Dr. Mező Katalin (adjunktus, Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar) írása az Egyéni fejlesztés, személyre szabott nevelés című kiadványunk októberi kiegészítő kötetében olvasható teljes terjedelmében, valamint már e-book formájában is elérhető IDE KATTINTVA.

 

A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai beilleszkedése olykor egyszerű, máskor kisebb-nagyobb nehézségeket okoz a pedagógusok és a gyermekek számára egyaránt. Nehézségek adódhatnak például az együttnevelés nem megfelelő megalapozása miatt. Jelen tanulmányban a sajátos nevelési igényű gyermekek beilleszkedését segítő érzékenyítő játékokkal fogunk foglalkozni, melyek kipróbálása, saját élményű megtapasztalása elősegítheti a csoportba kerülő sajátos nevelési igényű gyermek jobb megértését, élethelyzetének megtapasztalását. A játékokat – amellett, hogy az óvodai csoportba járó gyermekekkel játszhatók – javasolt megtapasztaltatni az együttnevelést folytató intézménybe járó valamennyi pedagógussal, dolgozóval, valamint a szülőkkel (például szülői értekezletek, családi napok keretében), annak érdekében, hogy nyitottabbá, elfogadóbbá váljanak a gyermekek irányába.

 

Tiflopedagógiai tárgyú érzékenyítő gyakorlatok

 

A vakok és gyengénlátók speciális élethelyzetére koncentráló gyakorlatok során egyrészt a résztvevők látóképességét részben vagy egészben korlátozó helyzetben kell hétköznapi feladatokat megvalósítaniuk; másrészt a látássérült személyek segítését gyakorló játékokban vehetnek részt. Ilyen gyakorlatok például:

 

Egyszerű hétköznapi feladatok?

  • Cél : Annak megtapasztaltatása, hogy a látás képességének elvesztése milyen hatással van a legegyszerűbbnek tűnő hétköznapi rutinfeladatok elvégzésére.
  • Eszközszükséglet: 1 db pulóver / résztvevő
  • Munkaforma: egyéni gyakorlat
  • Időterv: 2 perc instrukció + 8 perc gyakorlat + 10 perc megvitatás = 20 perc

 

Instrukció:

  1. Mindenki fordítsa ki a pulóverét, és rakjuk azokat a csoportszoba egy megadott pontjára, majd körben foglaljunk helyet!
  2. Mindenki csukja be a szemét. „Rajta!” vezényszóra mindenki menjen oda a pulóverekhez, tapogatással találja meg a saját pulóverét, fordítsa azt „vissza”, vegye fel, menjen vissza a helyére!
  3. Vitassuk meg tapasztalatainkat! Mennyivel volt lassabb a becsukott szemmel végzett feladatmegoldás? Nem látó embertársainknak lehetnek hasonló élethelyzetei, problémái? Mi volt a legnehezebb a feladatmegoldásban, és hogyan tudnánk mi segíteni, ha egy ilyen helyzetet megoldó kisgyerekkel találkoznánk?

 

Vakvezetés

 

  • Cél: 1. annak megtapasztalása, hogy mennyire ki van szolgáltatva egy nem látó ember azoknak, akik szóban vagy érintések révén segíteni szeretnék őt; 2. a felelősségteljes irányítás gyakorlása.
  • Eszközszükséglet: székek
  • Munkaforma: páros gyakorlat
  • Időterv: 1 perc instrukció + 5 perc gyakorlat + 4 perc megvitatás = 10 perc

 

Instrukció:

  1. A csoportszoba közepén építsünk közösen székekből egy akadálypályát!
  2. A párból az egyik személynek becsukott/bekötött szemmel kell teljesítenie az akadálypályát társa szóbeli, majd érintésekkel történő kommunikációja segítségével.
  3. Beszéljük meg, hogy mi volt a nehéz a becsukott/bekötött szemmel történő sétálásban! Voltak-e a résztvevőknek félelmei? Mennyire tudtak megbízni a társukban? Szerettek-e úgy járkálni, hogy nem látnak semmit a világból? Vitassuk meg a tapasztalatokat, majd beszéljük meg azt is, hogy hogyan tudnánk mi segíteni a gyengénlátó vagy vak társainknak.

 

 

További

  • Szurdopedagógiai tárgyú érzékenyítő gyakorlatok 
  • Szomatopedagógiai tárgyú érzékenyítő gyakorlatok
  • Logopédiai tárgyú érzékenyítő gyakorlatok 
  • Oligofrénpedagógiai tárgyú érzékenyítő gyakorlatok
  • Az egyéb pszichés fejlődési rendellenességgel kapcsolatos érzékenyítő gyakorlatok az Egyéni fejlesztés, személyre szabott nevelés című kiadványunk októberi számában olvashatók.

 

 

A sajátos nevelési igényű gyermekek beilleszkedését segítő érzékenyítő játékok az óvodában

 

[1] Tiflopedagógia: Látássérültek: vakok és gyengénlátók pedagógiája.