A sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló nevelése-oktatása során találkozunk a szakértői véleménnyel. A szakértői vélemény alapjaiban határozza meg ezen gyermekek ellátását, az ellátás módját, formáját és helyét, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatok típusait, a szükséges szakembert és annak feladatait.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 3. § (6) bekezdése szerint a köznevelés kiemelt feladata a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek speciális igényeinek figyelembevétele, egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedésük lehetőségeinek megteremtése. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek és a sajátos nevelési igényű is rendelkezik szakvéleménnyel.

A szakértői vélemény

Miért szükséges a szakvélemény?

Ha a gyermek különleges bánásmódot igényel, a szakértői vélemény tesz javaslatot a különleges bánásmódot igénylő gyermek ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatok típusaira, a szükséges szakemberre és annak feladataira.

A szakértői vélemény kiadására vizsgálatot követően kerülhet sor. A szakértői vizsgálat a szülő kérelmére, illetve, ha az eljárást nem a szülő kezdeményezi, a szülő egyetértésével indul. Ha a nevelési-oktatási intézmény vagy a gyermekjóléti, a gyermekvédelmi, a szociális intézmény, valamint a gyámhatóság megítélése szerint a gyermek szakértői vizsgálata szükséges, az indok közlésével javasolja a szülőnek a szakértői vizsgálaton való megjelenést és részvételt. A szülő egyetértése esetén a nevelési-oktatási intézmény gondoskodik arról, hogy a vizsgálati kérelem kiállításra kerüljön.

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló (a továbbiakban: BTMN) az, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján

  • az életkorához viszonyítva jelentősen alulteljesít,
  • társas kapcsolati problémákkal,
  • tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd,
  • közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat,

de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.

A sajátos nevelési igényű gyermek

  • a mozgásszervi,
  • érzékszervi (látás, hallás),
  • értelmi,
  • beszédfogyatékos,
  • több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,
  • autizmus spektrum zavarral
  • vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral)

küzdő gyermek.

BTMN

A BTMN tanulók a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján fejlesztőpedagógiai ellátásban és az e törvényben, továbbá jogszabályban meghatározott kedvezményekben részesülnek. A fejlesztőpedagógiai ellátás megszervezhető a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretei között.

A BTMN tanulók számára szervezett fejlesztőpedagógiai ellátás keretében

  • a tanuló tantárgyi felzárkóztatását a nevelő-oktató munka szakaszának, illetve a tantárgynak megfelelő szakképzettségű pedagógus,
  • készségfejlesztését pedig fejlesztőpedagógus végzi.

Az ilyen tanulók számára a szakértői bizottság egyéni munkarendre irányuló javaslatot is megfogalmazhat szakvéleményében.

Figyelem!
A jogszabályváltozás miatt az iskolaigazgató a BTMN tanulókat már nem mentheti fel az értékelés és minősítés alól, erre már csak a sajátos nevelési igényű tanulók esetében nyílik lehetőség.

A változások természetesen nem érintik azokat a tanulókat, akik 2018. augusztus 31. napjáig a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján „felmentést kaptak” egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól, feltéve, hogy tanulmányaik félbeszakítása nélkül középfokú iskolai tanulmányokat folytattak. A mentesítés ebben az esetben a középfokú iskolai tanulmányok befejezéséig megilleti a tanulót. Ebből következik az is, hogy az érettségi vizsgán az érintett tantárgy helyett, amennyiben az vizsgatantárgy lenne, másik tantárgyat választhatnak.

Az értékelés alóli mentesítés tehát már csak az SNI tanulóknál élő jogi kategória. Az értékelés alóli mentesítés nem jelent mentesítést a tanulás alól. A mentesítés mögött ilyenkor a sajátos nevelési igényt vizsgáló szakértői bizottság szakvéleménye áll. E kérdéskörben nincs szükség helyi szabályozásra, a szakértői vélemény alapján kell eljárni.

SNI

Az SNI gyermekek ellátásának megszervezésénél a szakértői bizottságok szerepe döntő fontosságú arra való tekintettel, hogy a speciális szolgáltatást nyújtó, speciális szakértelemmel rendelkező szakembereket foglalkoztató és ehhez igazodó felszerelésekkel rendelkező intézmények igénybevétele az általuk kiadott szakvélemény alapján lehetséges. Az e körbe tartozó gyermekekkel foglalkozó pedagógusok munkáját is meghatározza a szakértői vélemény, amelynek tartalmaznia kell a sajátos nevelési igény megjelölését és az ehhez kapcsolódó pedagógiai ellátás meghatározását.

