A létszámkorlátok betartása nemcsak azért fontos, hogy megfeleljünk a törvényességi és hatósági ellenőrzés során, hanem azért is, hogy ne csússzunk szabálysértési kategóriába.
A kormányhivatal hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a csoportlétszámra és az alkalmazási feltételekre vonatkozó rendelkezések betartását. Aki csoport szervezésére, létszámának meghatározására vonatkozó előírásokat megszegi, szabálysértést követ el.[1] Szintén szabálysértést követ el, aki a gyermeket jogainak gyakorlásában szándékosan akadályozza, mely szintén megvalósulhat, ha az alapító okiratban rögzített fejlesztési alapfeladatot szakemberhiány miatt nem látjuk el.[2]
A gyermekek, és az alkalmazottak hiánya is veszélybe sodorhatja az óvoda létezését. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 21. § (8) bekezdés g) pontja szerint a köznevelési intézményt törölni kell a nyilvántartásból, ha a hatóság (kormányhivatal) súlyos vagy az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során (az Oktatási Hivatal által) megállapított szakmai jogszabálysértés miatt – a nem állami költségvetési szerv vagy nem települési önkormányzat által fenntartott köznevelési intézmény esetén a működési engedély visszavonásával egyidejűleg – a nyilvántartásból való törlését elrendeli.
Súlyosnak minősül a jogszabálysértés, ha a köznevelési intézmény a feladatainak ellátásához szükséges feltételekkel nem rendelkezik, pl. nincs állandó alkalmazotti létszáma.[3]
Nézzük meg, milyen létszámelőírások vonatkoznak az óvodákra, és melyeket mikor lehet átlépni.
Az alábbiakban részleteket közlünk az ÓvodaVezetési Ismeretek kiadványunk decemberi kötetében megjelenő Minden, amit az óvodai létszámokról tudni kell cikkünkből.
A NOKS-létszám
Az óvodák sikeres működéséhez, nemcsak a pedagógusok járulnak hozzá. A gépezet olajozott működéséért rendkívül sokat tesznek az intézményekben dolgozó a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak (a továbbiakban: NOKS). A NOKS alkalmazottak finanszírozott létszáma az óvodában az Nkt. 2. számú melléklete szerint az alábbi:
| Munkakör | Feltétel | Létszám |
| óvodatitkár | intézményenként, ahol a gyermekek létszáma eléri a 100 főt; továbbá 450 gyermekenként | 1 |
| dajka vagy helyette gondozónő és takarító együtt | csoportonként | 1 |
| pedagógiai asszisztens | 3 óvodai csoportonként | 1 |
| szakorvos kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelő óvodában | 250 gyermekenként | 0,5 |
| pszichopedagógus | – | fenntartó döntésétől függ |
| úszómester | tanuszodával rendelkező óvodában | 1 |
Közülük csak az a nevelőtestület tagja, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik, és a foglalkoztatási jogviszonya: közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony vagy egyházi szolgálati jogviszony.[4]
A 326/2013. Korm. rend. rendelet lehetővé teszi, hogy NOKS-dolgozókat szélesebb körben foglalkoztassunk: be lehet vonni őket bizonyos feladatok elvégzésére a pedagógushiányt enyhítendő. Ha az óvoda reggel 8:00 óra előtt vagy a délutáni időszakban nem fejlesztő, iskola-előkészítő vagy más, kifejezetten nevelési jellegű foglalkozást szervez, ezen időszakokban a gyermekek felügyeletét NOKS személy is elláthatja.[5]
A NOKS létszám a támogatás mértékét is befolyásolja!
A központi költségvetés a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (röviden: Kjt.), az Nkt., valamint a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet, továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján elismert átlagbéralapú támogatást biztosít az óvodát fenntartó önkormányzat részére az általa fenntartott óvodában foglalkoztatott pedagógusok béréhez és az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz.
A támogatás az önkormányzatot az általa fenntartott óvodákban foglalkoztatott, az Nkt. nevelés-szervezési paraméterei szerint számított pedagógus létszám után illeti meg. Egy intézménynek kell tekinteni az egy OM-azonosítóval és alapító okirattal rendelkező óvodát, beleértve az óvoda valamennyi feladatellátási helyét (székhely, tagintézmény, telephely) akkor is, ha az alapító okiratban a tagintézményként vagy telephelyként nevesített feladatellátási hely a fenntartótól eltérő településen van.
A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak ellátásához járó támogatási jogcíme:
1.2.2. Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcím,
1.2.5. Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők átlagbéralapú támogatása jogcím,
Az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és az egyéb nem állami, nem önkormányzati köznevelési intézmények fenntartói köznevelési támogatásának jogcíme:
1.4.1. Óvodában foglalkoztatott pedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők átlagbéralapú támogatása.
Az óvodában foglalkoztatott nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottaknak esetén a kiegészítő támogatást a költségvetési törvény 2. melléklet 18. pontja szerint kell megállapítani.[6]
Ha az óvoda a fenntartó engedélye alapján hat óránál rövidebb napi nyitvatartási idővel működik, a fenntartásához a központi költségvetésből támogatás nem igényelhető.
Az alkalmazotti létszámot befolyásolja a megtartandó foglalkozási órák száma is.
Miről olvashatnak még az „Minden, amit az óvodai létszámokról tudni kell” című írásban?
- A vezetők létszáma
- A pedagóguslétszám
- A NOKS-létszám
- Az óraszámok
- Óvodai csoportlétszámok
- Az óvodapszichológusi létszám
- Az óvodai fejlesztők létszáma
- Az adatvédelmi tisztviselő
- Egyéb munkakörök
- A szociális segítő
- A védőnő, az iskolaorvos, és az iskolafogász mint az iskola-egészségügyi ellátás része
Az ÓvodaVezetési Ismeretek minden alkalommal érdekes és tanulságos írásokkal jelentkezik kiegészítő köteteiben.
Fizessen elő Ön is a saját példányára:
[1] 2012. évi II. tv. 248. § (4) bekezdés c) pont
[2] 2012. évi II. tv. 248. § (2) bekezdés a) pont
[3] Nkt. 21. § (10) bekezdés f) pont, 22. § (1) bekezdés b) pont
[4] Nkt. 4. § 20. pont
[5] 326/2013. Korm. rendelet (VIII. 30.) 33/B. § (5) bekezdés
[6] 2021. évi XC. Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről
