Az óvodavezetők év eleji feladatainak áttekintéséhez szeretnénk egy kis segítséget nyújtani. Az írás az ÓvodaVezetési Ismeretek című előfizetésünk októberi kiegészítő kötetében olvasható teljes terjedelmében.
Az Nkt. 4. §-a a következő 18. ponttal egészült ki:
„a tartós gyógykezelés alatt álló gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, akinek egészségügyi ellátása az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 89. §-a szerinti általános járóbeteg-szakellátásban vagy az Eütv. 91. §-a szerinti általános fekvőbeteg-szakellátásban részt vevő szakorvos véleménye alapján az adott nevelési évben, tanévben a harminchat nevelési napot, tanítási napot várhatóan meghaladja, és emiatt az óvodai nevelésben a 8. § (2) bekezdése szerinti formában nem tud részt venni, illetve tankötelezettségét iskolába járással nem tudja teljesíteni,”
Az Nkt. 41. § (4) bekezdése a következő i) ponttal egészült ki:
(A köznevelési intézmény a gyermek alábbi adatait tartja nyilván:)
„i) a gyermek után családi pótlékra jogosult személy nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, telefonszámát, ha ez a személy nem a gyermek szülője, törvényes képviselője.”
Az Nkt. 41. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészült ki:
„Ha a szülő, törvényes képviselő a (4) bekezdés i) pontjában meghatározott családi pótlékra jogosult nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, telefonszámát nem adja meg az óvodának, akkor az óvoda ezeket az adatokat a családtámogatási ügyben eljáró hatóságtól szerzi be.”
Az Nkt. 41. § (8) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lépett:
(A gyermek)
„a) sajátos nevelési igényére, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségére, tartós gyógykezelésére vonatkozó adatai, továbbá a gyermek speciális köznevelési ellátásához elengedhetetlenül szükséges szakorvosi diagnózisának adatai a pedagógiai szakszolgálat, a nevelési-oktatási intézmények és az egészségügyi szakellátó között, (továbbítható.)”
Az Nkt. 45. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lépett, és a § a következő (2a) bekezdéssel egészült ki:
„(2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik.
A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. A szülő kérelmére a felmentést engedélyező szerv döntése alapján a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt. Szülői kérelem hiányában a gyermek tankötelezettsége megkezdésének halasztását a gyámhatóság is kezdeményezheti. A szülő, a gyámhatóság a kérelmét legkésőbb az iskolakezdés évének január 18-áig nyújthatja be a felmentést engedélyező szervhez. Az eljárás ügyintézési határideje ötven nap. A szülő kérelme alátámasztására kérelméhez csatolhatja a gyermek fejlettségét alátámasztó óvodai dokumentumokat is. Ha az eljárásban szakértőt kell meghallgatni, akkor csak szakértői bizottság rendelhető ki. Ha a szakértői bizottság a szülői kérelem benyújtására nyitva álló határidő előtt a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben történő részvételét javasolja, a szülői kérelem benyújtására nincs szükség. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a felmentést engedélyező szerv a szülő kérelmére engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kora előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. A bíróság eljárására alkalmazni kell a (6b)–(6f) bekezdésében foglaltakat.
(2a) Ha a felmentést engedélyező szerv azért engedélyezi a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben való részvételét, vagy a szakértői bizottság azért javasolja a tankötelezettség megkezdése alóli felmentésre irányuló kérelem benyújtására nyitva álló határidő előtt a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben való részvételét, mert a gyermek sajátos nevelési igényű, vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, akkor a gyermek számára az óvoda a szakértői bizottság által javasolt fejlesztéseken túl, a tankötelezettség teljesítésének megkezdéséhez szükséges értelmi, testi, lelki és szociális érettség elérésére irányuló, az óvodai nevelés időkeretébe ágyazott célzott foglalkozásokat biztosít.”
Az Nkt. 49. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészült ki:
„(3a) Az óvodai jogviszony a beíratás napján jön létre. A gyermek az óvodai jogviszonyon alapuló jogait a beíratás napjától kezdve gyakorolhatja. Jogszabály, továbbá az óvoda házirendje egyes jogok gyakorlását az első nevelési év megkezdéséhez kötheti.”
Az Nkt. 62. §-a a következő (1a)–(1e) bekezdéssel egészült ki:
„(1a) A nevelési-oktatási intézmény, többcélú intézmény vezetője a 14 évnél fiatalabb 1-es típusú diabétesszel élő gyermek részére abban az időtartamban, amikor az óvoda felügyelete alatt áll, az 1-es típusú diabétesszel élő gyermek szülőjének, más törvényes képviselőjének kérelmére, a gyermekkori diabétesz gondozásával foglalkozó egészségügyi intézmények szakmai iránymutatása alapján az (1b)–(1e) bekezdés szerinti speciális ellátást biztosítja.
(1b) Az intézmény vezetője a pedagógus vagy érettségi végzettséggel rendelkező, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottja számára az (1a) bekezdés szerinti esetben és módon előírhatja
- a) a vércukorszint szükség szerinti mérését,
- b) szükség esetén, orvosi előírás alapján, a szülővel, más törvényes képviselővel a megadott kapcsolattartási módon egyeztetve, az előírt időközönként a szükséges mennyiségű inzulin beadását.
