Az ÓvodaVezetési Ismeretek januári kötetében többek között ezekre a kérdésekre is választ ad szakértő szerzőnk. Az alábbiakban részleteket olvashatnak a Kérdések és válaszok a polgári engedetlenségről, sztrájkról cikkből.
- Sztrájkolhatok-e óvodavezető-helyettesként?
- Jelenthetek-e beteget tiltakozásul?
- Kérhetem-e a szülőket, hogy támogassák a pedagógusokat a tiltakozásban?
- Megvonható-e egész napra a munkabér, illetmény és más juttatás a sztrájkolóktól?
Legyen biztos tájékozódási forrása 2023-ban is az ÓvodaVezetési Ismeretek kiadvány!
Sztrájk – Az óvodavezető helyettes is részt vehet benne?
Válasz: Tekintettel arra, hogy sem a sztrájktörvény, sem a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló 2022. évi V. törvény nem tiltja, hogy a munkáltatói jogkört gyakorló vezető helyettese, helyettesei részt vegyenek a sztrájkban, nincs akadálya annak, hogy sztrájkba lépjenek.
Kérdés: Ha nem hoznak aznap gyermeket a csoportomba (szülői és orvosi igazolással távol maradnak), én és a pedagógiai asszisztensem sztrájkolhatunk-e? A neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidő (dokumentáció) terhére sztrájkolhatok-e?
Válasz: Ha nincs munkaidő-beosztás szerinti feladat, mert például a szülők igazoltan és jogosan nem hozzák be a gyermeket a csoportba, akkor értelemszerűen sztrájkolni sem lehet.
Tekintettel azonban arra, hogy a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidő része a pedagógusok munkaidejének, az adminisztráció pedig munkaköri feladat, továbbá, hogy a sztrájkjogot durván sértő jogszabály nem nevesíti, nem korlátozza a még elégséges szolgáltatások között – véleményem szerint – nincs jogi akadálya annak, hogy a kötött munkaidő neveléssel-oktatással lenem kötött részében sztrájkoljanak.
A technikai dolgozók is részt vehetnek benne?
Kérdés: Óvodavezetőként kérdezem, hogy a sztrájkban a technikai dolgozók is részt vehetnek-e?
Válasz: Természetesen igen. A Sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 1. § (1) bekezdése értelmében: A dolgozókat a gazdasági és szociális érdekeik biztosítására – az e törvényben meghatározott feltételek szerint – megilleti a sztrájk joga.
Az idézett jogszabályi rendelkezés egyértelmű, a sztrájkjog minden „dolgozó” alaptörvényben rögzített joga, gyakorlása tekintetében a munkakörnek – bizonyos különleges esetek kivételével – nincs jelentősége.
Ilyen kivétel például:
- §. (2) Nincs helye sztrájknak az igazságszolgáltatási szerveknél, a Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi, rendészeti szerveknél és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál. Az államigazgatási szerveknél a Kormány és az érintett szakszervezetek megállapodásában rögzített sajátos szabályok mellett gyakorolható a sztrájk joga, de a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottak nem jogosultak a sztrájkjog gyakorlására.
Betegszabadság és a sztrájk
Kérdés: Beteget jelenthetek tiltakozásul?
Válasz: Nem tanácsolnám.
Ha ugyanis a munkavállaló beteget jelent, az első 15 napban a betegnek betegszabadság (és ezzel távolléti díj) jár, ezután pedig táppénz.
Ezeket a tiltakozók valódi betegség, egészségügyi ok hiányában jogszerűtlenül veszik igénybe, és nem is tartozik szorosan a tiltakozás kifejezéséhez.
A munkáltató (a fenntartó, a tankerületi központ, vagy az egyház) visszakövetelheti az indokolatlanul felvett távolléti díjat, a társadalombiztosító pedig a jogosulatlanul felvett táppénzt.
Fontos azonban, hogy az ilyen jellegű tiltakozás nem meríti ki a tb-juttatással való visszaélés bűncselekményét. A táppénz felvételének tehát nem lehet büntetőjogi következménye. Bűncselekmény akkor merülne fel, ha a tiltakozó célja a pénz megszerzése lenne. A tárgyalt esetben azonban a pedagógusnak nem a pénz megszerzése a célja, hanem a tiltakozás, véleménynyilvánítás a munkából való távolmaradás útján.
Figyelem! Aki egy naptári évben már igénybe vett 15 napnyi betegszabadságot az már csak táppénzt kaphat, ha beteget jelent!
Kérhetem-e a szülőket arra, hogy támogassák a pedagógusokat a tiltakozásban?
Válasz: A pedagógus természetesen bármilyen közéleti kérdésben megkeresheti a szülőt, elmondhatja a szülő számára a véleményét, illetve kikérheti a véleményét és kérheti a támogatását is. Semmi nem tiltja, hogy a pedagógusok a szülőkkel általánosan használt, szokásos felületeken (levelezőlista, közösségi média csoport stb.) felvegye a kapcsolatot akár a tiltakozás kérdésében is.
A kifejezetten hivatalos információcserét vagy információtárolást szolgáló felületek (pl. e-napló) azonban nem használhatók ilyen célra, ezek a köznevelési intézmény és a pedagógus hivatalos közléseit segítik.
Természetesen itt is igaz, hogy a gyermeket nem érheti hátrány amiatt, hogy a szülője milyen hozzáállást tanúsít a pedagógus által kezdeményezett kapcsolatfelvétel iránt vagy mi a véleménye a pedagógusok tiltakozásáról.
Milyen szankciója lehet a polgári engedetlenségnek?
Válasz: Mivel itt az engedetlenkedő a munkaviszonyból (közalkalmazotti jogviszonyból) eredő kötelezettségeit szegi meg, csak munkajogi jellegű szankciókra lehet számítani.
Ezek közül a legerősebb az azonnali hatályú felmondás vagy a rendkívüli felmentés. Álláspontunk szerint azonban önmagában azzal, hogy egy pedagógus néhány órára vagy a nap egy részére, de akár egy teljes napra nem veszi fel a munkát, nem arányos az, hogy azonnali hatállyal megszüntetik.
Ha valaki mégis ezt tapasztalja, akkor érdemes a felmondást/felmentést bíróság előtt megtámadni és a szankció aránytalanságára hivatkozni.
Előfordulhat, hogy kollektív szerződés vagy maga a munkaszerződés meghatároz néhány hátrányos jogkövetkezményt (pl. extra juttatások elvonása, vagyoni hátrány stb.), amelyeket akkor lehet alkalmazni, ha a pedagógus a munkaszerződéséből eredő kötelezettségét vétkesen (vagyis szándékosan) megszegi – tehát a polgári engedetlenség esetén is.
Olyan hátrányt, ami nem szerepel a kollektív vagy egyéni szerződésben, nem lehet alkalmazni!
Ha sztrájkolni akarok, utasíthat-e az óvodavezető arra, hogy dolgozzak?
Válasz: Igen, de csak abban az esetben, ha máshogy nem tudja biztosítani a még elégséges szolgáltatást. Ha tehát csak az érintett pedagógus részvételével valósul meg a törvény által előírt gyerekfelügyelet, akkor a vezető munkavégzésre kötelezheti a sztrájkolót is. Fontos tudni azonban, hogy ilyenkor a munkavégzés idejére természetesen jár a megfelelő díjazás is! Vagyis, ha valaki kifejezte sztrájkolási szándékát, de végül mégis munkát végzett, akkor fizetésre is jogosult.
Megvonható-e egész napra a munkabér, illetmény és más juttatás a sztrájkolóktól?
Válasz: A sztrájktörvény ebben egyértelmű: a díjazás és más juttatás csak a sztrájk miatt kiesett munkaidőre vonható meg a dolgozótól. Ha a pedagógus nem az egész munkanapján, hanem annak csak egy részében sztrájkol, akkor a munkával töltött időszakra jár a díjazás.
Ahhoz, hogy a díjazást ki tudják számítani, nagyon fontos vezetni a munkahelyi jelenléti ívet, mert ebből derül ki, hogy ki mikor dolgozott.
Társadalombiztosítás és sztrájk
Kérdés: Szünetel-e a társadalombiztosítás a sztrájk idejére?
Válasz: Ha adott napon van bármilyen mértékű munkavégzés, akkor azon a napon a pedagógus biztosítottnak minősül! Tehát néhány órás sztrájk még nem jelenti a tb felfüggesztését.
Abban azonban nem egyértelmű a jogszabály, hogy mi történik, ha a pedagógus egész nap sztrájkol, vagyis adott napon egyáltalán nem végez munkát. Egy 2002-ben hozott legfelsőbb bírósági határozat azt mondja, hogy a sztrájk mentesülést jelent a munkavégzési kötelezettség alól, ezért a sztrájk idejére szünetel a tb-jogviszony.
Szolgálati időnek minősül-e a sztrájkban töltött idő?
Válasz: A sztrájktörvény ebben egyértelmű: a sztrájkkal töltött idő beleszámít a szolgálati időbe.
Miként kell értelmezni a pedagógus sztrájktörvény 2022-es módosításában a sajátos nevelési igényű gyermekekre, tanulókra vonatkozó részt?
Az a pedagógus nem sztrájkolhat azon a tanórán, ahol SNI-s gyermek, tanuló is részt vesz? Mert ebben az esetben a pedagógusok többsége nem sztrájkolhat, hiszen szinte minden osztályban vagy csoportban található sajátos nevelési igényű gyermek.
Vagy csak azokra a foglalkozásokra vonatkozik a tilalom, amelyet a gyermek, tanuló a fejlesztő vagy gyógypedagógusától kap?
Válasz: A sztrájktörvény nem módosult.
A kérdésekre választ adó, az ún. még elégséges szolgáltatást meghatározó rendelkezéseket, a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló 2022. évi V. törvény 14. §-a A nemzeti közneveléssel összefüggő kiegészítő szabályok között tartalmazza.
A 14. §. szerint:
A nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézmények tekintetében a sztrájkról szóló törvény szerinti még elégséges szolgáltatás körébe – a sztrájkkal érintett köznevelési intézménnyel jogviszonyban álló gyermek, tanuló vonatkozásában – az e §-ban meghatározott szolgáltatások tartoznak.
(15) A sajátos nevelési igényű vagy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló életének, testi és lelki épségének megóvása érdekében biztosítandó:
- a sztrájkot megelőzően fennállt körülmények között és helyszínen,
- a szakmai szabályoknak megfelelő,
- változatlan személyek által nyújtott ellátás,
- ideértve valamennyi
- foglalkozást,
- fejlesztést és
- felzárkóztatást.
Véleményem szerint tehát nincs akadálya annak, hogy azok a pedagógusok, akik nem érintettek a fenti feltételek biztosításában sztrájkoljanak.
