A legfontosabb tartalmi elemek megjelenése az óvodai foglalkozástervben
A pedagóguskompetenciák és a foglalkozásterv elemzésének összefüggései
A nevelő-oktató munka minőségének javítása érdekében a pedagógusok szakmai munkáját segítő, támogató rendszerek kialakítása kiemelt feladatként jelent meg. A pedagóguséletpálya-modell azokat a területeket emelte be központi elemként, amelyek a pedagógusok szakmai fejlesztését, javítandó pedagógiai folyamatait határozzák meg.
A szaktanácsadás, az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés és a minősítési eljárás a pedagógiai folyamatok tervezését, értékelését, a pedagóguskompetenciák differenciált, azonosítható szerepét a nevelés-oktatás minőségének javítása érdekében hangsúlyosan kezeli.
Amennyiben tanulmányozzuk a tervezetten egymásra épülő három területet – szaktanácsadást, az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzést és a minősítési eljárást – akkor megerősítést jelent számunkra, hogy az eddig kidolgozott munkaanyagok alapján egy összefüggő, koherens, a pedagógustevékenység eredményességét is feltáró szakmai folyamat részesei vagyunk.
Az objektivitást, a hitelességet, a konkrét tényeket, információkat mindhárom területen a pedagógusok gyakorlati tevékenysége és a szakmai dokumentumok tartalmi sajátosságai adják majd.
A szaktanácsadás során megtörténik a pedagógus egyéni erősségeinek, fejlesztendő területeinek számbavétele. A tanácsadói látogatás eredményeként meghatározásra kerülnek azok a pedagógiai, módszertani területek, melyekben a pedagógusnak támogatásra, fejlesztésre van szüksége. A tanácsadói tevékenység kiemelt feladatai közé soroljuk az intézményre vonatkozó sajátosságok, pedagógiai elvek, nevelési célok feltárását és az ezekre épülő, az adott pedagógusra vonatkozó kompetenciaterületek felmérését, a pedagógusok fejlesztő célú támogatását.
Az oktató-nevelő munka, a kapcsolatrendszer és a szükségletek feltárása mellett a legfőbb információszerző terület a foglalkozáslátogatás.
A szaktanácsadó által látogatott foglalkozás meghatározott szempontok alapján történő megfigyelése, az erősségek, fejlesztendő területek közös értékelése egy szakmai iránymutatással zárul, amely a pedagógus egyéni, sajátos fejlődését szolgálja. Célja, évente visszatérő formában a pedagóguskompetenciák fejlődéséhez való hatékony támogatás – pedagógus szakmai fejlesztési terv – összeállítása.
Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés kereteinek meghatározásával egyértelműen elősegítik „hogy a nevelési-oktatási intézmények szakmai tevékenységét a pedagógusok munkájának általános pedagógiai szempontok alapján történő értékelésére, az intézményvezetők általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok szerint történő értékelésére és az intézmények saját céljainak megvalósulására alapozva értékelje, és ezzel az intézmény szakmai fejlődéséhez támogatást adjon.” [20/2012. (VIII. 31.) kormányrendelet 145. §]
A pedagógus nevelő-oktató munkájáról alkotott kép feltárja szakmai alkalmasságát, meghatározottá válnak erősségei és fejlesztendő területei is. A hatékonyság vizsgálatában a dokumentáció vezetése, a foglalkozásterv és a foglalkozáslátogatás adja a legalaposabb és legmélyrehatóbb információkat.
A folyamatos, megtervezett szakmai értékelés, melyben felszínre kerülnek a napi pedagógiai tevékenységek, valamint a pedagógus nevelő-oktató munkájának egységes és nyilvános szempontok szerinti értékelése a minősítés meghatározott területeibe integrálódnak.
A minősítési rendszer céljaiban a szakmai fejlődés folyamatára gyakorolt hatásával, a szakmai teljesítményt előtérbe helyezve ösztönző szerepet tölt be. A minősítéshez a szaktanácsadás és a pedagógiai ellenőrzés során is feltárt pedagógiai értékek, erősségek, fejlesztendő területek társulnak. A pedagógus számára meghatározott tudás, attitűd, képesség módszertani, pedagógiai folyamatokban hasznosítható, továbbfejlesztendő területei kerülnek a középpontba. A minősítési folyamat a pedagóguskompetenciák fejlettségi szintjét a mindennapi tevékenységekben, a szakmai dokumentumokban, tervezési tevékenységekben és a foglalkozáslátogatások alapján értékeli.
