A gyerekek akkor a legboldogabbak, ha létrehozhatnak, kísérletezhetnek, felfedezhetnek dolgokat. Ezért nagyon fontos, hogy az óvodai csoportszobában sok-sok alkotásra ösztönző anyagot biztosítsunk a gyerekeknek egész évben. Sokan félnek a beszoktatási időszakban a gyurmán kívül bármit elővenni, odaadni a gyerekek kezébe, mondván, még korán van ehhez, ráérünk még a zsírkrétát, a festékeket később is megmutatni. Gyakran alul is értékelik a gyerekek alkotási készségeit a korai életszakaszokban, és nem hisznek a fontosságukban. Ha szeretnénk olyan gyerekeket nevelni, akiknek fontos az alkotás, akik értékelik a művészeteket, akkor a gyermeki lét korai szakaszában is biztosítanunk kell, hogy hozzáférjenek az alkotásra alkalmas eszközökhöz.

Szöveg nélküli képeskönyvek

Hagyjuk, hogy a gyerekek saját maguk meséljenek egy szép színes, szöveg nélküli mesekönyvből, az ott látott képekről. Vagy a gyermek néhány rajzát fűzzük össze mesekönyvszerűen egy  szalaggal, és kérjük meg, hogy meséljen róla nekünk valamit, találjon ki egy történetet.

Lábfestés

Nagy alakú papírt fektessünk a földre, a padlóra. Készítsünk tálkákba festékeket, és hagyjuk, hogy mezítláb a gyerekek szabadon „festhessenek”, járkálhassanak a festékfoltok között. Esetleg kipróbálhatják a lábujjaik közé fogni a ceruzát és úgy rajzolni.

Zenei festés

Kapcsoljunk be egy klasszikus zenét, és hagyjuk, hogy a zene dallamára, a zene hatása alatt alkothassanak a gyerekek.

Festés „máshogyan”

Adjunk a gyerekek kezébe néhány olyan tárgyat, mely nem tartozik a hagyományos festési eszközök közé (zöldségek, flakonok, kefe, szivacs), és nézzük meg, milyen alkotások születnek ezekből,
ha festékbe mártjuk őket.

Falfestés

Borítsunk be egy falrészt papírral, és biztonságosan rögzítsük azt. Engedjük, hogy a gyerekek szabadon festhessenek, zsírkrétázhassanak rajta.

Kacatos kollázs

Gyűjtsünk össze néhány nem hagyományos ábrázolásra alkalmas dolgot. Például: pattogatott kukorica, makaróni tészta, kupakok, bármi. Hagyjuk, hogy gyermekek szabadon felragaszthassák ezeket egy kartonra, és kollázsokat hozzanak létre.

„Műalkotásos memóriajáték”

Nyomtassunk ki műalkotásokat ábrázoló képeket két példányban, azonos nagyságban, és indulhat a memóriajáték. Ez arra is alkalmas lesz, hogy a játék során megismerjék a gyerekek a remekműveket, és értékeljék a vizuális művészetet. A játék megpróbálja felkészíteni a gyermekeket arra, hogy észrevegyék és értékeljék a különböző művészeti formákban jelen lévő tárgyi ábrázolások sokféleségét.

Ha szívesen mutatunk az óvodai élet mindennapjainak egy kis szeletében konkrét műalkotásokat a gyerekeknek, ha szívesen vesszük magunkat körül képzőművészeti alkotásokkal, akkor egyegy
műalkotás feldolgozását, megértését úgy is segíthetjük, ha mi magunk is elmondjuk gondolatainkat, véleményünket róla. Olyan beszédstílusban, olyan mondatindítással érdemes ezt tenni, amely a gyerekeket is véleménynyilvánításra ösztönzi majd.

Például:

  • „Szeretem, ahogyan a képen a festő a virágokat megfesti…”
  • „Nekem erről a szoborról az jut eszembe…”
  • „Ebben a zenében nekem ez a rész a kedvencem, mert felvidít…”

 

Minden művészeti projekt után ösztönözzük a gyerekeket, hogy beszéljenek saját alkotásaikról, mint például: „Mondd el nekem a festményedről, hogy…” Ne feledjük el, hogy ez egy hosszú folyamat, és engedjünk időt a gyerekeknek ráérezni arra, hogy nyíltan beszélhetnek arról, amit meg szeretnének mutatni. Mindig csak pozitív visszajelzéseket adjunk az alkotásról és a hozzá kapcsolódó beszélgetésről is.

 

Szerző: Szélinger Henriett

Az óvodai fejlesztés folyamatos újdonságait követi nyomon a Fejlődés és fejlesztés az óvodában című kiadványunk.
Rendelje meg az alábbi linkre kattintva:

Fejlődés és fejlesztés az óvodában