Cikkünk gondolatokat fogalmaz meg a koronavírus-járvány okozta váratlan, negatív változás okozta bizonytalan, bonyolult helyzetről és a tennivalókról az óvodák nézőpontjából. Ajánlásokat, módszereket, tevékenységterveket, játékokat tartalmaz a szükséges új szabályok bevezetéséhez, az egészséges életmód személyiségfejlesztő, közösségfejlesztő és mentálhigiénés hatásainak megerősítéséhez, az élmények, érzések, tapasztalatok, ismeretek rendszerezéséhez, bővítéséhez, feldolgozásának támogatásához. Cikkünkhöz online kiegészítések is tartoznak. – A teljes cikk Az egészségfejlesztés nagykönyve című kiadványunk legújabb kiegészítő kötetében olvasható. Szerzők: Barnáné Likovszky Márta nyugdíjas szakmai tanácsadó, Spekkerné Miskolczi Éva mesterpedagógus, Szántó Tiborné, tagóvoda-vezető, mesterpedagógus (Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda).

 

Egyéni foglalkozás 

Az ügyeleti rendszerben csoportonként 5 gyermeket fogadtunk, ezért volt lehetőség arra, hogy minden egyes gyermekkel már az első érkezéskor egyénileg beszéljük meg az új szabályokat. A nagyvárosokban nehezítette a bizalmas beszélgetést, hogy a gyermekeket nem saját óvodájukban, ismeretlen óvodapedagógusok, dadusok fogadták. Ugyanakkor nagyon fontos volt az új szabályok magyarázata, betartatása, és a koronavírustól, az ügyeletes óvodától, más felnőttektől, gyerekektől való szorongás oldása. Az óvodák megnyitása után a gondozási feladatok közben továbbra is lehetőségünk nyílik az egyéni beszélgetésekre, többnyire azonban a kiscsoportos és a frontális helyzet adódik a szabályok megbeszélésére. A végrehajtás segítésében, megerősítésében, ellenőrzésében, a fontos új szokások elmaradásának megelőzésében az egyéni, differenciált bánásmód még hangsúlyosabbá válik.

 

Egyéni, kiscsoportos, frontális, spontán és tervezett beszélgetések

A következőkben összefoglaltuk azokat a témákat, amelyek felmerülhetnek az élmények meghallgatása közben, és ezeket a lehetséges beszélgetéseket támogató kérdések köré csoportosítottuk.

 

 

Tudod, illetve tudjátok, miért nem találkoztunk ilyen hosszú ideig?

 

  • Biztos hallottatok már róla, hogy a koronavírus sajnos világszerte elterjedt. Nem mindenkit betegít meg, de azok az emberek is fertőzhetnek másokat, akiket a vírus nem gyengített le. Úgy védekeztünk, hogy minél kevesebb ember találkozzon, ezért zártak be az óvodák is. Hallottátok biztos, hogy azt kérték, hogy „Maradj otthon”, különösen az idősektől. Az orvosok, nővérek viszont sokat dolgoztak, hogy meggyógyuljanak a betegek. Jól védekeztünk, ezért most kinyitott az óvoda, de óvatosnak kell lennünk.
  • Érzitek a tisztaságillatot? A dadus nénik mindent fertőtlenítettek, hogy biztonságban lehessünk az óvodában. De ehhez nekünk is vigyáznunk kell magunkra és egymásra. Most például nem játszhatunk a plüssjátékokkal, bábjainkkal, és nem hozhattok be semmilyen játékot az óvodába, nehogy megfertőzzük egymást.

 

Szerintetek miért viselnek a felnőttek maszkot és kesztyűt, miért fertőtlenítik a kezüket?

 

  • Nehogy megfertőzzenek másokat, vagy ők elkapják a vírust. A vírus leginkább cseppfertőzéssel terjed: köhögéssel, tüsszentéssel, kilégzéssel kerül a környezetbe, majd a közelben tartózkodó másik emberre. Fertőzött felületek és tárgyak megérintésével a vírus a kézre kerülhet, az arc, a száj, az orr érintésével bejuthat a szervezetbe. A maszk és a kesztyű valamennyire megvéd attól, hogy a vírus a szervezetünkbe kerüljön.
  • A maszk leginkább a környezetünket védi meg attól, hogy mi esetleg továbbadjuk a fertőzést. Sok embernél, bár megfertőződött a vírussal, egyáltalán nem jelentkeznek a megbetegedés tünetei, vagy ezek csak később jelentkeznek. Így tudtán kívül megfertőzhet másokat is. De ha maszkot hordunk, akkor ettől a környezetünket nagymértékben meg tudjuk védeni.
  • A fertőtlenítőszerek, mint a szappan is, elpusztítják a vírust, így az esetleg a kezünkre kerülő kórokozótól így szabadulhatunk meg a legegyszerűbben.

 

Az egyéni foglalkozások során kiderülhetnek az esetleges félelmek. Ha indokoltnak látjuk, telefonon megbeszéljük a szülőkkel, mit tapasztaltunk, megkérdezhetjük, hogy ők hogy látják a helyzetet, megbeszélhetjük, hogyan érdemes ezt a szorongást kezelni. Kérhetjük az óvodapszichológus segítségét is.

