A jelenkori médiazajban a média által termelt hatalmas információhalmazt már nemcsak az emberi kíváncsiság táplálja, hiszen épp ez a mennyiség teszi lehetetlenné a tájékozódást, hanem az egész világunkat behálózó médiára épülő hatalom és iparág.
Társadalmi gazdasági változások:
Napjainkra az okostelefon, e zsebben, kézben elférő színes hangos, érinthető esz köz a folyamatos használat által az emberek „testrészévé” lett, és a gyakran elhanyagolt offline világ helyett az online világ válik valósággá, mércévé, ugyanis az agyunk nem érzékeli másképp a mások által érdekből létrehozott médiaélményt, mint a valós tapasztalatot. Ennek egyik következménye, hogy a magyar óvodás gyerekek, ha állatnevet kell mondani, tengeri és trópusi állatokat szinte gyakrabban neveznek meg, mint a lakóhelyükön található házi vagy vadon élő állatokat; ezért utasítják el a fáról leszedett, nem tökéletes küllemű gyümölcsöket; kamaszként ezért esnek kétségbe, ha nem tudnak medencés kerti partyt rendezni a barátaiknak, vagy a külsejük nem hasonlít az épp ikonná váló színészre vagy színésznőre.
Az alfa generáció (2010 után született gyermekek) többek közt abban különböznek a Z generációtól (1996-2010 között született gyermekek, illetve fiatalok), hogy a digitális szerkentyűk (smart gadgest for kids) már egészen apró gyermekkoruk óta körbeveszik őket. Ez az uniformizált, globális gyerekkor a mélyszegénységben élő gyerekek kivételével a világ valamennyi gyermekét jellemzi. A gyermekek már a születésük pillanatában találkoznak a digitális, internethez kapcsolódó eszközökkel. (Ha a Facebookon feltűnő magzatképekre gondolunk, akkor a születést megelőzően.) Álmukat babytelefonok őrzik, és ahogy tárgyakat kézbe tudnak venni, egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy megnyugtatásként nemcsak a szüleik telefonját nyomkodhatják, hanem már saját „okos” játék is a birtokukban van. Mozgóképet ebben a korai időszakban már nemcsak nagy képernyőn, hanem a felnőttek, idősebb testvérek mobiltelefonjainak kivetítőjén is látnak. Mindezek okozhatják, hogy az óvodába került gyerekeket a mozgókép fogja vonzani, a mesehallgatás és a diavetítő már csak nagyon nehezen fogja érdekelni, lekötni többségüket.
A társadalmi változások egyetlen, legfőbb kiváltó oka a technológiai változás lenne? Valószínűleg nem mikro és makroszintű összefüggések állhatnak a háttérben. Mindenesetre a kisgyermeki lét jelentősen megváltozott: a kisgyermeket családtagok kicsiny száma, de az elektronikus eszközök sokasága veszi körbe az Arany János i Családi kör („Körül az apróság, vidám mese mellett, / Zörgős héjú borsót, vagy babot szemelget már a múlté. A Gutenberg galaxis a könyvalap ú kultúra és tudomány helyett a vizualitás korát éljük. Ebben a világban az internethasználat, azon belül az okostelefon használat mint kompetencia egyre inkább elengedhetetlen.
A kisgyermek mindenkori feladata, hogy a környezetét felfedezze, ennél fogva természetes kíváncsiságától hajtva hamar rájön, hogy napjaink legfontosabb tárgya, az emberek harmadik keze az okostelefon, és a nagyokat utánzó szerepjátékában ez a tárgy, ha építőkocka alakban is, jelen van. Fontos lenne a médiával való korai találkozásokat is megfelelő médiaértéssel párosítani akár az óvodáskorban.
Részlet a Tölgyessy Zsuzsanna által írt A digitális jövő elkezdődött – avagy az IKT-kompetencia fejlesztése az óvodában című e-bookunkból.
IKT-eszközök lehetséges alkalmazása az óvodai kommunikációs és irodalmi nevelésben
Szabóné Vékony Andrea tanulmányában gyakorló pedagóguskánt kutatta fel, milyen digitális eszközök, applikációk érhetőek el nálunk az óvodáskorúak tanulási folyamatainak segítésére, színesítésére. Az írás támpontokat ad a válogatás szakmai szempontjaihoz is, melyek alapját képezhetik egy közös, szülők és pedagógusok számára eligazodást jelentő megközelítési rendszer kidolgozására:
• Az életkori, befogadási sajátosságok figyelembevétele mind a tartalmakban, mind a használat módjában.
• Olyan témákat dolgozzon fel az applikáció, amely a gyerekek érdeklődésének megfelelő.
• Felhasználóbarátnak kell lennie, hogy könnyen tudják kezelni a gyerekek.
• A működése legyen megbízható, a gyors visszacsatolások és a gyermeki figyelem fenntartása érdekében legyen interaktív.
• Legyen kompatibilis különböző technikai eszközökkel.
Az írás két megközelítésben vizsgálja meg a fellelhető programokat: a nyelvi-kommunikációs nevelésben alkalmazható és az irodalmi élményeket kínáló programokra fókuszál.
Részlet a dr. Zóka Katalin által írt Hagyományos vagy/és digitális? – Az „okoseszközök” helye az óvodai nyelvi, irodalmi nevelésben című e-bookunkból.
Ha érdekli a digitális és IKT eszközök használata az óvodában és az, hogy hogyan viszonyulnak ezekhez a mai a gyerekek, szerezze be e-bookjainkat!
Kiemelt képek:
People photo created by freepik – www.freepik.com
Technology photo created by freepik – www.freepik.com
School photo created by freepik – www.freepik.com