A SNI tanulók iskolai felkészítésére kétféle formában kerülhet sor:

  • iskolába járással
  • vagy otthontanulással.

A szakértő bizottságnak kell a szakértői véleményében útmutatást adnia a tanulóval foglalkozó iskolának, illetve az egyes pedagógusnak ahhoz, hogy az érintett tanuló fejlesztéséhez milyen tennivalóra van szükség, s milyen időkeretben.

A szakértői véleményből kell kiderülnie

  • a fejlesztési területnek,
  • a fejlesztéshez szükséges szakemberigénynek,
  • illetve ehhez kapcsolódóan az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció elérendő céljainak, az elérésükhöz szükséges teendőknek, feladatoknak.

Az óvoda és iskola kiválasztásánál a szakértői véleményben meghatározott felkészítési, fejlesztési irány a mérvadó és az irányadó. Az SNI gyermekek ellátásában részt vevő nevelési-oktatási intézmények dokumentumai eltérnek az általánostól arra való tekintettel, hogy figyelembe kell venniük az SNI gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, illetve a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét. E követelmények megszegése szakmai jogszabálysértésnek minősül, amely adott esetben megalapozhatja akár a köznevelési intézmény törlését a nyilvántartásból, vagyis a köznevelési intézmény megszüntetésével járhat. Sőt, szabálysértési hatóságnál is fel lehet jelenteni az intézményt.

A szülő érdeke az, hogy kellő időben egyértelművé váljon, szükség van-e arra, hogy gyermeke különleges bánásmódban részesüljön, vagyis sajátos nevelési igényű-e vagy sem. Sérülnek a gyermeki és a szülői jogok, ha a sajátos nevelési igény nem kerül kellő időben feltárásra, vagy nem megfelelő módon kerül meghatározásra, és ezért a gyermek nem jut hozzá ahhoz az ellátáshoz, amelyre szüksége lenne ahhoz, hogy személyisége megfelelő módon tudjon fejlődni. A szakértői bizottság felelőssége ezért meglehetősen nagy, hiszen döntő a szerepe ebben a kérdésben. A szülői felelősség is nagyobb az átlagosnál, hiszen a szülőnek nagyfokú kezdeményezőképességére és együttműködésére van szükség ahhoz, hogy gyermekének a vizsgálata kellő időben megtörténjék, továbbá ahhoz is, hogy a megfelelő feltételekkel rendelkező nevelési-oktatási intézmény meghatározásra és kiválasztásra kerüljön.

A szülői együttműködés nélkülözhetetlen, hiszen enélkül nem lehet megválasztani azt az óvodát, iskolát és az iskolához kapcsolódó kollégiumot, amelyben a felkészítés megkezdődhet és folytatódhat. A szülő választási joga korlátozottabb, mint a többi szülőé, mivel azok közül az intézmények közül választhat, amelyek rendelkeznek a sajátos nevelési igényhez szükséges szakmai, személyi és tárgyi feltételekkel.

A megfelelő köznevelési intézmény kijelölésre kerül a szakértői véleményben. A szakértői bizottságnak a gyermek vizsgálata eredményeképpen mindenekelőtt abban a kérdésben kell kialakítania a véleményét, hogy lehetséges-e a nevelése-oktatása a többi gyermekkel együtt, vagy nem. Ez a kérdés döntő fontosságú arra való tekintettel, hogy a gyermek indokolatlan kiemelése társai közül megvalósíthatja az egyenlő bánásmód sérelmét.

Az együtt nem nevelhető SNI gyermek nevelése és oktatása megvalósulhat gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben. A legfontosabb szakértői bizottsági kérdés tehát annak eldöntése, hogy külön vagy együtt foglalkoztatható-e a gyermek a többiekkel.

Az biztos, hogy minden esetben rendelkeznie kell a kijelölt intézménynek a neveléshez és oktatáshoz szükséges feltételekkel: a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógussal, konduktorral, illetve a neveléshez-oktatáshoz szükséges speciális tantervvel, tankönyvvel és egyéb segédlettel. A gyermek akár együtt, akár külön vesz részt nevelésben, oktatásban, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban részesül.

