Minden óvodapedagógusnak fontos feladata, hogy gondoskodjon a rábízott gyermekek testi épségének és egészségének a megőrzéséről. Az állam országos szintű szabályozással biztosítja – elsősorban törvények és rendeletek formájában –, hogy a nevelési intézményekben szervezett formában, azonos módon figyeljenek a gyermekek egészségének megőrzésére, illetve tegyenek is ennek érdekében.
Magyarország Alaptörvénye deklarálja azokat az alapvető jogokat, amelyek minden állampolgárt megilletnek. Az Alaptörvény XX. és XXI. cikke az alábbiakat mondja ki:
„Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.” „Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.”
Ennek megfelelően – mind törvényi, mind rendeleti szinten – kiemelt figyelmet kívánnak fordítani a felnövekvő generációk egészségének megőrzésére. Ennek érdekében a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (a továbbiakban: Nkt.) megfogalmazta az alábbi célt:
„…egy olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaiknak, műveltségük életkori sajátosságainak kialakítását.”
A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 128. §-a bevezette az óvodai teljes körű egészségfejlesztés fogalmát és részletszabályait. A nemzeti köznevelési törvényről szóló rendelet kiemeli, hogy a nevelési intézményekben biztonságban és egészséges környezetben kell nevelődniük a gyermekeknek.
A mindennapos testnevelés, testmozgás
Az egészségfejlesztési program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése:
- a rendszeres mozgás biztosításával (mindennapos testnevelés, játék),
- a mozgáskultúra megalapozásával,
- a motoros képességek fejlesztésével.
Egészségpedagógiai cél a testedzés mellett a mozgás megszerettetése, a közös mozgás által kiváltott öröm átélése.
A sikeresen elvégzett mozgásos feladat növeli a hatékonyság érzését. A mozgás feletti kontroll erősíti az én-kontroll funkciókat, a mozgásos feladatok kivitelezésére fordított összpontosítás pedig a figyelemkoncentrációt, a kitartást, az erőfeszítésekre való képességet fokozza. A mozgásos feladatok elvégzésére adott konkrét visszajelzés a gyermek számára felfogható értékelés én-képének alakulásához. A társakkal végzett együttmozgás konkrét tapasztalatokat hordoz a gyermek én-határainak, a másik észlelésének megtanulásához, végső soron a kooperáció kialakulásához.
Az egészségfejlesztési program elkészítése során figyelembe kell venni a 363/2012. (XII. 17.) kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról előírásait, mely szerint:
- a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását és testi képességeit, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés;
- kedvezően befolyásolják a gyermek teljesítőképességét;
- felerősítik és kiegészítik a gondozás és az egészséges életmódra nevelés hatását;
- a tornának, a játékos mozgásoknak, az egészséges életmódot erősítő tevékenységeknek – az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve – minden gyermek számára elérhetőnek kell lenni.
A mozgásfejlesztés megvalósulhat:
- a szabad játékban a gyermekek kötetlen, spontán, természetes játékos mozgása közben,
- a testnevelési tevékenységen belül,
- differenciált mozgástevékenység során.
Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon:
- fő szempont a pozitív megerősítés;
- a mozgásigény, fejlettség, terhelhetőség ismeretében változatos, differenciált, párhuzamosan végezhető lehetőségek biztosítása (mindennapos testnevelés, testnevelés, szabad mozgáslehetőségek);
- napi tevékenység részeként a 10-20 perces frissítő mozgás (szabadban);
- tudatos a nagymozgások, finommotorika, egyensúlyérzék fejlesztésére
- a tér mozgásos megismerésére irányuló mozgások;
- kondicionális (erő, gyorsaság, állóképesség) és koordinációs képességek fejlesztése;
- lehetőség a csoportok egymás közötti mozgásos tevékenykedtetésére;
- a prevenciós torna, gyógytestnevelés, vízhez szoktatás és egyéb változatos mozgáslehetőségek felkínálása;
- mozgásos játékeszközök biztonságos használatának életkori szinten történő megismertetése;
- szülők bevonása a mozgásos tevékenységekbe (például egészségvédelmi nap, sportnap).
Többet olvashat a témáról az Egészségfejlesztési program az óvodákban című e-bookban és Az egészségfejlesztés nagykönyve című kiadványunkban!
Kiemelt kép: Woman photo created by freepik – www.freepik.com