A három terület mindegyikében – szaktanácsadás, az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés és a minősítési eljárás – a sokoldalú tájékozódást, információszerzést a tervezési folyamatok alakítják.
Ezért az óvodai nevelés gyakorlati tevékenységéhez kapcsolódó dokumentumoknak meghatározó szerepe van a szakmai megvalósítást támogató tervezőmunkában, mely elsősorban a konkrét foglalkozások pedagógiai tartalommal való feltöltését jelenti.
Az óvodapedagógus számára a foglalkozástervnek elsősorban az ismereteknek, készségeknek és magatartási formáknak a fejlesztési folyamatát kell támogatnia, főként a komplexitás és a motiváció jegyében.
(Óvodai nevelés országos alapprogramja
- A gyermek egészséges, tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5–35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg.
Az óvodai foglalkozás vázlatának tartalma nem kell, hogy feltétlenül egységes legyen, de mindenképpen vannak olyan területek, melyek nem hagyhatók el. Ennek érdekében, a jelen esetben egy részletes áttekintéssel, elemzéssel, a tartalmak koordinálásával, aktuális és részletes tanácsokkal valósul meg a foglalkozásterv áttanulmányozása. Igazodni szeretnék minden olyan elváráshoz, amely a szaktanácsadás, az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés és a minősítési eljárás során e dokumentumra vonatkozhat.
Az általam összeállított felsorolásban az óvodai foglalkozásterv elvárható tartalmi elemei, egységei jelennek meg, a rájuk vonatkozó részletes kifejtéssel, valamint lehetséges példákkal, mintákkal alátámasztva. Ezek bővíthetők vagy igény szerint szűkíthetők is.
Kiválasztásra kerültek azok az indikátorok is, melyek a foglalkozásterv a pedagóguskompetenciák értékelésében segítenek alátámasztani, hogy az adott pedagógus elérte az adott kompetenciaterületen az adott szintet.
- A legfontosabb tartalmi elemek megjelenése az óvodai foglalkozástervben
| Óvodai foglalkozásterv | |
Miért szükséges a tervkészítés, mi a feladata?A foglalkozás megtartásához szükséges információk összegzése, konkrét tények rögzítése.A téma tartalmától függő pedagógiai tevékenység megvalósítása.Az egyéni sajátosságok, saját tapasztalatok megjelenítése az óvodapedagógus által a tervező munkában. Mi az óvodapedagógus célja a tervkészítés során?A kidolgozott foglalkozásterv:
Milyen alapvető szempontok érvényesüljenek a terv elkészítése során? A tudatos tervezés fontos elvárás, amely meghatározó területeket jelöl ki a pedagógus számára. A célok, feladatok, eszközök, valamint a foglalkozás menetének leírása szorosan kapcsolódjon az óvodai alapértékekhez, az óvoda pedagógiai programjának sajátosságaihoz, és tükrözze az adott óvodai csoport fejlettségi szintjét. De ha szükséges, a pedagógus számára egy elfogadható középutat választva, jelenjen meg benne a kitekintés az innovációs törekvések vagy „jó gyakorlatok” irányába is. Álljon meg a módosítás lehetősége, a rugalmasan változtatható belső tartalmak is megjelenhetnek.
Mi jelenjen meg a foglalkozásterv tartalmi elemeiben? (mit tervezünk) Eseményeket, történéseket, fordulatokat tartalmazzon a foglalkozás, lehetőséget adva a váratlan helyzetek kezelésére is.
Hogyan jelenjenek meg a módszertani feladatok tervezésünkben?(miképpen, mi módon valósul meg) Olyan tartalmi elemek legyenek a tervben, melyek megvalósítható helyzetekben, de felkészülve a váratlan történésekre is iránymutatók lesznek számunkra. Természetesen itt a többféle variáció a lényeg, bár nem biztos, hogy mindenre felkészülten, döntésre készen lehet reagálni az adott pillanatban. Ezért szükségszerű a tudatos tervezés.
Miért van jelentősége, miért kell figyelembe venni a tervezés során az életkori sajátosságokat? A gyermek fejlettségi szintje, életkornak megfelelő társas kapcsolatai, szükségletei és az együttműködés módjai behatárolják az óvodapedagógus számára a motiváció formáit és a segítségadás határait. Fontos, hogy a gyermek olyan sajátos öntevékenysége is megvalósuljon, ami többnyire a szabad akaratára épül, de irányított formában tudatosan azokra a területekre koncentráljunk, melyek a fejlődését biztosítják. |
|
| Az óvodapedagógus neve: | |
| A foglalkozás helye: | |
| A foglalkozás időpontja: | |
| Az intézmény és az óvodai gyermekcsoport neve: | |
| A foglalkoztatott korcsoport: | |
| A foglalkozás tartalmi elemei és azok részletes kibontása: | Megjegyzések, példák az elemek értelmezéséhez, vagy azok szakszerű megfogalmazásához: |
| Tevékenységi forma: | |
| Megjelölni az óvodai nevelés országos alapprogramjában meghatározott tevékenységi formák szerint a foglalkozásra utaló tartalmat. | Játék, verselés, mesélés, ének, zene, énekes játék, gyermektánc, rajzolás, mintázás, kézimunka, mozgás, a külső világ tevékeny megismerése, munka jellegű tevékenységek… |
| Témakör/Projekt megnevezése: a foglalkozás helye (előzményei) az adott időszak tematikus egységében. | |
| A foglalkozás tematikus tervben elfoglalt helyét jelöljük meg ebben az esetben.A tematikus tervezés a kisebb egységek tervezését jelenti. A szakmai vélemények alapján javasolt egy nevelési évben nem több mint hét-nyolc projektre alapozva négy-öt hetes időszakokra osztva terveznünk. Természetesen lehetnek olyan rövidebb időszakok is a projekteken kívül, melyek az intézmény sajátosságait, szokásait követve megjelennek. | Évszakokra, ünnepi szokásokra, sajátos tradíciókra épülő tematikus terv:(Ősznyitó–őszi vásár, Szüret, Márton-nap, Télkezdet, Adventi készülődés – Mikulás– Karácsony, Farsang, Húsvét, Anyák napja, Gyermeknap, Víz világnapja, Madarak és fák napja…)Lehet egy-két hétre tervezett valamilyen tevékenységsorozathoz rendelt foglalkozástervek sorozata is. |
| A foglalkozás előzménye: | |
| Megjelöljük az előző időszak fejlesztési tartalmaihoz, élményeihez, tevékenységeihez való kapcsolódást. Figyelembe kell venni, hogy mennyire segíti foglalkozástervünk a simulékony, egymásra épülő témák fejlesztési feladatait.Rövid leírás, ismertető szükséges annak érdekében, hogy megerősítést kapjunk arról, hogy a jelen foglalkozás a gyermek egy fejlesztési folyamatába beleilleszthető. | Ismerkedés az aktuális környezettel, tevékenységgel. Megfigyelni, megismerni a témához kapcsolódó tárgyakat, személyeket. Rákészülni azokra a különleges élményekre, melyek megalapozhatják a foglalkozás sikerét a gyermek számára – pl. mozgások megismerése, az előzetes tevékenységekkel való kapcsolat, a visszatekintés is a motiváció eszköze lehet.Ezek többek között lehetnek megfigyelések, vizsgálódások, összehasonlítások a foglalkozáshoz kapcsolódó egy-egy témában. |
| A foglalkozás célja és feladata: | |
| Meghatározzuk a gyermek valamely ismeretének elmélyítését, ellenőrzését. Új ismeret fokozatos bevezetése információ átadásával, esetleg eszközök használatának bemutatásával.A tevékenység célja: Kiemelt fejlesztési lehetőségek meghatározása a tevékenységhez kapcsolódva, valamint az elsajátítandó ismeretek felsorolása.A foglalkozás feladatának meghatározása:A tevékenység bemutatása, milyen ismeretet nyújtok, milyen módon gyakoroltatok, melyek a kiemelt feladatok. |
A tevékenység célja: Az eszközök adta lehetőségek kihasználásával a finommotorika, a vizuális figyelem, a figyelemmegosztás, az érzékelés, észlelés fejlesztése. A téli madáretetés fontosságáról, az állatok téli életéről beszélgetés, ismeretszerzés. Közös madáretető készítésével és elhelyezésével a természetben, a környezettudatos magatartás kialakítása. A cél, hogy a gyerekek minél több ismerettel rendelkezzenek az állatok téli életéről, az állatvédelemről, a költöző és nem költöző madarakról. A tevékenység feladata: Érthető, jól szemléltetett bemutatással a feladat ismertetése, gyakoroltatása. A szerszámok megismerésével lehetőség kínálása a madáretető elkészítéséhez. A fő feladat, hogy a gyermekek megértsék, a téli madáretetés, állatgondozás miért fontos. Ismeretnyújtás, tevékenykedtetés gyakoroltatása. |
