozás nem tartalmaz speciális rendelkezéseket azzal kapcsolatban, hogy járvány idején mit kell tennie a munkáltatóknak.
Mit tehet a munkáltató?
Időlegesen elrendelhet otthoni munkavégzést, ha − a munka jellege ezt megengedi, és − a technikai feltételek biztosítottak. (home office) • Szabadságra is küldheti a munkavállalókat, azonban egy hirtelen bekövetkező szükséghelyzetben az Mt. szabadság kiadására vonatkozó szabályait nem mindig lehet betartani. (Mt. 122–125. §)
Jár-e díjazás?
Amikor táppénzt kell fizetni
Mentesülhet-e a munkavállaló a munkavégzés alól – illetve a munkáltató köteles-e mentesíteni, és jár-e ilyen esetben munkabér –, ha nem tud munkát végezni például azért, mert az óvodát bezárják?
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 44. § g) pontja szerint keresőképtelen az is,
„… akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud, és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.”
Ez a helyzet akkor is előállhat, ha a munkavállaló maga nem beteg, azonban környezetében előfordult fertőződés, így
- elkülönítését, járványügyi megfigyelését rendelik el, vagy
- járványügyi zárlat alá kerül [a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM-rendelet 28. § (1) bekezdés, 29. §].
Ebben az esetben egyedül az otthonról való munkavégzés lehetősége merülhet fel.
Ha azonban a munkáltató nem tudja a munkavállalót ilyen módon foglalkoztatni, a munkavállaló táppénzre jogosult, mégpedig a biztosítási időszak hosszától függően a táppénzalap ötven-hatvan százalékos, de naponta legfeljebb a minimálbér kétszerese harmincadrészének mértékéig [Ebtv. 44. § g) pont, 48. § (7) bekezdés a)–b) pont].
Amikor alapbért kell fizetni (és amikor nem)
A fenti helyzettől világosan meg kell különböztetni azt az állapotot, amikor a munkáltató érdekkörében merül fel a kérdés. Megemlítendő a problémakör megítélésekor az a munkajogi logika is, mely szerint a foglalkoztatás a munkáltató egyik legfőbb kötelezettsége [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 51. § (1) bekezdés].
Így amennyiben a beosztás szerinti munkaidőben ennek nem tesz eleget, az állásidőnek minősül, és fő szabály szerint erre az időtartamra a foglalkoztatás, munkavégzés hiányában is köteles a munkavállalónak az alapbérét megfizetni [Mt. 146. § (1) bekezdés].
Ez alól kivétel azonban az, amikor a foglalkoztatási kötelezettségnek a munkáltató valamilyen elháríthatatlan külső ok miatt nem tud eleget tenni [Mt. 146. § (1) bekezdés]. A koronavírus terjedése és az emiatt elrendelt fizikai, közegészségügyi korlátozások a munkáltatótól független tényezők, azokra neki ráhatása nincs, így az részéről nem elhárítható, tehát a zárlat idején az alapbér megfizetésére sem köteles.
Egyetértek azzal az állásponttal, miszerint viszont ez az „elháríthatatlan külső ok” szűken értelmezendő, és alapvetően közegészségügyi kérdés.
Addig a pontig tehát, amíg nincs
- ilyen irányú konkrét orvosi intézkedés, eljárás (például közegészségügyi, járványügyi helyzet) vagy
- konkrét, közvetlen kockázat az adott munkahelyen, azaz a helyzet nem elháríthatatlan objektíve, a szó szoros értelmében, addig a döntés a munkáltatói érdekkörben merül fel, és nem hivatkozhat a fenti kivételre.
Ha tehát az adott munkáltató például nem szó szerint vett „elháríthatatlan külső” kényszerből (például állami, közegészségügyi intézkedés), hanem például preventív jelleggel, saját döntése alapján függeszti fel a munkavégzést, akkor az állásidő szabályai szerint a munkavállalóknak alapbért kell fizetnie.
A teljesség igénye nélkül néhány példa arra, milyen gyakorlatot folytatnak az óvodák!
- elkezdték a felújításokat, amiket nyárra terveztek,
- néhány órában takarítást, kertrendezést rendelnek el,
- szabadságot adnak ki,
- leállás esetén alapbért folyósítanak,
- nevelés nélküli munkanapot rendelnek el,
- ügyelet van és fertőtlenítés.
Felhívom a figyelmet, hogy az általam leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű, csupán a fenntartói, intézményvezetői, munkáltatói döntéshozatalt segíti, segítheti.
Dr Selmeciné Dr. Csordás Mária írása az Óvodai Jogfutár áprilisi számában jelent meg.
Ha szeretne Ön is naprakész információkat kapni az óvodákat érintő jogszabályváltozásokról, fizessen elő kiadványunkra akár nyomtatott, akár online formában:
