Biztosan többször is éreztük már azt a bizonytalanságot egy beszélgetés során, hogy Vajon ezt most elmondhatom? vagy Szabályos, ha ezt kiplakátolom? vagy Vajon kör-emailben megírhatom az összes szülőnek? Ezeket a bizonytalanságokat felerősítette a GDPR.
Miként közöljük GDPR-kompatibilisen azt, hogy mely szülőknek milyen tartozása van, melyik gyermek tetves, ki covid-gyanús? Az óvodás gyermekkel kapcsolatban mit közölhetünk a nagyszülőkkel?
A válaszokat az ÓvodaVezetési Ismeretek kiadványunk januári kötetében olvashatják az Adatvédelmi buktatók az óvodai kommunikáció során című írásunkban. Nézzük meg ezeket a helyzeteket a GDPR szemüvegén keresztül!
Az alábbiakban szemelvényeket közlünk az Adatvédelmi buktatók az óvodai kommunikáció során című cikkből.
A fényképek adatvédelmi buktatói
Szintén egy adatvédelmi buktató az óvodában készített fényképek és azok közzététele. A NAIH még 2019-ben kiadott állásfoglalást csoportkép, rendezvényfotók intézményi évkönyvben történő közzétételéről, mely jogi fejtegetés az óvodai képek adatkezelésével kapcsolatban is irányadó.[1] A hatóság kifejtette, hogy a fénykép személyes adat, mely személyes adatot kezelni csak jogalappal lehet. A jogalap lehet az érintett hozzájárulása a fényképkészítéshez és a róla készült fénykép közzétételéhez. Az nem elégséges, ha csak a fényépkészítéshez rendelkezünk hozzájárulással. A készítés és a közzététel két különböző adatkezelésnek számít. Az óvoda sokszor tömegfelvételt készít, amely más jogi megítélés alá esik:
Figyelem!
A Ptk. 2:28. §-ának (2) bekezdése szerint nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén.
A Ptk. Kommentárja szerint a tömegfelvételek általában közterületen készülnek, rajtuk emberek sokasága látható, az ábrázolt személyek nem egyedi személyekként, hanem mint a tömeg részei láthatók. A gyakorlat nem alakított ki szabályt arra nézve, hogy hány embertől tekinthető egy csoport tömegnek, de a józan ész szabályai szerint ez eldönthető: ha a képre pillantva nem az egyének külön-külön hívják fel magukra a figyelmet, hanem mint sokaság vannak jelen, tömegfelvételről van szó.
A tömegből való kiemelés azonban, történjen bármely eszközzel (például teleobjektív, zoom) a képmást újra individualizálja, azaz egyedivé teszi, és ilyen esetben már a képmás elkészítéséhez az érintett hozzájárulása szükséges, sőt a kép bármilyen felhasználásához is (Bírósági Határozat 1985. 17.). Ugyanez áll arra az esetre is, ha a tömegfelvételből utólagos szerkesztéssel kerül sor az individualizálásra.
A GDPR betartása a szülőkkel történő kapcsolattartás során
A szülővel az óvodának kötelessége tartania a kapcsolatot, mely a szülői jogokból és kötelezettségekből vezethető le. A szülői jogokat és kötelességeket az Alaptörvény, az Nkt., valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) határozza meg. Magyarország Alaptörvényének XVI. cikke szerint a szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. A szülői jogosultság a tájékoztatáshoz azért is lényeges, mert a szülőt ez segíti kötelezettségeinek teljesítésében. Az Nkt. 72. § (1) bekezdés a) pontja szerint a szülő kötelessége, hogy gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét.
A szülő joga különösen, hogy gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon.[2] Alaptétel, hogy a szülőkkel gyermekükkel kapcsolatban bármilyen információ megosztható, kivéve, ha attól lehet tartani, hogy a gyermekre ennek negatív hatása lesz.
A gyermek és a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek, tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését.[3]
A tájékoztatáshoz való jog a nevelési-oktatási intézmény oldalán tehát kötelezettséget keletkeztet. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 63. § (1) bekezdés szerint az óvoda az óvodás gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követi és írásban rögzíti. Az óvodás gyermek fejlődéséről a szülőt tehát folyamatosan tájékoztatni kell.
