Nincsen minden gyermeknek szüksége egyéni fejlesztésre, és így egyéni fejlesztési tervre sem. Az egyéni odafigyelés viszont minden gyermeknek szükséglete.
Nincs két egyforma gyermek, nem lehet mindenki számára tökéletesen megfelelő közoktatást kitalálni. Mindazonáltal a környezet lehet sokszínű és sokféle fejlődésnek megfelelő. Az adott gyermekcsoport egészének megismerése támpontokat ad, hogy a fejlesztő környezet személyre szabható legyen. Vagyis a nagyon eltérő képességű gyermekek minél többféle tevékenység közül választhassanak, széles spektrum álljon rendelkezésre, de ne szélesebb, mint ami szükséges.
Nem várható el, és nem is szükséges, hogy minden gyermek egyénre szabott ellátásban részesüljön, de minél jobban illeszkedni kell a gyermekek sajátosságaihoz, hogy ezáltal minél több gyermek számára legyen elérhető a fejlesztés. Így egy adott csoport esetében a vizsgálatok során megállapított átlag környezetet kell alapul venni. Azon gyermekek számára, akik jelentősen eltérnek a kis közösség átlagától, egyéni fejlesztéssel lehet segíteni a beilleszkedést.
Az átlagtól való jelentős eltérés lehet:
- messze átlag alatti képességek
- messze átlag feletti képességek
- idegrendszeri érésbeli eltérések
- jelentős érzelmi-viselkedésbeli eltérések
- jelentős érzékszervi vagy testi-mozgásbeli eltérések
- hátrányos szociokulturális helyzet
- migrációs/nemzetiségi kisebbséghez tartozás
A fenti felsorolás mutatja, hogy nemcsak azok számára kell külön ellátást biztosítani, akik nem tudnak megfelelni az életkori elvárásoknak, hanem azok számára is, akiknek az igényei messze meghaladják a mindennapi foglalkozások nyújtotta lehetőségeket. A gyorsan fejlődő gyerekeknek is szükségük van egyéni fejlesztésre, illetve egyéni fejlesztési tervre, még akkor is, ha nem alulteljesítők.
A legtöbb esetben a fenti listában felsorolt sajátosságok halmozottan jelentkeznek. Ez érthető is, minthogy mindegyik jelenség többtényezős, és zavart, devianciát általában az okoz, ha az egyén több tekintetben is sajátosságot hordoz, és így nehezen kompenzálható az eltérés.
Az egyéni fejlesztés kidolgozásakor szükséges kérdések bármely más eljárás esetén is a tervezés alapját képezik:
A probléma természete:
- Mi okoz nehézséget a gyermeknek?
- Mi lehet az oka a nehézségnek?
A fejlesztés célja:
- Mi a legkevesebb, amit el kell érni?
Lehetőségek a változtatásra:
- Milyen képességei segíthetnek?
- Milyen eszközeim vannak? (módszerek, technikák és munkaeszközök)
- Kinek a részvételére van szükségem?
Tevékenység:
- Mit kell tenni?
- Kinek mi a feladata?
- Hogyan magyarázom el a problémát? (a tanulónak, szülőnek, szakembernek)
- Mikor, milyen idői beosztásban történik a fejlesztés?
- Hol?
- Hogyan? (csoport/kiscsoport/egyéni)
Számvetés:
- Sikerült-e elérni a célt?
- Ha nem, vagy csak részben, mi az, ami hiányzott, miért nem volt teljes a siker?
- Mit kell tennem? (Újra felmérni, másképp megközelíteni, másokat bevonni, stb.)
- Mit javasoljak a kollégáknak, szülőknek?
A gyermek fejlődése a külső és belső tényezők összjátékában alakul. Ennek számos eleme van, ezeket érdemes figyelembe venni. A vizsgálatok során kiderülhetnek az okok, a probléma háttere, és így biztosabb alapokra épülhet a fejlesztés. Például egy szülőpárt a gyermek problémái tartanak össze, és a gyermek tudattalanul is meg akar felelni a ráosztott szerepnek. Vagy egy kiemelkedő testvér mellett a gyermek problémái sokkal nagyobbnak tűnnek, és a gyermek identitásába beépül az, hogy „én vagyok az, akivel baj van”. A szülők általi elfogadottság, odafigyelés vagy túlzott odafigyelés és még nagyon sok egyéb olyan tényező befolyásolja a fejlődést, amely a személyes és környezeti tényezők interakciójából formálódik.
Néhány, a fejlődést befolyásoló fontos változót, mint motiváció, énkép, viselkedés stb. is érdemes regisztrálni. A fejlesztéshez lehet támpontokat nyerni az aktuális és korábbi megfigyelésekből és vizsgálati eredményekből. Nem a hiányosságok feltárása a cél, hanem annak felmérése, hogy milyen a gyermek, melyek a fejlesztendő és erős pontjai, amelyekre támaszkodni lehet. Az adatokat rugalmasan kell használni, mert a gyermek gyorsan változhat, így ami igaz volt egy-két héttel korábban, már nem feltétlenül az.
Az egyéni fejlesztési tervben a konkrét feladatok leírása szervezhetővé és követhetővé teszi a fejlesztést. Gyakran sokféle fejlesztésre van szüksége egy gyermeknek. A fejlesztési feladatokat azonban megfelelő rendben és megfelelő mennyiségben kell tervezni. Ezért lényeges, hogy minden egyéni fejlesztés valamilyen terv alapján történjen. Csak egy-egy rövidebb fejlesztési időszak tervét lehet biztonsággal kidolgozni, mert az egyes szakaszok eredményei alapján lehet majd a továbblépést megtervezni. Kisgyerekek esetén ez 6–8 hét, mert egy nagyon intenzív fejlődési szakaszban vannak, amikor idegrendszeri funkcióik gyorsan beérhetnek, ha környezeti megsegítést kapnak.
A tervnek tartalmaznia kell a fejlesztés területét, konkrét célját, a fejlesztés módját (eszközét), idői beosztását. Kell, hogy meglegyenek ehhez a személyi feltételek, vagyis azonosítandó, hogy ki végzi el a fejlesztést. Az eredmények felmérése és értékelése zárja a fejlesztés adott szakaszát.
Az egyéni fejlesztési terv egy lehetséges táblázatos formája
A táblázatok legkönnyebben számítógépen használhatók. Lehet Word táblázatokban vagy Excel dokumentumban írni a terveket. Az utóbbi könnyebben variálható, kezelhető. A www.diszlexia.hu/eft weboldalon letölthetőek az egyéni fejlesztési tervhez használható doc, valamint xls file-ok, és minta fejlesztési tervek is.
Az egyéni fejlesztés legtöbbször nem egyéni formában kell hogy történjen, hanem a csoportos tevékenységekben, esetleg kiscsoportban, kezdeményezés formában, ahogyan a vizsgálatok is legtöbbször a csoportban kezdődnek, és akár kiscsoportosan, akár egyénileg folytathatók. A csoport fejlesztésére az egyéni fejlesztési tervhez hasonlóan csoportos fejlesztési tervet is érdemes kidolgozni. Sokkal kevesebb egyéni fejlesztésre lenne szükség, ha a mindennapi foglalkozások tudatos fejlesztésekké alakulnának.
Írta: Dr. Gyarmathy Éva, megjelent az Irány a suli! című új sorozatunkban