| A tevékenységekben rejlő fejlesztési lehetőségekMelyek a fejlesztendő attitűdök, készségek, képességek, kompetenciák? | |
|
|
| A kidolgozandó foglalkozásra irányuló fejlesztési tartalmak az óvodai élet tevékenységformáihoz igazodva jelenjenek meg a fejlesztési feladatok nagyon rövid, konkrét felsorolásában, amely kiemelt jellegű számunkra.Itt történik az általános – az Alapprogram szerinti – nevelési feladatok hozzárendelése az egyes tevékenységeken belül kialakítható fejlesztési tartalmakhoz.Tervezett tevékenységi formák: Verselés, mesélés; Rajzolás, mintázás, kézimunka; Mozgás; Ének, zene, énekes játék, gyermektánc; A külső világ tevékeny megismerése…Nevelési feladatok:az egészséges életmód alakítása, érzelmi, az erkölcsi és a közösség(i) nevelés, valamint anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. | pl.:Tervezett foglalkozás az Ének, zene, énekes játék, gyermektánc, amelyhez kiemelt nevelési feladat:Az egészséges életmód alakítása:
Az érzelmi, az erkölcsi és a közösség(i) nevelés:
Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés:
|
|
|
Minden fejlesztendő képességet ki kell emelni, a tevékenységhez kapcsolható utalás jelenjen meg lehetőleg konkrét megfogalmazásban.Szociális képességek terén:
Értelmi képességek terén:
Verbális képességek terén:
Testi képességek terén:
|
Szociális képességek fejlesztése:
|
|
|
| Néhány olyan terület, mely az óvodai csoport közösségére ható kiemelt szokás, tevékenység, nevelési mód változását jelöli meg. |
Önfegyelemre nevelés és egymás testi épségének megóvása (nem lökjük el a másikat, vigyázunk egymásra) – közösségi érzés fejlesztése. Közös tevékenység örömére felhívni a figyelmet. Egymásra figyelés, egymás munkájának megcsodálása. Türelem és kitartás ösztönzése, alkalmazkodóképesség fejlesztése életkorukhoz és egyéni fejlettségükhöz igazodva. Udvariassági szokások gyakorlása, alkalmazása a foglalkozás során. |
|
|
| Megjelölni azokat a tartalmi elemeket, melyek az óvodai élet tevékenységformáihoz igazodva jelennek meg kiegészítésként a foglalkozás folyamatában. Valójában a komplexitás jelenik meg, hiszen a foglalkozás során egymást erősítik a tevékenységi formák egyes területei. |
|
| A foglalkozáshoz szükséges eszközök: | |
| Az eszközök használata a gyermek számára megfelelő legyen, azok hatékonysága az adott tevékenységet támogassa. Mindig ügyelni kell a balesetveszély elkerülésére, valamint a siker elérése érdekében a használhatóság során az életkori sajátosságokra is.Fontos az eszközök előzetes kipróbálása az óvónő részéről, ne legyen váratlan helyzet a tevékenység folyamatában. | Lehetőségek az eszközök biztosításához:Tartós eszközök, pl. olló, ecset, viaszosvászon…Fogyóeszközök, pl.: színes ceruza, zsírkréta, papír, festék, agyag, textília…Gyermekekkel közösen gyűjtött eszközök: kavics, levelek, magok…Otthonról hozott eszközök: könyvek, színes gombok, fonalak… |
| A foglalkozás szervezeti formája: | |
| Kötött vagy kötetlen.A megfelelően megválasztott szervezeti forma segíti a gyermek szabad alkotói tevékenységének kibontakozását és a motivált állapot fenntartását. | Vegyes csoportban lehet differenciáltan „kötelező” amelyben az 5-7 évesek részvételét kiemelten támogatom, szorgalmazom, a kisebbek később kapcsolódhatnak be a tevékenységbe.A szervezés során nem fontos, hogy egy időben vegyen részt mindenki a tevékenységben, hanem lehet több kisebb csoportban is egymás után belépni a tevékenység folyamatába. |
| A foglalkozás munkaformája: | |
| Frontális, csoportos, mikrocsoportos, páros, egyénre szabott, párhuzamos tevékenyég, egyéb alternatív munkaforma. | Lehetséges a szervezés differenciáltan megvalósuló, vegyes csoportban, a fejlettebbek részvételét feltétlenül előmozdítom. Lehet, hogy nem azonos időben mindenkinek, hanem két-három részletben, de a kisebbek bevonása is elengedhetetlen. |
