A közlekedésre neveléssel rendszeresen és folyamatosan kell foglalkoznunk az óvodai nevelő és oktató munka során, mert ez a témakör elég széles ahhoz, hogy ne csak egy-két alkalommal kerüljön feldolgozásra az oktatási-nevelési évben.
Az óvodai munka során szinte minden tevékenységbe integrálható. A terület eredményes fejlesztéséhez mindhárom korcsoportban a koncentrikus ismeretnyújtás mellett szükség van sok cselekedtetésre, gazdag szemléltetésre, ismétlődő gyakorlati alkalmazásra, valamint a téma sokoldalú komplex feldolgozására.
A fejlesztendő képességek
Hatékonyan és tudatosan fejleszthetők azok a képességek, amelyekre a gyermeknek szüksége van a közlekedés során.
Mozgásképességek:
• Testi ügyesség, koordinációs képesség, gyorsaság, állóképesség.
• Egyensúlyérzékelés, térérzékelés, testséma, kinesztéziás érzékelés, tapintás, kondicionális képességek.
• Szem-láb koordinációjának fejlesztése.
• Gyors reagálás a vizuális és az akusztikus ingerekre (elindulás, megállás)
A megismerés (kognitív) képességei:
• Ezek teszik alkalmassá a gyermeket arra, hogy megértse és alkalmazza a közlekedés szabályait, illetve fogalmait.
• Hallás, látás, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás.
• A helyzetfelismerés és a döntésképesség.
• Zörejek, a hang iránya, erőssége, hangfelismerések.
• Ütemhangsúly kiemelése, hallási észlelés.
• A ritmus, az egyenletes lüktetés, a jelre való reagálás, a szabályokhoz való igazodás mozgásuk akaratlagos irányítását segíti.
A kommunikációs képesség, vagyis az együttműködési képesség fejlesztése alapozza meg a közlekedési alkalmasságot. Ez jelenti a közlekedésben résztvevők kölcsönös figyelmét, valamint
az egymáshoz való alkalmazkodást, a kompromisszumkeresést, a problémamentes érintkezést, az önző, agresszív magatartás elkerülését. Fontos tényező a gyermek személyes kapcsolata, a
jó példa, a szülői nevelői visszajelzés, a megerősítés (például a biztató tekintet, a tiltó mozdulat).
A téma elemei a műveltségi területekhez is köthetők:
A környezet megismerése: Többször közlekedjünk a gyalogos szabályokat betartva az óvoda környékén és a kirándulások közben. Gyakorolhatjuk a koncentrált előre nézést és az oldalra nézést váltakozva. Tapasztalatokat szerezhetünk a sebesség-távolság kapcsolatáról.
Testi nevelés: A rendgyakorlatok közül például a futás közbenadott vizuális és akusztikai ingerekre próbáljanak gyorsan reagálni a gyerekek: elindulással vagy megállással. Ügyességi gyakorlatok
során kerüljenek ki akadályokat többféle mozgással, tárggyal a kezükben vagy labdavezetéssel.
Matematikai nevelés: Ismertessük fel az eszközök színeit, nagyságbeli eltéréseit, formáját. Csoportosítsuk a jelzőtáblákat szín, forma és jelentés szerint.
Anyanyelvi nevelés: Értelmezzük a közlekedési kifejezéseket.Gyakoroljuk az egymás közötti udvarias kommunikációt a közlekedés során.
Zenei nevelés: Ismertessük fel a különböző közlekedési hangokat, zajokat, majd nevezzük meg azokat az irányuk meghatározásával. Figyeljük meg a tárgyakon az erős-tompa, halk-hangos, magas- mély hangokat. Próbálják meg meghatározni a gyerekek,hogy a hangforrás milyen irányból jön. Forduljanak arra, amerről hallják!
Vizuális nevelés: Közlekedési eszközök, jelzőtáblák, lámpák,gyalogos gyerekek és felnőttek készítése, rajzolása, kivágása a szituációs játékokhoz, közlekedési terepasztalhoz stb
A közlekedésre nevelés témakörei
A közlekedésre nevelés témakörei közül az alábbiakat már az óvodáskorban érdemes feldolgozni.
Az út részei: járda; úttest; kik és hol közlekednek.
Átkelés az úttesten: Melyik mód a legbiztonságosabb? A gyalogos hol kelhet át biztonságosan az úttesten? (lámpás gyalogátkelő hely; kijelölt gyalogátkelő hely)
Az átkelés sorrendje
1. A járdaszegélynél meg kell állni! De mindig egy nagy lépéssel beljebb kell állni a járdaszegélytől.
2. A forgalom mindkét irányába többször figyelmesen körül kell nézni! Helyes sorrend: balra – jobbra – balra. Ha egyirányú utcában mész át, akkor figyeld meg, melyik irányból jönnek az autók! Ettől függ, hogy melyik irányba kell nézned az egyirányú utcában. Hallgasd a gépkocsik és más, feléd közelítő járművek zaját is!
3. Meg kell várni, míg a járművek megállnak!
4. Fel kell venni a szemkontaktust az autó vezetőjével, hogy meggyőződhess arról, hogy a vezető érzékeli az átkelési szándékot!
5. Egyenes vonalban kell átmenni! Nem szabad futni!
(Forrás : Óvónők kincsestára)
Hasonló ötletekért és módszertani cikkekért fizessen elő kiadványunkra:
Kiemelt kép: People photo created by senivpetro – www.freepik.com
