A mai gyorsan változó körülmények között joggal tehető fel a kérdés, miért van értelme tervezni, hiszen azt sem tudjuk, mi történik holnap, nemhogy 5 év múlva. A vezetői tervezés és stratégiaalkotás nem abban segít, hogy „jóstehetségre” tegyünk szert, hanem abban, hogy helyzetünket differenciáltan lássuk, mind szakmai, mind jogi szempontból, mind a célcsoportok, mind a fenntartók szemével.
A magasabb vezetői (igazgató), illetve a bölcsődevezetői pályázat – vezetői elképzelések – tartalmára, szerkezetére vonatkozóan kevés támpont áll rendelkezésre, emiatt a megírása is csak kevesek számára kedvelt feladat. Általában unalmas, felesleges, „íróasztalfióknak írt” tevékenységet jelent a legtöbb vezető fejében, és sok esetben az adott pozíció elnyerése, a személyes alkalmasság bizonyítása a célja.
A bölcsődei intézmények – puha, meleg, biztonságot nyújtó – világával nehezen összeilleszthető fogalom a stratégiai tervezés. Azonban a jelenünk diktálta munkatempóban a bölcsődevezetők és igazgatók számára is komoly előrelépést jelenthet, ha készül egy vezetői tervdokumentum, ami segítség
- a problémák feltárásában, elemzésében, okozati összefüggések felismerésében,
- a szükséges beavatkozási logika és módszer megválasztásában,
- céljaik felépítésében és elérésében, ami így jó iránytű és folyamatos viszonyítási pont lehet a napi feladat-áradatban, az adott bölcsődei intézmény magas szakmai színvonalú működésének és fejlődésének megvalósításában, képviseletében.
A vezetői elköteleződésünket az irányokhoz, a célokhoz kell hozzárendelnünk, így a változásokat is könnyebben kezeljük majd. Ha tudjuk, merre megyünk, hova szeretnénk eljutni, a váratlan akadályokat, haladást késleltető kockázatokat is könnyebben tudjuk elhárítani.
A vezetői stratégia elkészítése a következő tervezési szakaszokon keresztül valósul meg:
- Problématérkép-készítés – folyamatos problémagyűjtés, problémaelemzés
- Adott probléma valós gyökér-okainak feltárása, a probléma súlyosságának osztályozása, preferenciák meghatározása
- A probléma megoldási lehetőségeinek, a beavatkozási pont vagy pontok és a felelősségi szint meghatározása (kormányzat, szakmai módszertani szervezet, szakszervezet, fenntartó, igazgató, tagintézmény-vezető, csoportvezető, egyes munkatárs vagy munkatársak… stb.).
- A problémák megoldására célok, tevékenységek, felelősök, időkeret, kommunikációs stratégia meghatározása
- A bölcsődevezetői stratégiaalkotás fontos eleme a munkatársi kör teljes bevonása
- a problématérkép felállításába, a beavatkozási lehetőségek meghatározásába,
- a célok, tevékenységek kidolgozásába,
- az adott munkatársi csoport konkrét feladatainak kijelölésébe,
- a megvalósításban vállalt és szükséges munkavállalói szerep megjelölésébe.
A fentiek teljesülésével biztosított a bölcsődevezetői stratégiai terv megvalósíthatósága, hiszen a munkatársak számára kiemelkedően fontos, hogy a saját maguk által érzékelt, jelzett problémák lehetséges megoldási menetének meghatározásában érezzék szerepüket, felelősségüket és kontrolljukat is.
A stratégiaalkotás fontos része a fenntartóval és a fenntartó önkormányzat képviselőivel, hivatali dolgozóival kialakított konstruktív párbeszéd, ami az egyes tervek, célok támogatottságát növeli, és a szükséges önkormányzati döntés-előkészítést is segíti.
A vezetői stratégia elkészítésével párhuzamosan a bölcsőde szakmai programját is folyamatosan, de legalább 5 évente frissíteni, aktualizálni szükséges, és az igazgatóságoknak teljes intézményre vonatkozó szakmai program készítése is javasolt.
A stratégiai, vezetői tervezés időigényes és nem egyszerű folyamat, azonban a megállíthatatlanul változó gazdasági és társadalmi környezetben, érdek- és elvárásrendszerben ezt látom célravezető, élhető útnak a magyarországi bölcsődék vezetői, igazgatói számára is. Igyekeztem rengeteg előnyt összegyűjteni azzal kapcsolatban, hogy miért is éri meg a stratégiai gondolkodásmód bölcsődevezetői szinten, és aki vállalja, rászánja az időt, meglátja, hogy nagyon hamar megtérül munkája gyümölcse.
A bölcsődei stratégiai tervezés így, meglátásom szerint, segítség
- vezetői alkalmasságunk, szakmai és személyes kompetenciáink bizonyítására,
- a fenntartó és a dolgozói közösség megnyerésére, a dolgozók terv és nem személy melletti elköteleződésére,
- egyfajta biztonságérzet, jövőkép megteremtésére a tekintetben, hogy látjuk, merre, milyen erőforrásokból, milyen sebességgel haladhatunk.
A stratégiai tervezés egyfajta garancia a megvalósítási szakasz sikerére is, ami biztosítja a folyamatos fejlődés lehetőségét, és segít a vezetői pozíciót nem „présként” – az események után futó szerepben – elszenvedni, hanem kezdeményező – a problémákra valódi megoldásokkal, az érintettek teljes körének bevonásával –, proaktív módon működtetni.
Kaurek Csilla cikke a Böcsődevezetők kézikönyve című előfizetéses kiadványunk legújabb kiegészítő kötetben jelent meg.
