Míg apuka nagy örömmel és széles mesélőkedvvel sétálgat az óriási csarnokokban, és osztja meg műszaki tudását a csemetéivel, addig anya finom ebéddel, terített asztallal várja az élményektől fáradtan vagy éppen feldobottan hazaérkező családtagokat. A legfutkosósabb kisfiúk is lenyűgözve állnak meg a hatalmas mozdonyok előtt, vagy éppen Farkas Bertalan űrkabinjának parancsnoki egységénél, illetve az autómodellek bűvöletében.
Utazás a mesék és mondák világába
Az emberiség mindig vágyott az utazásra, ha nem is a mai értelemben, hiszen őseink helyváltoztatását az élet fenntartásának szükségessége indokolta. A repülés első kísérletezői egy apa és fia, azaz Daidalos és Ikaros, akiknek története a görög mitológiából maradt ránk. A magyar népmesék is ismernek ilyen repülni tudó lényeket, közülük legismertebb a táltos paripa. Az egyik legkidolgozottabb, leggazdagabb táltosló-motívum a Vitéz János és Hollófernyiges című mesében olvasható. A táltos paripa, aki parazsat eszik, képes rútból, csenevészből csodálatos tulajdonságú lóvá változni, maga a sámán. A griffmadár is kedvelt motívum népmeséinkben. Nemcsak nálunk, hanem a Közel-Keleten is ismert és gyakorta említett lény, a sas és az oroszlán keveréke, egyik legjobb szépirodalmi példája a Fanyüvő, Vasgyúró és Hegyhengergető című mese.
Tipp: Rajzoljunk táltos paripát, használjunk erre alkalmas színezőt vagy alkossunk szabadon.
A járművek világa
Ha a meséknél a lovakkal kezdtünk, akkor bizony a valós közlekedés első nagy témája is a ló lehet. Az északi népeknél, ahol az év nagy részében hó borítja a földet, a fjordpónik mellett a kutya is teherhordó szerepet kapott, s a kutyaszán mind a mai napig kedvelt közlekedési eszköz. Ha a Mikulásra gondolunk, akkor pedig a rénszarvasok is eszünkbe fognak jutni, mint szánhúzó állatok. A sivatagos vidékeken a tevék a hátasok és teherszállítók, Dél-Amerikában pedig a láma szolgál teherhordás céljára. A műmesékben leginkább hintón járnak a főszereplők, míg a népmesékben hagyományosabb járműveken vagy éppen ellenkezőleg,táltoson és griffháton. Weöres Sándor a Bóbitában mintha kedvünkben akarna járni: Haragosi című költeményében a kocsi mellett a fakutyát is említi.
A kerék felfedezése forradalmi újítás volt, amely a középkor folyamán a kocsival teljesedett ki.A személygépkocsi talán a legismertebb a gyerekek körében. Fontos arról beszélgetnünk a gyerekekkel, hogy rövidebb utakra, hacsak nem nagybevásárlásra megyünk, praktikusabb a bicikli. A bicikliről jóval több saját élménnyel rendelkezhetnek a gyerekek, ebben a korban többségük már tud is kerékpározni. Régi fotókról el tudjuk nekik mesélni, milyen is volt a mai kerékpár őse, népszerűsítsük a gyerekeknek ezt a tevékenységet a testmozgás és a környezetvédelmi szempontok miatt is.
A vonatok ma is, mint régen, két fontos feladatot latnak el: személyszállítást és árufuvarozást.A környezetvédelem azt követelné, hogy a közúti fuvarozás helyett inkább a vasúti lenne túlsúlyban. Nagyon hangulatos élményt kínál a Gyermekvasút, kiváló program lehet az óvodásoknak is egy kis túrával összekötve: Hegyek között, völgyek között zakatol a vonat.
Tipp: Gipsz öntőforma segítségével nagyon mutatós kis gőzmozdonyfigurákat tudunk készíteni. Száradás után dekupázslakkal átkenjük a felületet, így tartósabb lesz a gipszforma és mutatósabb, hiszen a színei elmélyülnek, kiteljesednek. Ha a hátuljára kis mágnest ragasztunk, akkor nagyszerű hűtőmágnest kapunk.
Tömegközlekedés a városban
A villamos nagyon környezetbarát közlekedési jármű, a városi tömegközlekedés egyik legrégibb és legpraktikusabb eszköze. Budapesten sárgák a villamosok, más nagyvárosainkban bordók, kékek vagy éppen zöldek is lehetnek. A Jó éjt, Zöldecske, jó éjt! című mesében épp egy zöld színű villamos és vezetőjének kalandjairól hallhatnak a gyerekek.
Fontos felhívni a figyelmet a kapaszkodásra, fel- és leszállásnál a türelemre és az elsőbbségadásra. A kötött pályás járművek másik csoportja a földalatti és a metró. Budapest igazán büszke lehetett elsőként épített kéregvasútjára, a Millenniumi Vasútra.
Érdekességként megemlíthetjük a fogaskerekűt, hiszen Budapesten is szép, hosszú pályája van.
Pest, Buda és Óbuda egyesítése, azaz 1873 után a város környéki falvakból, településekről is bejártak a fővárosba dolgozni az emberek, így született meg a HÉV, vagyis a Helyi Érdekű Vasút
Tipp: Jó, ha szerepjátékkal dolgozzuk fel az utazás körülményeit, az elvárt viselkedésformákat, illetve színesítjük a játékot csengetéssel (régi villamosok), hangosbemondóval (mai, modern villamosok), és alkalmazunk egy ritkán látott szereplőt, a kalauzt. A játékhoz készíthetünk villamosjegyet!
A vizek és a levegők országútjain
Bizonyított, hogy már az őskori ember nekivágott a nagy folyók és tengerek országútjainak. Első vízi járművei az egyszerű fatörzs, majd a fatörzsből kivájt csónak és a tutaj lehettek. A kisebb-nagyobb hajók, csónakok, ladikok munkaeszközök, kereskedéshez szállító eszközök és utazáshoz közlekedési eszközök voltak. A gőzgép forradalmasította a hajózást is, felszabadította a gályarabokat padjaikról. Ma már villany- és dízelüzemű hajók közlekednek leginkább, de atommeghajtású jégtörő hajókról is tudunk.
Bizony, a levegőben is vannak utak, légi folyosók, és ugyanúgy be kell tartani a közlekedés szabályait, mint a szárazföldön! Sok kisgyermek azt gondolja, hogy a hatalmas kék égbolt korlátlanul bejárható, fönt nincsenek előírások, csak repülünk, mint a madár. A vitorlázó repülőgépek a fölszálló meleg levegővel emelkednek egyre magasabbra (akárcsak bizonyos nagy testű madarak: sasok és dögkeselyűk). Gerald Durrell, a híres író mesehősei az egész világot beutazták léghajóval (Gerald Durrell: Léghajóval a világ körül. Európa Kiadó, Budapest, 2012.).
Módszertani ötletekért fizessen elő az Óvónők kincsestára című kiadványunkra, ahol tematikus ötleteket is találhat!
