A katasztrófavédelmi törvény a polgármestert nagyon széles körben hatalmazza fel. De az intézményszervezési feladatokban nem enged önálló döntést, azaz nem foglalhat állást önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről.

 

A különleges jogrend

A különleges jogrendre vonatkozó rendelkezések mögötti ok általában az, hogy valamilyen olyan rendkívüli helyzet áll elő országos szinten, amely az általánostól eltérő, különleges szabályozást, intézkedést vagy gyors lépéseket követel meg. A COVID-19 koronavírus világszinten történő robbanásszerű terjedése és Magyarországra történő elérkezése következtében döntött úgy a kormány, hogy Magyarországon 2020. március 11-én különleges jogrend lép életbe, és 40/2020. (III. 11.) Korm. rendeletében veszélyhelyzet kihirdetéséről határozott. A Korm. rendelet szerint a kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdet ki. A kormány a veszélyhelyzet elhárításáért felelős kormánytagként a miniszterelnököt jelölte ki. A miniszterelnököt feladatának ellátásában a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs segíti.

 

Az óvodai nevelést érintő vonatkozások

A veszélyhelyzet kihirdetése miatt 2020. március 16-tól az iskolai nevelésben-oktatásban – rendkívüli szünet elrendelése nélkül – a digitális munkarendre történő átállás valósult meg. Az óvodák esetében a fenntartók 2020. március második hetében – a koronavírus-járványnak a település egészét érintő jellegére tekintettel – rendkívüli szünetet rendeltek el.

 

A polgármester óvodát érintő jogai veszélyhelyzetben

Gyakorlati kérdésként merült fel, hogy veszélyhelyzetben a polgármester – akinek a veszélyhelyzet többletjogokat biztosít – hozhat-e egyszemélyi döntést az óvoda átszervezéséről, megszüntetéséről?

A katasztrófavédelmi törvény rendelkezése szerint veszélyhelyzetben a polgármester, illetve a főpolgármester, valamint a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja a települési önkormányzat képviselő-testületének, illetve a fővárosi és megyei közgyűlésnek a feladat- és hatásköreit. Ennek keretében azonban a polgármester nem foglalhat állást önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti.

Veszélyhelyzetben a polgármester és a jegyző hatáskörébe tartozó államigazgatási feladatot a kormány is megállapíthat rendeletben. A katasztrófavédelmi törvény a polgármestert valóban nagyon széles körben hatalmazza fel, csak az intézményszervezési feladatokban nem enged önálló döntést. Ebből adódóan minden olyan ügyben, ami nem intézményátszervezés, a polgármester eljárhat, egyedül dönthet a képviselő-testület helyett.

Ugyanakkor a különleges jogrend alkotmányos funkciójával összhangban a polgármesterek nem élhetnek vissza a veszélyhelyzet idején kapott jogalkotási felhatalmazásukkal. A polgármesterek arra jogosultak ebben az időszakban, hogy az önkormányzatok zökkenőmentes működését biztosítsák. Ezt a jogkörüket az önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott jóhiszeműség és a társadalmi rendeltetésnek megfelelő joggyakorlás elvével összhangban kell gyakorolniuk, döntéseiknek mindenkor meg kell felelniük a szükségesség és arányosság követelményének.

Visszatérve tehát a kiinduló kérdésre, egyértelmű, hogy a polgármester veszélyhelyzet idején sem szervezheti át és nem szüntetheti meg a települési óvodát.

 

Dr. Farkas Ildikó írása teljes egészében az Óvodai Jogfutár májusi számában jelent meg.

Fizessen elő kiadványunkra, hogy mindig időben értesüljön a legfontosabb, óvodákat érintő jogszabályváltozásokról, történésekről!