| A fejlesztés (foglalkozás) típusa: | |
Új ismeretet szerző tevékenység
Ismétlődő rendszerezőtevékenység
Gyakorlótevékenység (az ismeretek gyakorlására szolgáló tevékenységek)
Vegyes típusú (kombinált) tevékenységek
|
Ezek a területek nem tisztán jelennek meg egy foglalkozás alkalmával, keveredhetnek.Fontos a didaktikai feladatok érvényesülése:
|
| A foglalkozás módszerei: | |
Igyekezzünk a foglalkozás cél- és feladatrendszerének sikerességét biztosítva a fejlesztés során olyan pedagógiai módszereket használni, amelyek egymásra épülők, visszatérő jelleggel bármikor alkalmazhatók.A cselekvéssel kapcsolatos módszerek:
A szemléltetéssel és a képszerű megismeréssel kapcsolatos módszerek:
A Szóbeli megismeréssel kapcsolatos módszerek:
|
Megválasztásuk függ:
Kibővítve lehetnek: Szemléltetés, bemutatás, magyarázat, elbeszélés, elmesélés, beszélgetés, megfigyeltetés, értékelés, vitázás, buzdítás, eligazítás, ellenőrzés, közös tevékenység, ösztönzés, átterelés, sürgetés, bátorítás, javítás, gyakorlás, ismétlés, gondolkodtatás, vizsgálódás, kipróbálás, kísérletezés, utánzásra, mintakövetésre ösztönzés.
|
| FOGLALKOZÁS MENETE: főbb tartalmi vonásokA gyermekek feladatainak, tevékenységének leírása – a legfontosabb pedagógusi instrukciók A foglalkozás felépítése és szervezeti keretei | |
| A foglalkozás időkeretének bemutatása: | |
| Minden szakaszhoz tervezzünk időtartamot, ettől el lehet térni egy-egy egységnél, de segíti az óvodapedagógust a haladás betartásában. | Van-e elég idő a megoldásra? Minden tevékenységnél egyéni, a csoport szükségleteit figyelembe vevő időintervallum valósul meg, ezt az óvodapedagógus befolyásolhatja, fékezheti vagy gyorsíthatja. |
|
|
|
|
| A hely és eszközök biztosítása:A szükséges eszközök előkészítése annak érdekében, hogy ezek esetleges hiánya ne szakítsa meg a foglalkozás folyamatát. | A csoportszoba kiszellőztetése, olyan munkaforma kialakítása, ahol a gyerekek képesek lesznek a leghatékonyabb munkára. Az óvodapedagógus szándéka az legyen, hogy minél több gyermek tevékenységét átlássa, ellenőrizni tudja. Lehet, hogy a csoportszokásnak megfelelően elrendezzük az asztalokat, letakarjuk munkaterítővel, vagy olyan helyszín keresése, ahol a tervezett játékok megvalósíthatók. |
|
|
| A kezdeményezés módja, amely kedvező helyzetet teremt a megvalósításnak.Fontos szempont, hogy mennyiben kapcsolódott a motiváció témája a foglalkozás meghatározott tartalmához.Az óvodapedagógus részéről a gyermekek szóbeli értékelése legyen folyamatos, lelkes, szükségszerűen egyénre szóló, őszinte jellegű. | Figyeljünk arra, hogy milyen motivációs lehetőségeket a tervezünk annak érdekében, hogy megvalósuljon az érdeklődés felkeltése és fenntartása. Illeszkedtek-e az alkalmazott motivációs ötletek a gyermekek életkorához?Felhívó jellegű lehet a gyermekek számára egy invitáló jelzés (valamiféle zenei hangzás vagy eszköz, tárgy) a kialakult szokásrend szerint a foglalkozás kezdéséhez. |
|
|
|
|
| Fontos az összhang a szervezési feladatok, gyermeki tevékenységek között. | „Jöjjenek be a gyerekek a terembe, üljenek le a szőnyegre, és figyeljenek rám….vegyenek részt minél nagyobb számban a tevékenységben, és tanúsítsanak érdeklődést.” |
|
|
| Tartalmazza a gyermeki tapasztalatszerzés elősegítését és a foglalkozás során felmerülő, lehetséges problémamegoldást segítő kérdéseket. | „Játékos fordulatokkal a gyerekeket mesehallgatásra invitálom … a mese végén megkérem az egyik gyereket, aki a legügyesebb volt, hogy fújja el a meselángot.” |
| III. Befejezés | |
| A foglalkozás tevékenységéből történő folyamatos kivezetés vagy átlépés egy másik játéktevékenységbe. |
Javaslat egyéb játéktevékenységekre. |
| A foglalkozásterv menetének vázlatos kidolgozása áttekinthető táblázatban is kidolgozható. | |
| Időkeret | A gyermekek tevékenysége | A pedagógustevékenysége | Célok és feladatok | Módszerek | Munkaformák | Eszközök | Megjegyzések |
Fejlesztési feladatok differenciálásának tervezése – nem a korcsoportnak megfelelően, hanem a gyermek fejlettségi szintjéhez alkalmazkodva kell meghatározni.
