Szakértő szerzőnk az óvodát érintő elmúlt időszak legfontosabb jogszabályi változásait veszi sorra. A cikk végig olvasásával listázhatjuk, hogy maradt-e még teendőnk, esetleg módosítani kell-e az óvoda valamelyik szabályzatát.
Az alábbiakban szemelvényeket közlünk a legfontosabb módosulásokból. Mindezekről részletesen az ÓvodaVezetési Ismeretek 2022 júniusi számában olvashatnak részletesen.
Zajvédelem
A zajszennyezés a különböző forrásokból származó környezeti zajnak való kitettség. A zaj nagy hatással van az egészségre, az életminőséggel és a mentális egészséggel kapcsolatos mutatókra. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a légszennyezés után az egészségügyi problémák második legfontosabb környezeti oka a zaj. A WHO előrejelzése szerint 2030 után világszerte a hallássérülés lesz a leggyakoribb fogyatékossági probléma. A 21. század egyik kihívása, hogy a gyermekeket a nagy hangteljesítményszintű zene hallgatása, a zártterű előadó-helyiségekben és az egyéb rendezvényeken nagy hangerővel kisugárzott akusztikai jelek hosszú távon végleges halláskárosodással fenyegetik.
A gyermekek hallásvédelmének stratégiáját az MTA adta ki, a stratégia itt érhető el:
http://akb.mta.hu/_download/record/rend_hang_szab_2.pdf
http://old.mta.hu/data/cikk/13/68/29/cikk_136829/VICSI_ElUadas_osztalyUles-1.pdf
Ennek nyomán teljesen új zajvédelmi szabályok kerültek be a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet paragrafusai közé. A nevelési-oktatási intézményben elektroakusztikus eszköz igénybevétele mellett tartott tanítási órán, egyéb foglalkozáson, valamint a nevelési-oktatási intézményben vagy a nevelési-oktatási intézmény által szervezett elektroakusztikus hangosítású rendezvényen (a továbbiakban: elektroakusztikus hangosítású rendezvény), amelyen gyermekek is részt vesznek, a gyermekek zajvédelmére különös figyelmet kell fordítani.
Az olyan elektroakusztikus hangosítású rendezvényen, amelyen 0–6 év közötti gyermekek vesznek részt, a hangnyomásszint nem haladhatja meg a Laeq M30 75 dB értéket. Ezért a felelősség az intézményvezetőt terheli, vagyis érdemes mérni a zajszintet.
A legolcsóbb zajszintmérő 10 000 Ft. Tekintettel arra, hogy alapfeladat ellátásához szükséges a zajszintmérő, ezért a költségvetéssel nem rendelkező óvodák esetében a fenntartónak kell biztosítania az eszközt.
Tartós gyógykezelésben részesülő gyermek
Változtak a tartós gyógykezelésben részesülő gyermekre vonatkozó szabályok is. Először nézzük meg, mely gyermek is minősül tartós gyógykezelésben részesülőnek?
A tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek az Nkt. 4. §-a szerint kiemelt figyelmet igénylő gyermekek.
Tartós gyógykezelés alatt álló gyermek: az a gyermek, tanuló, akinek egészségügyi ellátása az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 89. §-a szerinti általános járóbeteg-szakellátásban vagy az Eütv. 91. §-a szerinti általános fekvőbeteg-szakellátásban részt vevő szakorvos véleménye alapján az adott nevelési évben, tanévben a 36 nevelési napot, tanítási napot várhatóan meghaladja, és emiatt az óvodai nevelésben nem tud részt venni, illetve tankötelezettségét iskolába járással nem tudja teljesíteni.
A tartós gyógykezelés alatt álló gyermek szülei kérhetik a gyermek felmentését az óvodakötelezettség alól. Ha az eljárásban szakértőt kell meghallgatni, csak az óvodavezető vagy a védőnő, továbbá tartós gyógykezelés alatt álló gyermek esetében az általános járóbeteg-szakellátásban vagy az általános fekvőbeteg-szakellátásban részt vevő szakorvos rendelhető ki. Tartós gyógykezelés alatt álló gyermek esetében a kérelem a tárgyév április 15. napja után is benyújtható. Az eljárás időtartama 50 nap.
A 20/2012. (VIII. 31) EMMI-rendelet 75. §-a új bekezdésekkel bővült.
Az új (5) bekezdés szerint ha a tartós gyógykezelés alatt álló gyermeket az Nkt. 8. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint a felmentést engedélyező szerv (a fővárosi és megyei kormányhivatal általános illetékességgel eljáró járási hivatala) az óvodai foglalkozáson való részvétel alól felmentette, az óvoda a szülő részére
- tanácsadást,
- konzultációt biztosít, továbbá
- terápiás vagy más kezelés szükségessége esetén továbbirányít a pedagógiai szakszolgálathoz vagy más szakellátást biztosító intézményhez.