Néhány óvodában úgy szabályozták az érkezést és távozást, hogy a szülők nem léphetnek be az épületbe, valamelyik dolgozó az ajtóban átveszi a gyereket. Amelyik intézményben ez így történik, ott ennek a magyarázata is fontos. Ahol a szülőknek belépéskor a cipőjüket kell fertőtleníteni, szájmaszkot kell viselniük, és kézfertőtlenítőt használniuk, ott ezt indokoljuk.

 

Hallottatok arról, miért kell az utcai cipő levétele után azonnal kezet mosni, ha megérkeztünk az óvodába vagy haza? Használtatok már kézfertőtlenítőt? 
  • Ha véletlenül megfogtunk valamit, amin a koronavírus még él, ne vigyük be a csoportunkba, otthonunkba. A szappan és a meleg víz elpusztítja a vírust. A kézfertőtlenítő is nagyon jó, amikor például boltba megyünk vagy kijövünk, és nem tudunk kezet mosni.

 

Milyen is az alapos kézmosás?
  • Mutatva, mondókát ajánlva, hogy biztosan elég ideig tartson, papírtörlőt vagy saját törölközőt használva.[1]

 

Miért nem érintjük az arcunkat, szájunkat, szemünket, orrunkat? 
  • Onnan kerülhet be a vírus a szervezetünkbe. Semmilyen tárgyat nem szabad a szánkba venni.

 

Miért kell tüsszentés, orrfújás, köhögés után a zsebkendőt azonnal a szemetesbe dobni, vagy ha nem tudjuk hirtelen előkapni, a könyökhajlatba tüsszenteni, köhögni és utána rögtön kezet mosni? 
  • Mert ha véletlenül mi is olyanok vagyunk, akiket nem betegít meg a vírus, de bennünk van, másokat megóvunk a fertőzéstől, mert lehet, hogy ők belázasodnak, fájni fog a fejük, esetleg tüdőgyulladást kapnak. Ez a vírus gyorsabban terjed, mint az influenzavírus.

 

Miért nem megyünk közel egymáshoz? Miért nem adunk most puszit, nem simogatjuk meg egymást? 
  • Mert ez a vírus nemcsak érintéssel, a levegőben is terjed, cseppfertőzéssel.
  • Milyen új üdvözlési formákat ismertek? Hogy lehetne még köszönteni egymást?
  • Látni fogjátok, hogy a dadus néni naponta többször, mint eddig, fertőtleníteni fogja a kilincseket, a mosdót, a vécét. Evés előtt és után is fertőtleníti az asztalokat, székeket, a konyhás dadus pedig még figyelmesebben mosogat.
  • Alvásnál az ágyakat is távolabb helyezzük egymástól.

 

Miért változtak meg az étkezéssel kapcsolatos szabályaink? 
  • Most a dadus néni terít meg mindenkinek, fertőtlenített kézzel, maszkban, hogy nehogy az evőeszközökre, tányérokra kerüljön a vírus (pl. egy tüsszentés által).
  • Most nem lesznek a naposok, és a kicsik sem gyakorolják a terítést, nehogy véletlenül egymást megfertőzzük.

 

Érdemes a főbb szabályokat, a védekezés alapelemeit képekkel szemléltetni, ezeket a csoportszobában, a mosdóban jól látható helyre kitenni.[2] Később a gyermekek rajzait, egyéb alkotásait, az általuk kitalált jelképeket is kitehetjük. A felkínált szerep- és szabályjáték-lehetőségek, párhuzamos tevékenységek, történetek, mesék, versek, dalok, mondókák, beszélgetések is segítik az élmények feldolgozását. Fontos annak tudatosítása, hogy mindenkinek be kell tartania a szabályokat, az új szokásokat, mert csak így tudjuk megelőzni a betegséget. Magunkra és másokra is vigyáznunk kell. Egymás emlékeztetése, a helyes viselkedés dicsérete is fontos.

 

Figyelnünk kell arra, ne vigyük túlzásba a kérdéskör felelevenítését, annyit foglalkozzanak a gyermekek a témával, amennyit szeretnének. A legfontosabb, hogy az új szabályok betartása miatti feszültséget oldjuk, és felhívjuk a figyelmet a helyzet adta pozitívumokra is.[3]

 

Fontos! 
Legyünk példamutatók és következetesek a kialakított szabályok mindenkori helyzetnek megfelelő, rugalmas alkalmazásában!

 

[1] Esetleg hallgathatjuk magnóról Huzella Péter a koronavírus legyőzéséről írt dalát.

[2] Ebben segíthetnek például a Pinterestről letölthető képek.

[3] Lásd például a külső világ tevékeny megismerése tervezetünk.

 

A teljes cikk Az egészségfejlesztés nagykönyve című kiadványunk legújabb kiegészítő kötetében olvasható.

Kiemelt képek: Hand photo created by freepik – www.freepik.com
People photo created by freepik – www.freepik.com