Ha több szülőt szeretnénk egyszerre értesíteni, a kör-emailt lehetőleg ne használjuk. Kör emailben személyes dolgot ne közöljünk, például ki tartozik mivel, melyik gyerekkel mi történt stb.
A kör-email arra kiváló, hogy egy prospektust, egy programot, egy szakkörinformációt körbe küldjünk. A kör-emailek esetében mindig figyeljünk arra, hogy a csoport tagjai ne lássák egymás emailcímeit, hiszen az is személyes adatuk, vagyis mindenkit a titkos másolatba tegyünk, így nem látják egymás címeit a címzettek. Ha az emailcímek gazdái már ismerik egymás emailcímeit, mert például egy szülői értekezleten direkt mindenki megadta és közzé tette a többi szülő számára, akkor nem fontos titkos másolatba illeszteni a címeket, hiszen egymás előtti megismerhetőségéhez korábban már hozzájárultak.
A spanyol adatvédelmi hatóság erre különösen érzékeny, csak idén augusztusban két ilyen bírságot szabtak ki:
A spanyol adatvédelmi hatóság 2000 eurós bírságot szabott ki először a JAÉN SENTIDO Y COMÚN-ra, mert mint adatkezelő 241 embernek küldött e-mailt egy nyílt listán, így az összes címzett e-mail címe látható volt a többi címzett számára.[4]
A hatóság bírságot szabott ki az UNONO NET 3.0-ra is. A vállalat számos címzettnek továbbított egy e-mailt a titkosmásolás funkció használata nélkül, így minden címzett láthatta a többi címzett e-mail címét. Az eredeti 1500 eurós bírságot önkéntes bírságmegfizetés és felelősségvállalás miatt 900 euróra mérsékelték.[5]
A szülők tájékoztatása akkor bonyolódik, ha a szülők elváltak vagy külön élnek.
Különélő szülőkkel történő kapcsolattartás
Sokszor okoz gondot az óvodáknak az, ha a szülők elváltak vagy külön élnek, hogyan történik a tájékoztatásuk, melyik szülőnek mire van jogosultsága, ki kell-e nyomoznia az óvodának, hogy a szülők elváltak-e vagy külön címen élnek-e, illetve mi a teendő az óvoda részéről a beiratkozásánál.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerint a szülői felügyelet magában foglalja
- a kiskorú tanuló neve meghatározását,
- gondozását, nevelését,
- tartózkodási helye meghatározását,
- vagyona kezelését,
- törvényes képviseletét.
Válás, különélés esetén az egyik legfontosabb kérdés az, hogy a gyermekfelügyeletet melyik szülő kapja. Kérdésként szokott felmerülni az óvoda intézményvezetőinél, hogy elvált szülők esetén hogyan kell tájékoztatni a szülőket. A Ptk. 4:174. §-a szerint:
A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek kell a gyermek fejlődéséről, egészségi állapotáról, tanulmányairól a különélő szülőt megfelelő időközönként tájékoztatnia, vagyis ez nem az óvoda dolga.
A Ptk. 4:167. §-a alapján a különélő szülők megállapodásának hiányában – kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból – a bíróság dönt arról, hogy a szülői felügyeletet melyik szülő gyakorolja. A Ptk. 4:168. § szerint:
Ha a bíróság a szülői felügyelet gyakorlására az egyik szülőt jogosítja fel, a gyermekétől különélő szülő a szülői felügyeleti jogokat a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések[6] kivételével nem gyakorolhatja.
Ha a gyermek érdekei megkívánják, még a gyermek sorsát érintő valamely lényeges kérdésben való döntés jogát is korlátozhatja vagy megvonhatja a bíróság.
- Amennyiben a bírói határozat korlátozza valamelyik szülő jogát a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések meghozatalában, úgy a jogaiban korlátozott szülőt csupán tájékoztatnia szükséges a másik szülőnek az óvodaváltásról.
- Amennyiben a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben egyik szülő joga sem korlátozott, akkor együtt kell eldönteniük azt a kérdést, hogy gyermekük melyik óvodába járjon. Ha nem tudnak közösen döntést hozni, a vitás kérdésben a gyámhatóság dönt.