A rendeletben a 190. § is új 2021. szeptember 1-jétől. Eszerint:
A tartós gyógykezelés alatt álló gyermek nevelése-oktatása esetében a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatott pedagógus munkáltatója az egészségügyi intézmény vagy rehabilitációs intézmény írásbeli kérelmére az Nkt. 65. § (5b) bekezdése szerinti célfeladatot állapíthat meg a pedagógus részére a nevelési-oktatási tevékenységnek az egészségügyi intézmény vagy rehabilitációs intézmény számára történő ellátására, ha a pedagógus a megfelelő szakképzettséggel rendelkezik és vállalja, hogy a célfeladatot az e rendeletben foglaltak szerint, az egészségügyi intézmény vagy rehabilitációs intézmény szakmai vezetése alatt, az egészségügyi intézmény vagy rehabilitációs intézmény alkalmazottaira vonatkozó szabályok betartásával végzi.
A célfeladat megállapításakor előnyben kell részesíteni azt a pedagógust, aki egyebekben a célfeladat ellátásával megegyező feladatellátási helyen végzi nevelési-oktatási feladatait. A célfeladatot vissza kell vonni, ha azt az egészségügyi intézmény vagy rehabilitációs intézmény írásban kezdeményezi.
Vagyis az óvodáknak a gyermek szakorvosi papírját kiállító egészségügyi intézménnyel szorosabbra kell fűzniük az együttműködést, a kapcsolattartást a jövőben, hogy a tartósan beteg gyermek biztosan teljesíthesse tankötelezettségét.
Az Nkt. 65. §-ának (5b) bekezdése alapján a célfeladat elvégzéséért pénz jár. A jogszabály ugyanis kimondja, hogy a munkáltató – ide nem értve a helyettesítést – a munkakörbe tartozó feladatokon kívüli, célhoz köthető feladatot állapíthat meg a pedagógus részére, amelynek teljesítése a munkakör ellátásából adódó általános munkaterhet jelentősen meghaladja (célfeladat). A célfeladat eredményes végrehajtásáért – a pedagógus illetményén felül, írásban, a célfeladat teljesítésének igazolásakor – céljuttatás jár.
Figyelem! Az új feladat miatt módosult a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 4. § (1) bekezdés i) pontja is, mert az óvodai SZMSZ-ben mostantól rendelkezni kell a tartós gyógykezelés alatt álló gyermek egészségügyi ellátását biztosító egészségügyi szolgáltatóval történő kapcsolattartás formájáról, módjáról is. Vagyis módosítani kell az SZMSZ-t.
Új jegyzék a kötelező (minimális) helyiségekről és egészség- és munkavédelmi eszközökről
2021. szept. 1-jével megújult a 2. sz. melléklet is a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendeletben. A melléklet címe: Jegyzék a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) helyiségeiről és egészség- és munkavédelmi eszközeiről. Teljesen kicserélték, de a változtatás nem az egész mellékletet érinti. Ami az óvodák számára fontos, az az, hogy bekerült egy új táblázat a mellékletbe a kiegészítő nemzetiségi óvoda helyiségeiről:
Újdonság továbbá a 4.1. része a táblázatnak, mely az egyes művészeti ágak, tanszakok kötelező helyiségeit sorolja fel.
Figyelem!
A felszerelésjegyzéket a rendeletből már törölték, szakmai anyagként érhető el az Oktatási Hivatal honlapján:
Tekintettel arra, hogy kötelező felszerelésjegyzékről van szó, nem tekinthetjük csak ajánlásnak, és hatósági eljárás során is vizsgálható az eszközök megléte. Az eszközjegyzékben történő változás esetén az óvodának 30 napja van végrehajtani a változtatásokat. Vagyis havonta egyszer nézzük meg, történt-e változás a jegyzékben.
További olvasnivalók óvodavezetőknek:
Hivatkozások:
20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 150. § (4) bekezdés és 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 38. § (1) bekezdés f) pont
20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 161. § (3) bekezdés c) pont
Eütv. 89. §: Az általános járóbeteg-szakellátás a beteg folyamatos ellátását, gondozását végző orvos beutalása vagy a beteg jelentkezése alapján, szakorvos által végzett egyszeri, illetve alkalomszerű egészségügyi ellátás, továbbá fekvőbeteg-ellátást nem igénylő krónikus betegség esetén a folyamatos szakorvosi gondozás. Az általános járóbeteg-szakellátást a beteg egészségi állapotának veszélyeztetése nélkül, rendszeres tömegközlekedés igénybevételével megközelíthetően (a továbbiakban: lakóhelyének közelében) kell biztosítani.
Eütv. 91. §: Az általános fekvőbeteg-szakellátás a betegnek a lakóhelye közelében, fekvőbeteg-gyógyintézeti keretek között végzett egészségügyi ellátása. Ennek igénybevétele a külön jogszabályba foglaltak szerint a beteg folyamatos ellátását végző orvos, a kezelőorvos vagy az arra feljogosított más személy beutalása, valamint a beteg jelentkezése alapján történik.
Nkt. 8. § (2) bek.
229/2012. (VIII. 28.) Korm. rend. 38/B. §
20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 128. § (11)–(12) bekezdések
A legkisebb érzékelhető hangerő, azaz az emberi fül által hallható leghalkabb hang 0 decibel. A kb. 50 dB-es hangerejű hangokat találjuk kellemesnek.
Lásd a WHO felhívását: https://ec.europa.eu/environment/noise/health_effects_en.htm?cookies=disabled
a hang elektromos jellé alakítása, továbbítása, vétele és visszaalakítása