(1c) A nevelési-oktatási intézmény vezetője az (1b) bekezdés szerinti feladat ellátását
- a) olyan pedagógus vagy legalább érettségi végzettséggel rendelkező, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy útján biztosítja, aki a hivatal által szervezett, a feladat ellátásához kapcsolódó ismeretekről szóló szakmai továbbképzésén részt vett, és aki a speciális ellátásban való részvételt vállalja, vagy
- b) iskolaorvos vagy iskolavédőnő útján biztosítja.
(1d) A szülő, más törvényes képviselő az (1a) bekezdés szerinti kérelmét az Eütv. 15. § (5) bekezdésével összhangban megtett formában nyújtja be.
(1e) Az intézmény vezetője az e § szerinti esetkörben egy esetleges rosszullét esetén az Eütv.-vel összhangban álló speciális ellátási eljárásrendet alakít ki.”
Ez a paragrafus 2022. július 1-jén lép hatályba.
Az Nkt. 63. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lépett:
„(3a) A pedagógusigazolvány kiadására irányuló kérelem tartalmazza: a) a pedagógus személyazonosító adatait (családi és utónevét, születési családi és utónevét, anyja születési családi és utónevét, születési helyét és idejét) és b) a pedagógus oktatási azonosító számát.”
Az Nkt. 63. § (3c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lépett:
„(3c) A pedagógusigazolvány tartalmazza: a) a pedagógus családi és utónevét, b) a pedagógus oktatási azonosító számát, c) a pedagógusigazolvány kiállításának időpontját, d) a pedagógusigazolvány egyedi azonosítóját.”
Az Nkt. 63. § (3d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lépett:
„(3d) A hivatal a pedagógusigazolvány kiállítása céljából kezeli a (3a) és (3c) bekezdésben felsorolt, valamint a kedvezményre való jogosultság igazolásához szükséges adatokat.”
Az Nkt. 65. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészült ki:
„(3a) A 62. § (1c) bekezdés a) pontja szerinti foglalkoztatott, aki a 62. § (1b) bekezdésében meghatározott feladatot látja el, a 8. mellékletben meghatározott diabétesz ellátási pótlékra jogosult. A diabétesz ellátási pótlék alapja – a feladatot ellátó foglalkoztatott besorolásától függetlenül – a mesterfokozathoz kapcsolódó illetményalap.” Ez a paragrafus 2022. július 1-jén lép hatályba.
Az Nkt. 88. §-a a következő (7) bekezdéssel egészült ki:
„(7) A Magyarország területén az oktatásért felelős miniszter engedélye alapján működő külföldi, nemzetközi nevelési-oktatási intézmény Magyarországon nyilvántartásba vett fenntartója az ilyen intézmény által pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy után átlagbéralapú támogatásra akkor jogosult, ha
- a) a pedagógus szakképzettsége vagy szakképesítése megfelel a jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak, és
- b) a külföldi óvoda, a nemzetközi óvoda pedagógiai programja megfelel az Óvodai nevelés országos alapprogramjának, a külföldi iskola, a nemzetközi iskola pedagógiai programja tartalmi szempontból igazodik a NAT-hoz, vagy
- c) nemzetközi megállapodás vonatkozik rá.”
Az Nkt. 91. §-a a következő (4) bekezdéssel egészült ki:
„(4) Szünetel az óvodai jogviszonya annak, aki óvodába járási kötelezettségét külföldön teljesíti, a szülő által bejelentett naptól.”
Az Nkt. 94. § (4) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lépett:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy) „i) a pedagógusigazolvány igénybevételének feltételeit, az igazolvány kiadásának, kezelésének, érvényesítésének szabályait,” (rendeletben állapítsa meg.)
Az Nkt. 8. mellékletében foglalt táblázat a következő 9. sorral egészült ki:
| Pótlék megnevezése: | Pótlék alsó határa | Pótlék felső határa |
| 9. diabétesz ellátási pótlék | 17 | 17 |
Ez a paragrafus 2022. július 1-jén lép hatályba.
Nkt. 8. §. (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt.
A szülő – tárgyév április 15. napjáig benyújtott – kérelme alapján a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a negyedik életévét betölti, az óvodai foglalkozáson való részvétel alól felmenthető, ha a gyermek családi körülményei, sajátos helyzete indokolja. Különös méltánylást érdemlő esetben, újabb kérelem alapján, annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek az ötödik életévét betölti, szintén felmenthető.
Ha az eljárásban szakértőt kell meghallgatni, csak az óvodavezető vagy a védőnő, továbbá tartós gyógykezelés alatt álló gyermek esetében az Eütv. 89. §-a szerinti általános járóbeteg-szakellátásban vagy az Eütv. 91. §-a szerinti általános fekvőbeteg-szakellátásban részt vevő szakorvos rendelhető ki. Tartós gyógykezelés alatt álló gyermek esetében a kérelem a tárgyév május 25. napja helyett tárgyév április 15. napja után is benyújtható. Az eljárás időtartama ötven nap.
