Mindannyian megtapasztalhattuk a szorongás enyhe formáit: körömrágás, dolgozat és felelés előtti izgalom. Különbséget kell azonban tenni a normál, átmeneti, fokozott izgalmi állapotok és a tartóssá váló szorongásos zavarok között.
Az utóbbiak esetén a tünetek állandósulnak, terápiás megsegítés nélkül nem enyhülnek, akár éveken át fennállnak, és jelentős mértékben befolyásolják a gyermek viselkedését, gondolkodását, személyes hatékonyságát. Cikkünkben a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézséggel küzdő, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek szorongását, illetve annak pedagógiai-pszichológiai enyhítését, megsegítését járjuk körül. – Dr. Árvainé Koczok Márta tanácsadó szakpszichológus írásából közlünk részletet.
BTMN-nel küzdő gyermekek szorongásának jellemzői
A BTMN diagnózissal külföldön nem nagyon találkozunk, ez magyar diagnosztikai kategória, melybe azok a gyerekek kerülnek, akiknek átlagos az intelligenciájuk, és átmenetileg olyan nehézségekkel küzdenek, melyek befolyásolják a mindennapi életüket és/vagy az iskolai teljesítményüket. Összetett diagnosztikai kategória: beilleszkedési, tanulási vagy magatartási nehézséggel küzdő gyermekek kapják meg, melyet általában 1 év után felülvizsgálnak. Ez alatt az idő alatt a kapott extra figyelem, célirányos fejlesztés általában sokat segít.
Hogyan vegyük észre szorongásukat?
A szorongás gyermekkorban sokféleképpen jelentkezhet. Alapvetően nem az a cél, hogy d a pedagógus diagnosztizálja a gyermeket, hanem hogy felismerje, ha valami nincs rendben vele, és ezt jelezze a szülő, illetve az illetékes szakember felé.
Az alábbi jelekre figyeljünk fel, és lépjünk, ha azok 3 hónap után sem oldódnak, enyhülnek:
- fokozott félelem számonkérésnél: elpirul, leizzad, „lefagy”, alig bír megszólalni, gyakran elsírja magát;
- sokat hiányzik enyhe betegségek miatt (hőemelkedés, torokfájás, nátha, fejfájás, hasfájás, szédülés);
- keveset beszél, kevés barátja van, túlzottan félénk;
- dühkitörései vannak, hullámzó a hangulata;
- viselkedése megváltozik: korábban jókedvű, aktív tanuló volt, most félénk, fáradt;
- állandó fáradtság, motiválatlanság;
- figyelemkoncentrációs nehézségek;
-
- gyakori füllentés, kisebb-nagyobb hazugságok.
- Nagyobb gyermekeknél: lopások, igazolatlan hiányzások, zaklat vagy/és csúfol másokat.
A pedagógus felfigyelhet valamilyen tanulási nehézségre is: például lassabban, nehezebben dolgozik, figyelme elkalandozik, írásképe, teljesítménye hullámzó. Érdemes ilyenkor a szülővel konzultálni, és ha 3–6 hónap elteltével sem javul a helyzet, az illetékes pedagógiai szakszolgálat felé irányítani a gyermeket.
Hogyan segítsünk pedagógusként?
Ha már tudjuk, hogy a gyermeknek szorongásos problémái is vannak, akkor könnyebb kezelni, mint mikor még csak „nehezen kezelhetőség”-et érzünk. A gyermekek szorongásoldása néha nagy kihívás a pedagógus számára, hiszen sokféle képességű és személyiségű gyermeket kell egyszerre oktatni és nevelni. A szorongásoldás általános irányelvei azonban minden gyermek személyiségfejlődésének, valamint a tanár-diák kapcsolatnak is jót tesznek, így bátran beépíthetjük a pedagógiai gyakorlatba.
Hatékony szorongásoldó technikák a tanórán
- Érzelmi intelligencia fejlesztése: kooperatív tanítási-tanulási módszerek, boldogságóra ötletek, társasjátékok segítségével.
- Szerepjátékok, dramatikus játékok, színjátszás, bábozás.
- Relaxációs technikák: 5-10 percet igényelnek, lehetnek légzőgyakorlatok, mindfulness technikák, progresszív izomrelaxációs gyakorlatok.
- Mindennapi, reggeli beszélgetés.
- Kézműveskedés: gyurma, agyagozás, festés.
- Szabad játék, mozgás a friss levegőn.
- Erősségekre építés, sikerélmények biztosítása.
- Pozitív visszajelzések, bátorítás, megerősítés.
- Tanórai differenciálás, páros, kiscsoportos feladatok.
- Bántás, zaklatás tiltása, kezelése.
- Szülőkkel való rendszeres konzultáció.
Ezek a gyermekek sokat hiányozhatnak szorongásuk miatt. Segíthetünk úgy is, hogy a legügyesebb, legkedvesebb gyermeket megkérjük, küldje el nekik mindig a pótolnivalót.
Alkalmazhatunk egy-két alternatív eszközt is. Kisebb gyermekeknél nagyon hasznos lehet a nyugi-doboz, amiben megnyugtató dolgok lehetnek: plüss, színező, buborékfújó. A nagyobb gyermekeket, kamaszokat megnyugtatja a zene, a mozgás, a beszélgetés.
Általánosságban elmondható, hogy a BTMN diagnózisú gyermekek szorongásainak tünetei és oldási lehetőségei hasonlóak a diagnózissal nem rendelkező szorongó gyermekekével. A következő fejezetben már speciálisabb esetekkel fogunk találkozni.
A teljes cikk az Egyéni fejlesztés, személyre szabott nevelés című kiadványunk áprilisi kiegészítő kötetében olvasható.
Kiemelt kép: Sorrow photo created by master1305 – www.freepik.com
