Helm Tamás – Budai Futball Club, szakmai vezető, pedagógus írásából közlünk részletet.
A kisgyerekek egyik legfontosabb tanulási tevékenysége a mozgás és a mozgáshoz köthető játékok. Ezért kiemelten fontos, hogy foglalkozásainkat ezek köré építsük, így adva tudást, illetve élményt a ránk bízott gyermekeknek. Cikkünk pedagógus szerzője az óvodások mozgásos aktivitásának jellemzőit elemzi, a játékok és az alapvető mozgáskészségek kapcsolatát, valamint a jó játék ismérveit.
A jó játék
A módszertani szakemberek folyamatosan hangoztatják, hogy az óvodás korú gyerekeket a játékokon, a fantázián alapuló mesén keresztül tudjuk a leghatékonyabban tanítani, nevelni, mert e kettő eszköz áll legközelebb a kisgyermek lelki és szellemi fejlődési szintjéhez. A testnevelés esetében is nagyon jól alkalmazhatók, ezért teret is kell biztosítani számukra. Minden mozgásos foglalkozáson a gyerekek minél hamarabb játszani akarnak, így ezt a belső motivációt felhasználva aktív mozgásra tudjuk késztetni az óvodásokat. Ezek során a fundamentális motoros mozgáskészségek 3 nagy területét (lokomotoros, stabilitási, manipulatív) komplex módon fejleszthetjük. A fejlesztés és az élmény van a központban.
Milyen játékokat játsszunk? Hogyan irányítsuk a folyamatokat, hogy mindenki megfelelő mennyiséget mozogjon, kellő sikerélményt szerezzen, és ezáltal nőjön az önbizalma? Milyen a jó játék?
A jó játék szempontjai:
- A kooperatív mozgásos játékokat részesítsük előnyben, ahol az együttjátszás élménye a fontos. Nincs kiesés, és képességtől függetlenül mindenki azonos időmennyiséget mozoghat.
- Használjunk minél több kreatív fantáziajátékot a gondolkodás és képzelőerő fejlesztésére.
- Nincs eredmény, illetve egymás elleni versenyzés, mivel ez frusztrációt, agressziót okoz az óvodások szintjén, sőt még az alsó tagozaton is. Még a második helyezett is sír! A versenynek és az eredményességnek az óvodában nincs létjogosultsága, mivel egy-két gyereken kívül mindenki más negatív élménnyel távozik. A gyerekek önbizalma, önértékelése torz képet kap, ami hosszú távon a belső motiváció visszaesését eredményezi.
- Ha versenyeztetünk, akkor azt mindig a gyerek vagy a csoport saját maga ellen tegye, és ne mások ellen!
- Ha esetenként versenyjátékot adunk, akkor azt önkéntesen választhatóvá kell tenni, és mellette kötelezően kell egy másik játéklehetőséget is biztosítani.
- Klasszikus kiesős játékot ne játszunk! Mit érünk el azzal, hogy egy mozgásból kiállítunk egy-egy gyereket? Egy 5 perces játékból mennyi időt lesz aktív az a lurkó, aki az első 5-6 kieső között van? Melyik fiú vagy lány fog a legtöbbet mozogni? A kérdésekre a válaszok egyértelműek. Semmit nem tudunk megvalósítani az eredeti célunkból: aktivitás, fejlesztés, élmény. A gyorsan kiesők általában a kevésbé ügyesek, akiknek rengeteg gyakorlásra lenne szükségük, mégis ők kapják a legkevesebb időt a mozgásra, így csak tovább mélyítjük a nagyon ügyesek és a kevésbé ügyesek közötti „szakadékot”.
- Ha mégis játszatunk kiesős játékokat, ne a klasszikus változatot játsszuk, hanem alakítsuk át:
- Nagyon rövid időn belül visszaállhat a kiesett játékos. Például: kiszabadítás révén, vagy a játék mozgásanyagának végrehajtása után, vagy esetleg egy rövid mondóka után.
- A játékban más szerepet kap. Például: fogóvá válik, vagy ő is kidobhat embert, vagy ő mondja a vezényszavakat (mókus, mókus ki a házból, be a házba).
- Két kiesős játékot játszatunk egyszerre. Ha kiesik az egyikből, akkor átmegy a másik játékba játszani.
Hogy milyen játékokat játsszunk? Arról ebben a cikkben írtunk részletesebben!
A teljes cikk Az egészségfejlesztés nagykönyve című kiadványunk nyári kiegészítő kötetében olvasható teljes terjedelmében. Még nem előfizető? Az egészségfejlesztéshez szükséges információk és ötletek házhoz jönnek!
Kiemelt kép: Kids photo created by freepik – www.freepik.com