A (2) bekezdésben foglalt döntés ellen közigazgatási pert a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet megindítani. A felmentést engedélyező szerv döntését a bíróság nem változtathatja meg.
(2d) A bíróság a keresetlevelet a keresetlevél bírósághoz történő érkezésétől számított negyvenöt nap helyett harminc napon belül bírálja el, a határozatát ugyanezen határidőn belül írásba foglalja, és a felek részére kézbesíti.
Nkt. 20. §. (11) A közös igazgatású köznevelési intézmény és az általános művelődési központ vezetését, az intézményegységek munkájának összehangolását – az egyes intézményegységek azonos számú képviselőiből álló – igazgatótanács segíti helyett segítheti, amely – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vesz helyett részt vehet a munkáltatói jogkör gyakorlásában.
Nkt. 27. §. (7) A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség vagy a sajátos nevelési igény miatt a szakértői bizottság véleménye alapján, vagy a súlyos betegség helyett tartós gyógykezelés miatt egyéni munkarend keretében tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának tanulónként az osztályok heti időkeretén felül átlag heti tíz óra áll a rendelkezésre.
Nkt. 41. §. (4) A köznevelési intézmény a gyermek alábbi adatait tartja nyilván:
- b) szülője, törvényes képviselője, (plusz) a családi pótlékra jogosult neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma.
(6) A köznevelési intézmények az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik.
Az Nkt. 63. § (3) bekezdésében meghatározott pedagógusigazolványra jogosultak esetében a pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR adatkezelője helyett a hivatal, a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható.
Megjegyzés: A továbbiakban az Nkt. valamennyi paragrafusában a KIR adatkezelője szövegrész helyébe a hivatal szöveg került.
Nkt. 64. §. (4) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott az általa megszerzett legmagasabb, a munkakör ellátásához e törvényben előírt iskolai végzettség helyett a jogszabályban előírt iskolai végzettség, valamint állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, továbbá a nevelő, oktató munkája ellátásához közvetlenül kapcsolódó, azt közvetlenül segítő doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság, szakmai gyakorlat, publikációs tevékenység, minősítő vizsga és a minősítési eljárás keretében elnyert minősítés alapján
- a) Gyakornok, b) Pedagógus I., c) Pedagógus II., d) Mesterpedagógus, e) Kutatótanár fokozatokat érheti el.
Hatályát veszti az Nkt.
- a) 15. § (3) bekezdésében az „annak a tanítási évnek az első napjától, amelyben a hatodik életévét betölti,” szövegrész,
- b) 49. § (2) bekezdése,
- c) 63. § (3) bekezdésében a „mint a pedagógusigazolvány Nektv. szerinti kártyakibocsátója” szövegrész, továbbá az „A pedagógusigazolvány a Nektv. 2. § 3. pontja szerinti kártya, amely közokirat. A pedagógusigazolvány birtokosa a NEK-hez kártyafelhasználóként csatlakozik. A NEK működtetője és a diákigazolvány megszemélyesítője a diákigazolvány kiállítása céljából kezeli a Nektv. 16. § (2) bekezdés a)–b) pontja szerinti, valamint a kártya kézbesítéséhez szükséges adatokat.” szövegrész,
- d) 63. § (3e) bekezdése,
- e) 63. § (4) bekezdésében az „A KIR adatkezelője a pedagógusigazolvány igényléséhez és előállításához szükséges személyes adatokat, a pedagógusigazolvány egyedi azonosítóját, a kiadott érvényesítő matrica sorszámát, valamint a jogosultság ellenőrzéséhez és nyilvántartásához szükséges további, személyes adatnak nem minősülő adatot tartalmazó nyilvántartást vezet.” szövegrész, f) 93/D. § (2) bekezdésében az „a Kormány által rendeletben kijelölt testület véleményének kikérésével” szövegrész,
- g) 93/D. § (3) bekezdésében az „a Kormány által kijelölt testület véleményének kikérését követően” szövegrész,
- h) 97. § (26) bekezdése.
Ugye milyen jó mindent egy helyen, kigyűjtve elolvasni? Ezért válassza az ÓvodaVezetési Ismereteket!
- Több mint 20 éve az óvodavezetők szolgálatában – több mint 20 év tapasztalat és megalapozott szakmai háttér.
- Kéthavonta megjelenő kiegészítő kötettel – a legfontosabb tudnivalókról mindig időben és részletesen értesülhet.
- Házhoz jön a szakértő – előfizetőink kiváló minőségű, szakértőink által összeállított anyagokat kapnak.
- A 400 oldalas alapmű és a többezer oldalnyi anyagot tartalmazó CD értékes információt tartalmaz az óvodavezetés mindennapjaihoz (Belső ellenőrzés az óvodákban 2020-ban, A vezetői és intézményi tanfelügyeleti ellenőrzés aktuális kérdései, Titoktartási kötelezettség a köznevelési intézményben – és ez csak 3 izgalmas téma a 24-ből).
- A jogszabályoktól a pszichológiáig – átfogó gyűjtemény az intézményvezetés valamennyi területéről.
