Óvodapedagógusként, szolfézstanárként és egyetemi oktatóként is volt alkalmam felfedezni az ejtőernyős és nagykendős játékok színes világát. Rendszeresen használom óvodai foglalkozásokon bölcsődés korúak, óvodások, kisiskolások között és egyetemi oktatói munkám során felnőttek között egyaránt. Számos továbbképzésen vettem részt, ahol találkoztam az ejtőernyővel, mint közösségépítő, terápiás helyzeteket segítő, sajátos nevelési igényű gyerekek fejlődésére használható eszközzel. A cikkben az olvasóknak azt szeretném bemutatni, hogy hogyan használjuk az ejtőernyőt foglalkozásokon, órákon. Továbbá foglalkozom a személyiségfejlesztő, önkibontakozást támogató hatásaival is. Az ejtőernyő és a nagykendő nem csupán élményt ad, felszabadít, hanem komplex fejlesztő tartalmakkal is rendelkezik.
Napjainkban mind népszerűbb a nagyméretű színes ejtőernyő, mint játékeszköz. Bölcsődések, óvodások foglalkozásain kerül elő általában két-három sztenderd játék erejéig. Rendszerint levezető vagy energetizáló játékként használják a pedagógusok, foglalkozásvezetők.
Segíti a köralakítást, közösségi élményt ad az intenzív együttmozgás, az ejtőernyő együttes fel-le mozgatása által, illetve a mindig nagysikerű kislabdák röptetésével.
De vajon mennyire tudatosodik a használókban, hogy mit is fejlesztenek ezek a játékok? És milyen további játéklehetőséget rejt magában az ejtőernyő? Az ejtőernyős játékok miként járulhatnak hozzá a sajátos nevelési igényű gyerekek integrált, inkluzív neveléséhez? Ezekre a kérdésekre Az egészségfejlesztés nagykönyve című kiadványunk 2018. júniusi számában válaszol a szerző részletesen.
Néhány játékötletet mutatunk most:
Válassz színt!
Beszéd, verbális kommunikáció nélkül, előre megbeszélt szabály szerint fogják meg a gyerekek a színes ejtőernyőt. Ketten-ketten álljanak egy adott színcikkhez. Ritmizálva el is mondhatjuk a kialakult kendőtartási rendet, például: „Zsuzsi kék; András sárga; …” Aztán lefektetjük az ejtőernyőt a földre, eltávolodunk tőle amíg szól a zene, vagy énekelünk, nem mehetünk vissza, ha vége, akkor ismét meg kell találni korábbi helyünket. Lehet egy kiválasztott, vagy önkéntes szereplő, aki megkísérli visszaállítani az elszéledt lovakat a karámjukba, felidézve a korábbi rendet.
Fejlesztő hatás: jégtörő játék, figyelemmegosztás, együttműködés, szerialitás, színazonosítás.
Gumicukor-csomagoló
Mindenki húzza a kendőt, feszesen tartják, akár oldalazó lépésekkel haladhatnak is körbe. A játékvezető egy nevet kiált, vagy énekel egy dalt, amibe beleénekeli valakinek a nevét, mire azt a gyereket/játékost minél hamarabb körül kell tekerni az ejtőernyővel úgy, hogy senki nem engedheti el. Ezt a játékot inkább iskolásoknak ajánlom. Óvodások ejtőernyő nélkül játszhatnak hasonló játékot. Ők szabadon sétálnak, és a társuk nevét hallva, őt körülfogják, vagy hozzáérnek ahhoz, aki ezt elfogadja.
Fejlesztő hatás: jégtörő játék, ismerkedő játék, empátia, együttműködés.
Szerző: Hegedűsné Tóth Zsuzsanna – ELTE TÓK oktatója, zenetanár, óvodapedagógus, bölcsész, a Mindenben zene módszer és Tesz-vesz muzsika program kidolgozója
Az óvodások fejlesztését, iskolai életre való felkészítését támogató új sorozatunk az Irány a suli! amelyet az alábbi linkre kattintva ismerhet meg jobban:
A teljes cikk és további játékötletek Az egészségfejlesztés nagykönyve című kiadványunk 2018. júniusi számában jelent meg. Ehhez a kiadványunkhoz sajnos további kiegészítő kötetek már nem jelennek meg.
