A sajátos nevelési igényű és a tartósan beteg gyermekeket a köznevelés és a családtámogatás területén kedvezmények illetik meg. Ahhoz, hogy ezeket a gyerekeket és családjukat segíteni tudjuk, tisztában kell lennünk ezekkel a jogosultságokkal. Cikkünkben ezeket a kedvezményeket, járandóságokat vesszük számba.
A sajátos nevelési igényű (a továbbiakban: SNI), valamint a tartósan beteg/ fogyatékos gyermekek és szüleik a nevelés-oktatás területén könnyen kerülnek olyan hátrányos helyzetbe, amelyben nem tudnak megfelelően élni az őket megillető jogokkal. Ezen gyermekek és családjaik kiszolgáltatottabbak, ezért mindazok részéről, akik a köznevelésben velük kapcsolatos feladatot látnak el, fokozott odafigyelésre van szükség. Az érintett gyermekek joga sok esetben az információk hiánya miatt nem tud érvényesülni. Általában sem maguk a gyermekek, sem a velük kapcsolatos köznevelési feladatot ellátó személyek és szervek nem rendelkeznek kellő jogi tájékozottsággal ahhoz, hogy a jogszabályokban meghatározott jogaikat érvényesíteni tudják.
A köznevelés rendszerében vannak olyan gyermekek, akik SNI-sek, de nem tartósan betegek, és vannak olyan SNI-gyermekek, akik tartósan beteg/fogyatékos státusszal is rendelkeznek. Ez jogilag két külön csoportnak számít. Vagyis az SNI csoportba való tartozás is többlet jogosítványokkal vértezi fel a gyermeket és a tartósan beteg/ fogyatékos státusz is. Így más (többlet) jogosultságai vannak az olyan SNI-s gyermeknek, aki még tartósan beteg is. Természetesen vannak olyan gyermekek is, akik tartósan betegek, de nem SNI-k, pl. ételallergiások, cukorbetegségben vagy egyéb betegségben szenvedő gyermekek.
Jogilag tehát három kategóriát különíthetünk el:
- a gyermek SNI (BNO-kóddal a szakvéleményén), de nem tartósan beteg, pl. beszédfogyatékos F80.9-es kóddal;
- a gyermek SNI és tartósan beteg/fogyatékos is (pl. látássérült);
- a gyermek tartósan beteg, de nem SNI (pl. cukorbeteg).
Fogalmak
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) értelmező rendelkezései alapján sajátos nevelési igényű gyermek az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Az SNI gyermekek óvodai nevelésének és az SNI tanulók iskolai oktatásának irányelvéről szóló új SNI-irányelv az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: OH) honlapján érhető el.
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 4. §-ának f) pontja szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az a 18 évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban meghatározott3 betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul, illetve az a 18 évesnél idősebb személy, aki a 18. életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a 18. életévének betöltése előtt sem haladja meg az 50%-os mértéket, és ez az állapot legalább 1 éve tart, vagy előreláthatólag legalább 1 évig fennáll. A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM-rendelet 1. melléklete sorolja fel a tartósan beteg/fogyatékos kategóriákat. A melléklet minden betegséghez BNO-kódot társít. Vagyis csak az a gyermek tartósan beteg/fogyatékos, akinek BNO-kódja ebben a mellékletben feltüntetésre került.
Az SNI gyermekek jogai
1. Utazási költségtérítés:
Ehhez a szabályhoz igazodik a 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet, melynek 3. § (1) bekezdés d) pontja szerint az óvodai, tanulói, hallgatói jogviszonya alapján az SNI gyermek a köznevelési szolgáltatást nyújtó köznevelési intézmény, korai fejlesztést, illetve fejlesztő felkészítést nyújtó intézmény székhelye (telephelye) és a lakóhely (tartózkodási hely) között a köznevelési szolgáltatást nyújtó köznevelési intézmény, a korai fejlesztést, illetve fejlesztő felkészítést nyújtó intézmény igazolása alapján utazási kedvezményre jogosult.
2. Vizsgakedvezmények:
Az SNI tanuló számára a jogalkotó vizsgakedvezményeket is biztosít, hogy különleges bánásmódot igénylő állapota miatt ne érje hátrány a többi tanulóhoz képest. Ezért az SNI tanuló részére a tanulmányok alatti vizsgán indokolt esetben biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli vagy szóbeli felmérésen biztosítani kell az iskolai tanulmányai során általa használt, megszokott eszközöket, és a vizsga szervezésével alkalmazkodni kell az adottságaihoz.
3. Fejlesztő nevelés oktatás:
Az Nkt. szerint az SNI gyermeknek joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. Az Nkt. 15. § (2) bekezdése szerint ha az SNI gyermek súlyos és halmozottan fogyatékos, attól az évtől kezdve, amelyben az ötödik életévét betölti, fejlesztő nevelésben, attól az évtől kezdődően pedig, hogy tankötelessé válik, fejlesztő nevelés-oktatásban vesz részt.
4. Egyéni fejlesztés:
Ha az SNI tanuló – a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak szerint – iskolába járással nem tud részt venni a fejlesztő nevelés-oktatásban, a tankötelezettségét a fejlesztő nevelés-oktatást nyújtó iskola által szervezett egyéni fejlesztés keretében teljesíti.
Az egyéni fejlesztő felkészítés megszervezhető
- otthoni ellátás keretében,
- illetve abban az intézményben, amely a gyermek ápolását, gondozását
ellátja.
5. Értékelés alóli mentesség
A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakvélemény alapján az igazgató mentesíti:
- az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő,
- egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. A helyett a tantárgy helyett, amelyből mentesítették, a tanuló az érettségi vizsgán – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – másik tantárgyat választhat.
A tartósan beteg/fogyatékos státusszal járó jogosítványok
Tartósan beteg/fogyatékos gyermek után a szülő jogosult emelt összegű családi pótlékra, 10 évig gyermekgondozást segítő ellátásra (korábban: gyermekgondozási segélyre), MÁK-kártyára (Magyar Államkincstár által kiállított utazási kedvezményre jogosító hatósági igazolványra), közgyógyellátásra és kártyára (éves gyógyszerkerettel), ingyenes vagy kedvezményes gyermekétkeztetésre. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt is lehet bizonyos esetekben igényelniük a családoknak.
Ha tovább és bővebben szeretne olvasni a témáról, azt megteheti az Egyéni fejlesztés, személyre szabott nevelés című előfizetéses kiadványunk februári számában, ahol szerzőnk, Dr. Sárközi Gabriella részletesen kifejti a sajátos nevelési igényű és a tartósan beteg gyermekekre vonatkozó eltérő kedvezményeket és jogosítványokat.
Kiemelt kép: Business photo created by senivpetro – www.freepik.com
