Tehetséges kisgyermek szülőjének lenni egyszerűbbnek tűnik, hiszen a tehetség egy pozitív fogalom a hétköznapok szintjén és az értékek mentén is. Ugyanakkor a tehetséges gyermek is „más”, élményt adó, ám sok esetben nehéz helyzet elé állítja a családokat és az óvodapedagógusokat, sokszor a gyermekközösséget is.

A tehetség fogalmának körülírásakor mindig kérdés, hogy a tehetség genetikai eredetű-e vagy a nevelés, a szociokulturális háttér eredményezi. A genetikai eredet, az egyes hajlamok megléte feltétele a tehetségnek, ám bizonyított (mint már volt róla szó), hogy a szocioökonómiai státusz (SES) erősen befolyásolja az esetlegesen szunnyadó tehetség kibontakozódását.

Könnyű a helyzet, ha a gyermek olyan családban születik, amelyben felfedezik tehetségét, és törekszenek annak gondozására is. Ilyenkor sem mindegy azonban, hogy milyen nevelői attitűd és bánásmód veszi körül az érintett kisgyermeket. Az óvodáskorú gyerek tehetsége ugyanis éppenhogy „csak” kibontakozóban van, ezért minden szokásos gyermeki szükséglete adott, amelyek kielégítésére vágyik is.

Fontos a szülői érzelmi támasz, a lehetőségek megteremtése mellett az egyenletes terhelés, az arányos napirend és a kiegyensúlyozott életmód. A megmérettetés, a versenyhelyzet teremtése nem kizárt, de a személyiség egyéb aspektusaitól függ, hogy kitehetjük-e a gyermeket a verseny kínálta stressznek, vagy sem. Jelentős nevelési kérdés a testvérhelyzet is, hangsúlyozandó, hogy a családi egységet, így a testvérek családbeli pozícióját nem gyengítheti a tehetséges kisgyermek jelenléte.

Az óvodáskorú tehetséges gyermeknek sajátos jellemzői vannak, típusokat fedezhetünk fel, és az életkornak megfelelő helyzetekben tudjuk a képességeket kibontani, fejleszteni.[1] (Duró, é. n.)

Feltűnhet az óvodapedagógusnak a kisgyermek kreativitása, eredeti, divergens gondolkodás-és kifejezésmódja, ötletteli, gyakran intuitív helyzet- vagy feladatmegoldása. A tudás, a tájékozottság, az ismeretek minőségi és mennyiségi mutatói is tehetségre utalhatnak. Gyakori a globális látásmód, az egészben való gondolkodás, szemben a kisgyerekekre oly jellemző szinkretikus látásmóddal. A tehetséges gyermekek megfigyelőképessége is átlag feletti lehet, és a megfigyelt tartalmakat vagy akár önálló véleményüket különösen árnyaltan fejezhetik ki. Az absztraháló- és transzferálóképességük is kiugró lehet az átlaghoz képest. Ha szociálisan is fejlett gyermekről van szó, akkor a lelkesedése magával ragadhatja a többieket. Létezik az óvodáskorú tehetségnek a motoros fejlettséggel kapcsolatos variációja is, az ügyesség kitűnhet mind a nagymozgásban, mind pedig a finommozgásban. Egyéb, készségekre vonatkozó, a művészetek irányába mutató tehetségeket is felfedezhetünk az óvodás gyerekek körében, például zenei képességeket, mese-, versmondó vagy dramatizáló gyerekeket lehet látni, akik szinte megrendezik az előadást, bevonnak másokat is, és igen komoly műveket adnak elő, a szokásoshoz képest magas színvonalon.

 

 

Amint arról már szó esett, bonyolultabb a nevelői színtér megteremtése, ha részképesség- zavaros, magatartási problémákkal küzdő, vagy ha éppen a tehetségük miatt furcsán viselkedő gyerekekről van szó. További nehezítő tényező – erről is esett már szó –, ha a családi háttér bármiféle hátrányos állapota gátolja a tehetség kibontakozását és fejlődését.

A tehetség kibontakoztatásának irányai az óvodában egészen más elvek és gyakorlat mentén működnek, mint a későbbi nevelői színtereken. Az óvodai tehetséggondozás sajátos, nem követi a későbbi életkorok pedagógiai megoldásait. A klasszikus eljárások egyike sem alkalmazható ebben az életkorban még. Nem indokolt az erőltetett, gyorsító fejlesztés, az úgynevezett sűrítés vagy gazdagítás, illetve a kiemelés, azaz a gyerekek elkülönítése valamely tehetséggondozó intézményben, az állandó versenyhelyzet teremtése.

A gazdag tevékenységlehetőségek segítenek a szűrésben is és a kibontakozásban is. Ehhez szükséges a differenciálás, a sokszintű és sokféle cselekvési lehetőség, a csoport- és egyéni munka, a projektmódszer, a kreativitás és az egyéni megoldások preferálása, ezek pozitív értékelése, az aktivitás biztosítása – egyszóval: mindaz, amiről már az inkluzív nevelés kapcsán szó esett.

A „megmérettető” szituációk alkalmasak arra, hogy a gyerekek önmagukat is „kívülről” lássák, de az esetleges tévedések, sikertelenségek kezelése soha nem veheti el a gyerekek kedvét a továbbiaktól, sőt a többi gyerek szemében sem tűnhet kudarcnak valamely kevésbé sikeres szereplésük. Éppen ezeket a helyzeteket alakítja az óvodapedagógus. Az óvodában „vegyes” képességű gyerekek alkotnak egy-egy óvodai csoportot, így a kortárskapcsolatok támogatásában a pedagógus számára nem jelenthet prioritást a képességek szerinti szelektálás. A képességek szerinti bánásmód azonban feladata az óvodapedagógusnak. Az értékelés során a humor és a jókedv sokat segít, ez a stressz elkerülésére is alkalmas. Rugalmas, de következetes légkört igényel minden gyerek, így a tehetséges kisgyerek is. A nyitott, támogató attitűd, dicséret, ám reális értékelés – mind az általános magatartás, mind a tehetséggel összefüggő megnyilatkozással kapcsolatban – segíti a gyermekek továbblépését.

A tehetséges gyermekek nevelése során az erős és gyengébb képességek komplex, együttes nevelése a feladat, nem hanyagolható el például egy magas intellektusú kisgyereknél a gondozási, önellátási feladatok megtanítása, vagy például éppen az, hogy köszönünk egymásnak érkezéskor és távozáskor, stb. A mindennapos közösségi szokásokat, a szabályokat a tehetséges gyermeknek is ismerni kell, és tőle is el lehet várni azok betartását.

Az óvodai programok sorát bővíthetjük az aktuális igényekkel, célzott képzések és gyakorlatok széles tárháza segíti a pedagógusokat ezek megtalálásában és kivitelezésében. Például: zeneovi, kísérletezés, speciális torna- és sportfoglalkozás, kézműveskör, báb- és drámajáték stb. Ezek mind támogatják a tehetség – egyúttal a többi gyerek – fejlődését.

 

Írta: Dr. Bakonyi Anna, megjelent az Irány a suli! című új sorozatunkban.

 

 

[1] Duró Zsuzsa (é. n.): Tehetséges gyerekekről mindenkinek. Human Club Egyesület. Budapest, 11–15. o.

 

 

Kiemelt kép: Kids photo created by cookie_studio – www.freepik.com