Az autizmus spektrum zavaron belül egyre többször állapítanak meg egy különálló profilt, melynek röviden PDA a neve. A PDA-hoz jelenleg még nem tartozik külön BNO-kód, így ha a szakértői bizottság vizsgálata során fel is merül ez a diagnózis, nincs egzakt módon megjeleníthető formája. Jellemzője a mindennapi élet hétköznapi követelményeinek rögeszmés elkerülése, mely rengeteg nehézséget jelent a gyermekkel foglalkozó pedagógusoknak, szülőknek egyaránt. Ismerjük meg ezt a jelenséget közelebbről! – Csuka Veronika gyógypedagógus írása az Egyéni fejlesztés, személyre szabott nevelés című kiadvány decemberi kiegészítő kötetében olvasható teljes terjedelmében.

Mi is a PDA valójában?

Elizabeth Newson így fogalmazta meg: „A PDA központi jellemzője a mindennapi élet hétköznapi követelményeinek rögeszmés elkerülése.”

A hétköznapi elváráskerülés

Az elvárások előli kitérés természetes emberi tulajdonság, amely mindannyiunkra, különböző mértékben és más-más okból, de jellemző.

Trigger Pritchard PDA-szakértő szerint az „elkerülés” azt jelenti, hogy az egyén nem tudja megtenni, amit kérnek tőle, nem azért, mert nem akarja, hanem azért, mert valamilyen okból képtelen rá. Trigger Pritchard a szakmai képzései során igyekszik olyan helyzeteket teremteni, amelyekben lehetőség nyílik sajátélményű tapasztalatok szerzésére. Egyik alkalommal például megkérte a résztvevőket, hogy álljanak fel, mert szeretne sorban feltenni mindenkinek egy-egy matematikai kérdést. Bár valójában a „feleltetés” elmaradt, mégis, sok ember arcán hirtelen felerősödő pánikszerű szorongás tükröződött. Az ezt követő beszélgetésben a tanárok és a pedagógiai asszisztensek is arról számoltak be, hogy hihetetlenül gyorsan eluralkodott rajtuk a félelem, mert váratlanul szokatlan kihívásnak lettek kitéve. A Trigger Pritchard által célirányosan kialakított helyzethez hasonlókkal mindannyian találkoztunk már, így nem nehéz empatikusan gondolnunk a PDA-s személyekre, akik mérhetetlen szorongást élnek át minden hétköznapi érintkezés és kommunikáció során.

Dr. Judy Eaton is fontosnak tartja, hogy széles körben ismertté tegye a PDA jelenséget. Ő így érzékelteti ezt az állapotot: „Képzeld el a legrosszabbat, amin valaha is keresztülmentél – a felfokozott izgalmat egy fontos állásinterjú előtt, a vizsgajegyek kihirdetésére vagy egy orvosi vizsgálat eredményére való feszült várakozást, akár csak egy kilátástalan beszélgetést a főnököddel. Idézd fel a lüktető pulzusszámodat, a gyomoridegességet, a kétségbeesett próbálkozást, hogy elmenekülj egy biztonságos helyre, és kiszabadulj a helyzetből. Ezt élik át ezek a gyerekek MINDEN EGYES NAP! Képzeld el, hogy minden alkalommal ilyen érzéseid vannak, amikor arra gondolsz, hogy iskolába kell menned.”

Nehéz a társadalmi beilleszkedés a PDA-s gyermekeknek

A kérések elkerülése az autistákra is jellemző

Az autista embereknél gyakori, hogy elváráskerülő magatartást tanúsítanak. Ők legtöbbször azért vonják ki magukat bizonyos feladatokból, mert szorongást vagy szenzoros túlterheltséget válthat ki belőlük az, ha felborul a megszokott életritmusuk, amikor számukra amúgy is nehézséget jelent az egyik tevékenységről a másikra történő átmenet. Ilyenkor tiltakoznak, zárkózottá válnak, esetleg elmenekülnek. Az autista gyermekeket úgy segíthetjük az új helyzetekhez való alkalmazkodásban, hogy áttekinthető képes napirendet készítünk számukra, melyen már jó előre tudjuk jelezni az esetleges változásokat. 

A kóros elváráskerülés

Ez egy szorongásvezérelt viselkedési minta, amikor a gyermek vagy fiatal tevékenységének nagy részét az teszi ki, hogy megpróbálja kivonni magát a mindennapos, látszólag észszerű kérések, feladatok elvégzése alól, vagy elkerüli azokat, mert számára ijesztőnek látszanak.

A PDA-profil is egy spektrum, és különböző embereknél eltérően jelenik meg. Egyeseknél nyílt fizikai agresszivitással vagy a környezetük folyamatos irányítására, manipulálására való törekvéssel járó állapot. Mások inkább passzív vagy halkabb ellenállást mutatnak, állandósul a szorongásuk, és felvett viselkedésmódok segítségével próbálják elfedni a nehézségeket.

A kóros elváráskerülés az egész személyiségre kiterjedő, élethosszig tartó állapot, tehát nem választás kérdése. A hatékony kezeléséhez nélkülözhetetlen a gyermek környezetében élők megértő hozzáállása, valamint a megfelelő önismereti és megküzdési stratégiák személyre szabott kidolgozása.

Azért beszélhetünk patológiás jelenségről, mert a kényszeres elkerülő magatartás felemészti az egyén lelki energiáit, és nem tudja uralni a cselekedeteit. Ez nem tekinthető hatalmi játszmának vagy szemtelenségnek. Az érintett személyből egy kérés valószínűleg olyan nagy mértékű szorongást vált ki, amely meghaladja a többiek által elképzelhető szintet.

Az elvárások, kérések lehetnek közvetlenek, közvetettek, hallgatólagosak, vagy olyanok, amelyek már magukban hordozzák a következményeket. Ide sorolhatjuk a „meg kell tennem” belső igényét is.

Az elkerülés ebben az esetben azt jelenti, hogy az egyén nem tudja megtenni, amit kérnek tőle. Nem arról van szó, hogy nem akarja, hanem arról, hogy valamiért képtelennek érzi magát a cselekvésre.

 

  • Melyek a nevelési-oktatási intézményekben tapasztalható nehézségek?

  • Hogyan segíthetjük a PDA-s gyermekek társadalmi beilleszkedését?

Erről is írunk az Egyéni fejlesztés, személyre szabott nevelés című kiadványunk decemberi kiegészítő kötetében.

Egyéni fejlesztés, személyre szabott nevelés

 

 

Források:

https://www.esht.nhs.uk/wp-content/uploads/2021/07/Demand-Avoidance-Vs-Pathological-Demand-Avoidance-PDA.pdf Demand-Avoidance-Vs-Pathological-Demand-Avoidance-PDA. pdf

Pathological demand avoidance: creating a calm environment | Optimus Education (optimus-education.com)

https://help4psychology.co.uk/blog/supporting-the-child-with-pda-in-the-classroom-part-two/#comments