A tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeküket otthon ápoló szülők részére folyósított ellátás a gyermekek otthongondozási díja, amely a gyermek életkorától függetlenül folyósítható. Sok szülőben merül fel kérdésként, hogy az SNI-s gyermeke után járó díjat megkaphatja-e, ha a gyermeknek 16 óráig kötelező bennmaradnia az iskolában, mivel ez az ellátás csak akkor jár, ha a gyerek napi átlag 5 óránál többet nem tölt el az intézményben. Cikkünkben a gyermekek otthongondozási díjáról való tudnivalókat foglaljuk össze. – Részlet az Egyéni fejlesztés, személyre szabott nevelés legújabb kiegészítő kötetében olvasható cikkből, melynek szerzője Dr. Sárközi Gabriella oktatásjogi szakértő.
Ki jogosult GYOD-ra?
A GYOD-ról az Szt. 38–39/C. §-ok rendelkeznek. A gyermek életkorától függetlenül a GYOD-ra jogosult az a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő, aki
- a súlyos fogyatékosságából eredően önellátásra képtelen vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekéről, vagy
- a tartós betegségéből eredően önellátásra képtelen gyermekéről gondoskodik.
A szülőn kívül más személy részére is megállapítható a GYOD: mégpedig a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozója számára is megállapítható ez az ellátás, ha a szülőnek a GYOD-ra való jogosultságát a gyermekre tekintettel korábban már megállapították, de
- a szülő meghalt, vagy
- a szülői felügyeleti joga szünetel, illetve azt a bíróság megszüntette, vagy
- a szülő a gyermek állandó és tartós gondozásában a saját egészségi állapotára figyelemmel akadályozottá vált.
Az ellátás BTMN gyermek után nem igényelhető, és nem jár minden SNI-s gyermek után. Nézzük meg, mely gyermekek esetén lehet igényelni.
Ki a súlyosan fogyatékos gyermek?
A GYOD-ot nem minden SNI gyermek után lehet igényelni, csak az után, aki súlyosan fogyatékos, aki állandó és tartós ápolásra, gondozásra szorul, ezért önellátásra képtelen.
Súlyosan fogyatékos személy az, akinek
- segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes,
- hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes, és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad,
- értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá aki IQ-értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervazív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9):
- F84.0 Gyermekkori autizmus (autismus infantilis)
- F84.1 Atípusos autizmus
- F84.2 Rett-szindróma
- F84.3 Egyéb gyermekkori dezintegratív zavar
- F84.4 Mentális retardációval és sztereotip mozgászavarral társuló túlzott aktivitás
- F84.5 Asperger-szindróma
- F84.8 Egyéb pervazív (átható) fejlődési zavar
- F84.9 Nem meghatározott pervazív (átható) fejlődési zavar;
- mozgásszervi károsodása, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes.
Ők jellemzően olyan gyermekek, akik
- nem integráló nevelési-oktatási intézményben
- vagy részben otthon, részben egészségügyi intézetben vannak, és ott tanulnak,
- vagy otthon vannak, és egyéni munkarendű tanulók.
Hatéves kor alatti ápolt gyermek esetében az önellátási képesség mértékét és az önellátásra való képtelenség tényét a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM-rendelet (röviden: Mcspr.) alapján jogosult szakorvos szakértőként, szakmai vélemény kiállításával igazolja, egyúttal a 63/2016. (III. 27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti értékelési és szempontrendszer alapján a gyermek önellátási képessége mértékének megállapítására irányuló vizsgálatot is elvégzi (ezeket a következő bekezdésben mutatjuk be).
A hatodik életévét betöltött ápolt gyermek esetében az igazolást a gyermek háziorvosa (házi gyermekorvosa) állítja ki [63/2013. Korm. rend. 20. § (3) bekezdés b) pontja].
A háziorvos az ápolt személy súlyosan fogyatékos állapotára vonatkozó igazolását kizárólag valamely korábban elvégzett orvosszakértői vagy egyéb szakorvosi vizsgálattal összefüggésben keletkezett orvosi dokumentáció alapján állítja ki, pl.:
- a rehabilitációs hatósági feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak a súlyos fogyatékosság minősítését tartalmazó, érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye;
- a fogyatékossági támogatás megállapításával kapcsolatos eljárásban hozott határozat;
- a súlyosan fogyatékos állapot szerinti szakterületen működő szakfelügyelő főorvos igazolása;
- az ápolt személyt fekvőbeteg-szakellátás vagy szakrendelés keretében egészségügyi ellátásban részesítő szakorvos igazolása, illetve a zárójelentés; valamint
- a pedagógiai szakszolgálatok szakértői bizottsága által a sajátos nevelési igény tényét megállapító szakértői vélemény.
GYOD-ot nemcsak súlyosan fogyatékos gyermek után lehet igényelni, hanem tartósan beteg gyermek esetén is, de ebben a kategóriában sem mindenki után.
- Ki tekinthető a GYOD-igénylés szempontjából tartósan beteg gyermeknek?
- Hogyan kérelmezzük a GYOD-ot?
- Mikor nem állapítható meg GYOD?
Többek között ezekre a kérdésekre is válaszolunk a cikkben.
Ne maradjon le a hasonló tartalmakról, fizessen elő saját példányára most!