Vagyis, ha vita merül fel a külön élő szülők között a gyermek óvodaválasztása kapcsán, a gyámhatósághoz kell fordulniuk, mely határozatot hoz az ügyben. A gyámhatóság határozatát bemutatva jelentkezhetnek gyermekükkel abba az óvodába, amit a gyámhatóság javasolt.[7]
Ha a szülők külön élnek, nehéz átlátni, hogy melyik félnek milyen információkat lehet átadni.[8] Az ilyen jellegű adatvédelmi panaszok egészen a NAIH-ig gyűrűznek. Az óvodák olyan panaszokkal keresik meg a hatóságot, amelyekben a beadványozók (szülők) óvodától kértek kiskorú gyermekeik adatairól tájékoztatást, ám az intézmények ezt megtagadták, mert minden esetben kiderült, hogy az adatkérő személy szülői felügyeletet nem gyakorló szülő volt.
A Ptk. szerint különélő szülők esetében főszabály a szülői felügyelet közös gyakorlása. Azonban, ha a szülők megállapodása vagy bíróság döntése alapján az egyik szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot – és ennek részjogosítványaként a törvényes képviseletet – a másik szülőnek csak a Ptk.-ban felsorolt ún. lényeges kérdésekben van döntési joga. Noha különélő szülők esetében a Ptk. előírja egymás tájékoztatását (Ptk. 4:174. §), ez azonban a sokszor elmérgesedett viszony miatt a gyakorlatban nem valósul meg. Így a másik szülő közvetlenül az intézménytől vagy épp az óvodapedagógustól kér tájékoztatást, mert a különélő szülő a felügyeletet gyakorló szülő együttműködésének hiányában nem rendelkezik elegendő információval a gyermekről.
A személyes adatok védelme, mint személyiségi jog az érintett által gyakorolható, így a GDPR szerinti, az adatokhoz való hozzáférés jogát az érintett – kiskorú esetén a törvényes képviselője a Ptk. 2:14. §-a alapján – gyakorolhatja. A gyermek adatainak kezelésére vonatkozó tájékoztatási/hozzáférési kérelmeket tehát törvényes képviselőként a szülői felügyeletet gyakorló szülő nyújthatja be. Hogy ne legyen teljesen egyértelmű a helyzet, az Nkt., és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) a tájékoztatás címzettjeként viszont nem a törvényes képviselőt, hanem a szülőt jelölik meg, nem rögzítik azonban, hogy azalatt a szülői felügyelet gyakorlóját kell-e érteni, vagy sem:
- Az Nkt. önálló szülői jogosítványként előírja „a gyermek fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről” való tájékoztatási kötelezettséget.
- A Gyvt. pedig a szülőnek biztosít az intézménynél (pl. óvoda) kezelt iratokba való betekintési és másolatkérési jogot (136/A §).
Azonban elvált szülőknél csak az egyik szülő a gyermek törvényes képviselője.
Miről olvashatnak még az „Adatvédelmi buktatók az óvodai kommunikáció során” című írásban?
- Milyen információkat közöljünk az óvoda honlapján?
- A közadatok közzé tétele
- Kommunikáció az óvoda közösségi oldalán
- A fényképek adatvédelmi buktatói
- A GDPR betartása a szülőkkel történő kapcsolattartás során
- Személyes adatok kezelése pénzbefizetéseknél
- Egészségügyi adatok közlése a szülőkkel
- Adatvédelem az óvoda külső kapcsolattartása során
- Az érintett tájékoztatása
Az ÓvodaVezetési Ismeretek minden alkalommal érdekes és tanulságos írásokkal jelentkezik kiegészítő köteteiben.
Fizessen elő Ön is a saját példányára:
[1] NAIH állásfoglalása: https://www.naih.hu/files/Adatved_allasfoglalas_NAIH-2019-2528_isk_oasztalykep.pdf
[2] Nkt. 72. § (5) bekezdés b) pont
[3] Nkt. 42. § (2) bekezdés
[4] Forrás: www.aepd.es/es/documento/ps-00622-2021.pdf
[5] Forrás: www.aepd.es/es/documento/ps-00135-2022.pdf
[6] A kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, óvodájának, életpályájának megválasztása, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása.
[7] Ptk. 4:175. § (3) bekezdés
[8] dr. Kulik-Fekete Zsuzsanna és Dr. Sárközi Gabriella: Az iskola hangja – A nevelési-oktatási intézmények külső kommunikációja. RaabeKlett Kiadó, Budapest, 2021
