Napjainkban Montessori pedagógiája ismét virágkorát éli számos bölcsődében, óvodában, szülők és nevelők között. A Montessori-pedagógia abból indul ki, hogy minden gyermeket teljes értékű embernek kell tekinteni, tisztelettel, teljes odafordulással megfigyelni és ezt követően támogatni az egyes gyermekeket, saját adottságainak szintjéről vezetve tovább a fejlődés útján, önbizalmat és tanulási vágyat ébresztve bennük.

 

El kell fogadnunk, hogy saját fejlődési ritmusa van minden gyermeknek, a fejlődés egyes szakaszait különböző időben érik el, és az kinél-kinél különböző hosszúra nyúlik.

 

A tevékenykedve felfedező kisgyermekek észrevétlenül építik tapasztalataikat érzékszerveik közötti kölcsönhatásokra. Ismereteiket mind komplexebben strukturálják, elkezdik rendszerezni benyomásaikat, például játéktevékenységük a motoros, mozgásos élményen túl elkezd kiterjedni arra, hogy válogassanak bizonyos szempontok szerint, párosítsanak, mintázatokat hozzanak létre, sorba rendezzenek.

 

A Montessori-pedagógia a gyermeket helyezi középpontba. Úgy segítheti őket a nevelő a kibontakozásban, kiteljesedésben, hogy társukká szegődik ezen az úton, mellettük áll, támogatja őket, és biztosítja számukra azt az impulzív környezetet, amiben megmutatkozhat, fejlődhet minden képességük. A támogatás természetesen felkészültséget kíván, alapos tudást a gyermekekről és igényeikről, fejlődési stádiumaikról, nonverbális jelzőrendszerükről, arról, hogy milyen az ideális, biztonságos, mértéket tartó, a fejlődést előhívó környezet, illetve hogyan lehet észrevétlenül serkenteni érdeklődésüket, kíváncsiságukat, felfedezőkedvüket.

 

Érdemes a fejlődés, önkibontakozás támogatására érdekes, újszerű, fejlődést támogató eszközökkel körülvenni a bölcsődéskorúakat, amik arra sarkallják a gyerekeket, hogy kipróbálják, használják, játékukba beemeljék azokat. A nevelő feladata megtalálni olyan eszközöket, tárgyakat, amik megfelelők a gyermekek számára, kielégítik kíváncsiságukat, felkeltik érdeklődésüket, segítik képességeik fejlődését, ismeretszerzésre adnak lehetőséget. A nevelő serkenteni tudja a gyerekeket abban, hogy kipróbálják a tárgyakat, beinduljon kísérletező kedvük, és gyakorlás útján mind jobban használják az adott tárgyat, eszközt, ezzel hatva képességeik fejlődésére és tudásuk, ismereteik gyarapodására.

 

A kis létszámú bölcsődei csoport, az azonos életkorú gyermekek közössége azt a lehetőséget kínálja, hogy mindenki megkaphassa az egyéni figyelmet, támogatást, mindenki aktívan részt vehessen saját vágya, igénye szerint egy-egy kezdeményezésben, a lehetőségekhez mérten megvalósulhasson az önállósodás támogatása, miközben egymást megfigyelve, egymás mellett, majd egymással játszva, egymástól is tanulnak.

 

Az azonos életkorúak közötti kezdeményezés azt a lehetőséget is kínálja a gyermekeknek, hogy egymás tevékenységét, eszközhasználatát, technikáját, kreatív ötleteit megfigyeljék, és saját tevékenységükbe beemeljék, kipróbálják. Miközben tevékenykednek, alakul nyelvi kommunikációjuk, hiszen fokozatosan nyitottá válnak arra, hogy kapcsolatba lépjenek egymással. A közös tevékenykedés hangulatát színesíthetjük, az élményt fokozhatjuk közös énekléssel, mondókázással. A zene támogatni képes a tevékenységbe merülést, a cselekvés örömének határozottabb, fokozottabb átélését.

 

Montessori elképzelése szerint minden tevékenység érzékek fejlesztését hivatott támogatni, úgy a látást, a hallást, mint a textúrák, formák, színek, súlyok és a hő érzékelésének finomítását. Lássunk a következőkben olyan ötleteket, melyek a bölcsődei mindennapokat gazdagíthatják, és áthatja őket Montessori szemlélete.

 

Házimunkához, ház körüli munkához hasonlatos tevékenységek, fejlesztő lehetőségek:

 

  • Felmosás mímelése kendőkkel, huzatfogó hengerekkel, babzsákkal.
  • Teregetés mímelése például szalagok, pólófonalak felakasztásával, laza szövésű horgolt sálba fűzéssel, bordásfal egyik fokára terítéssel. A teregetés részeként óriás csipeszeket felcsíptethetnek a gyerekek egy kifeszített zsinegre, pólófonalra, vagy az asztallapra, polclapokra.

Teregetés

  • Vasalás mímelése, ahol a fahasábok vagy a szivacshengerek a vasalók. A textíliák, például filc anyag összegyűrése és kisimítása is ismerkedés az anyaggal, marokfogás és nyitott tenyérrel kisimítás váltakozása.
  • Szivacshengerekkel sodrás, gyúrás, kevergetés, darabolás, reszelés imitálható.
  • Hókotrás imitálása huzatfogó hengerekkel, amihez lehet fehér pompon a hó.

Hókotrás

  • Fahasogatás és fűrészelés imitálása hengerekkel, fakanállal, légycsapóval úgy, hogy két tárgy van a gyerek két kezében, és egymáshoz ütögeti, egymáson fűrészel velük.
  • Termések (gesztenye, dió) összeszedegetése, szétgurult, kiröptetett labdák összegyűjtése.
  • Tálcán, vödörben hordozgatás, egyensúlyozás. Akár lehet játszani a billentgetéssel, döntögetéssel, hogy a tálcán lévő dolgok guruljanak, csússzanak ide-oda.
  • Szitáló, rostáló mozdulatok szűrőben, vödörben, tálcán lévő tárgyak mozgatásával.
  • Söprögetés imitálása sálakkal, légycsapókkal.

 

Tarbay Ede: Ősz-anyó (részlet)
Kontyos-kendős Ősz anyó
söpröget a kertben,
Vörös-arany falevél
ripeg-ropog zörren.

 

  • Gyógyítás, „sérülés” vagy „seb” bekötözése szalagokkal, pólófonallal, vagy borogatás babzsákokkal előre megnevezett testrészen.
  • Állatokról gondoskodás képzeletben, például fészekrakás vagy a földön körben, vagy a fejre helyezett babzsákkal, kendőkkel, sportbójákkal, textilkoronggal. Ehhez mondogathatjuk:

    Csipi csóka, picsóka, fészket rakott a csóka.

    Ángyomasszony kertjében, fügefa tetejében.

 

  • Madarak etetésének eljátszása, ahol csipeszek a madarak, és nagyra kell nyitni csőrüket, hogy beleférjen a pingponglabda mint mag, vagy kivágott labdákat lehet etetni (megtölteni), például gombokkal. Tün, tün, keresem, ha meglelem, megeszem.

Csipesz-madarak etetése

 

Labda-fióka etetése

 

 

Írta: Hegedűsné Tóth Zsuzsanna

 

További ötleteket, játékokat, tevékenységeket a Bölcsődevezetők kézikönyve – Kisgyermeknevelő szakmai-módszertani tudástára sorozatunk novemberi számában olvashat.