Abban az esetben, ha a szakbizottság azzal szembesül, hogy az intézményjegyzéken nincs megfelelő óvoda, iskola, a szakértői vélemény megküldésével megkeresi a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes tankerületi központ vezetőjét vagy a jegyzőt:

Integrált SNI-nevelés esetén: Ha a gyermek nevelése és oktatása a többi gyermekkel közösen azért nem szervezhető meg, mert az intézményi jegyzékben nincsen megfelelő óvoda, iskola, a szakértői bizottság a szakértői véleményét megküldi óvoda vonatkozásában a gyermek lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnek, iskola vonatkozásában a tanuló lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye szerint illetékes tankerületi igazgatónak. A jegyző, illetve a tankerületi igazgató intézkedik arról, hogy a gyermek, tanuló kötelező felvételét ellátó nevelési-oktatási, szakképző intézmény kijelölésre kerüljön. A jegyző, illetve a tankerületi igazgató tizenöt napon belül tájékoztatja az intézkedéséről a szakértői bizottságot.

SNI-különnevelés esetén: Ha a gyermek, a tanuló gyógypedagógiai intézményben történő nevelése, oktatása azért nem szervezhető meg, mert a pedagógiai szakszolgálati intézmény által vezetett jegyzékben nincsen megfelelő óvoda, iskola, a szakértői bizottság a szakértői véleményét megküldi a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes tankerületi igazgatónak. A tankerületi igazgató – szakképzésben részt vevő vagy szakképzésbe jelentkező tanuló esetén a szakképzési centrum vezetőjének egyetértésével – intézkedik arról, hogy a gyermek, tanuló kötelező felvételét ellátó nevelési-oktatási, szakképző intézmény kijelölésre kerüljön. A tankerületi igazgató tizenöt napon belül tájékoztatja az intézkedéséről a szakértői bizottságot.

A sajátos nevelési igényű tanuló részére a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója a tanuló egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó egyéni előrehaladású nevelést és oktatást engedélyez. Az engedélyben meg kell határozni, melyik tárgyból melyik évfolyam utolsó tanítási napjáig kell a tanulónak a tanulmányi követelményeket teljesítenie. Az egyéni továbbhaladás – valamennyi vagy egyes tantárgyakból – különböző évfolyamokig, de legkésőbb – az e bekezdésben foglalt kivétellel – a negyedik évfolyam végéig tarthat. A súlyos és halmozottan fogyatékos tanuló esetében az egyéni előrehaladású nevelés és oktatás a fejlesztő nevelés-oktatás teljes időtartamára engedélyezhető.

A szakvélemény

A szakértői bizottság vizsgálat alapján készíti el szakértői véleményét. A szakértői bizottság szakértői véleményt készít:

  • a korai fejlesztésre és gondozásra való jogosultság megállapítása vagy kizárása céljából;
  • a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézség megállapítására vagy kizárására;
  • a sajátos nevelési igény megállapítására vagy kizárására;
  • SNI tanuló esetében az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott közösségi szolgálat teljesítésére vonatkozó kötelezettség alóli mentesítés céljából és a tankötelezettség meghosszabbításának céljából.

A szakértői bizottság a vizsgálatok eredményei alapján javaslatot tesz a BTMN, az SNI gyermekek különleges bánásmód keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére. Amennyiben a szakértői bizottság vizsgálata alapján a gyermeknél sem a beilleszkedési, sem a tanulási, sem a magatartási nehézség, sem a sajátos nevelési igény nem állapítható meg, de eredményes óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez, oktatásához iskolapszichológiai, óvodapszichológiai vagy logopédiai ellátásba vétele indokolt, a szakértői bizottság a megfelelő ellátásba vételét kezdeményezi.

A szakértői bizottság által készített szakértői vélemény meglehetősen sajátos. Nem tekinthető hatósági döntésnek. A szakértői bizottság szakvéleménye akkor válik végrehajthatóvá, amikor a szülő az abban foglaltakkal egyetért, egyetértés hiányában pedig akkor, ha beépül egy külön hatósági (ti. tankerületi központi) eljárás során hozott határozatba.

Dr. Sárközi Gabriella írását teljes terjedelmében az Egyéni fejlesztés, személyre szabott nevelés című előfizetéses kiadványunk júniusi kiegészítő kötetében olvashatja. Cikkünk a következő számunkban folytatódik a 2. résszel.