| Képességszintek, képességfajták | Differenciálási szintekMINTA! Táblázatos megjelenítésre (Matematika) | ||
|
III. szint | ||
| értelmi | Vizuális észlelés és figyelem fejlesztése a számjelek és a sorszámok figyelemmel késérésével.A több, kevesebb fogalmának rögzítése…. | Fogalomismeret bővítése a sorszámnevek és a számlálás összefüggésének megértésével.Több, kevesebb fogalmának tudatos használata,ugyanannyi fogalmának felismerése…. | A számlálás, sorba rendezés képességének fejlesztése. Sorszámnevek tudatosítása,értelmezése.Ugyanannyi fogalmának megértése…. |
| Szociális, érzelmi | Társas magatartás,képességfejlesztése…. | Az együttműködés és a munkamegosztás képességének fejlesztése. A társas magatartás,közösségi szokások,együttműködési képességek fejlesztése. | Beszélgetés közben az egymásra figyelés és a türelem képességének fejlesztése, egymás meghallgatásával,kivárásával…. |
| kommunikációs (verbális, nonverbális) | Aktív és passzívszókincsbővítés a sorszámok megnevezésével,a kommunikációs képesség, fejlesztése,beszédfegyelem…. | Vizuális és a verbális emlékezet fejlesztése. A nyelvi kifejezőkészség fejlesztése…. | Összefüggő, folyamatos beszéd, beszédtisztaság fejlesztése. Növekvő, csökkenő kifejezés értelmezése…. |
| testi | Nagy- és finommozgások fejlesztése… | Szem-kéz koordinációfejlesztése a kártyák rakosgatása közben… | Finommotorikus mozgások, szem-kéz koordináció a fejlesztőlap kitöltése során… |
Segédanyag: dr. Bakonyi Anna: Az óvodás gyermek fejlődésének nyomon követése
Megjegyzések, reflexió a foglalkozás sikeréhez. Eredmények számbavétele.Itt sorolhatjuk fel az óvópedagógus azon értékelési szempontjait, amivel a gyermekek fejlesztésének sikerességét határozza meg. Az egyéni megoldások kiemelése, egymást elfogadó, segítő közös munka.A foglalkozás tartalmához és megszervezéséhez kapcsolódó kiegészítések megjelenése.Különféle módszertani megoldások, differenciálás vagy az eszközök változtatására javasolt felsorolás.Mit tennék másképpen, mi segítheti a sikerességet?Pl. A vizuális területre vonatkozó fejlesztés sikerei: egyéni vagy közös munkatevékenység, kifejező képi megvalósítás, színárnyalatok használata, a gyermek egyéni megoldásaira való fókuszálás.Érdemes a tervezetben itt helyet hagyni, hogy lejegyezhető legyen: részsikerek, további feladatok, esetleges ismétlés-gyakoroltatás vagy a gyermekcsoport szintjeinek fejlesztésbeli előrehaladása.A foglalkozástervhez kapcsolódó mellékletek:Minden olyan felkészülésre, tervezésre és foglalkozáshoz felhasznált szöveg, zenei anyag, egyéb információs forrás pontos megjelöléssel ide felsorolandó.Játékok szabályai, képek, leírások egy technikai megvalósításról.
(Nagy Lajosné)
Hasonló tartalomért fizessen elő az Óvónők kincsestára című kiadványunkra!
A témához kapcsolódó kötetünk a Pedagógiai tervezés az óvodában:
