Az Oktatási Jogok Biztosának Hivatalába évről-évre sok beadvány érkezik a különleges bánásmódot igénylő gyermekek jogaival összefüggésben. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a különleges bánásmódú gyermekek és szüleik az információk hiánya miatt kerülnek könnyen kiszolgáltatott, jogsértő helyzetbe. Jelen cikk keretein belül vizsgáljuk meg a 2021-ben az oktatási ombudsmanhoz érkezett azon panaszokat, melyeket a különleges bánásmódú gyermekek jog- vagy érdeksérelme miatt nyújtottak be. Részlet az Egyéni fejlesztés, személyre szabott nevelés című kiadványunk februári számából.
Hiányzó fejlesztés, megtagadott kedvezmények
Az ombudsmanhoz forduló szülők gyakran azért élnek panasszal, mert az iskola, illetve a pedagógusok nem veszik figyelembe a szakértői véleményben foglalt javaslatokat, és így az előírt fejlesztések mellett a nevelési-oktatási javaslatok, kedvezmények sem biztosítottak a tanulók számára a kijelölt iskolában.[1]
Beadványában egy szülő amiatt élt panasszal, mert Asperger-szindrómás gyermeke kapcsán az iskola nem vette figyelembe a pedagógiai szakszolgálat által kiállított szakértői véleményt, nem biztosította a tanuló számára a különleges bánásmódot.
A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A szakértői véleményben foglaltak mind a szülő, tanuló, mind a kijelölt nevelési-oktatási intézmény vonatkozásában kötelezőek. Amennyiben az iskola nem teljesíti a szakértői véleményben foglaltakat, ez esetben a szülő a sérelmezett helyzettel kapcsolatban jogorvoslattal élhet az iskola fenntartójánál, sőt szabálysértési eljárást is indíthat az iskola ellen.[2]
A szakértői vélemény figyelmen kívül hagyása
A szülő levelében panasszal élt, mert gyermeke kapcsán az iskola nem vette figyelembe a pedagógiai szakszolgálat által kiállított szakértői véleményt. Beadványa szerint a tanulónál a szakértői véleményt kiegészítették márciusban, annak alapján a tanuló diagnózisa: diszlexia, diszgráfia és ADHD. A pandémia miatt májusban álltak vissza a jelenléti oktatásra, amikor a szülő azt tapasztalta a gyermeknél, hogy nem tud a követelményeknek megfelelni. Tájékoztatása szerint a szakértői vélemény a tanuló egyéni továbbhaladására tett javaslatot a 4. évfolyam végéig, azonban az iskolában nem igazán tudták, hogy ez mit jelent. A szülő elmondása szerint a gyermeke nem tudta teljesíteni a dolgozatoknál az elégséges szintet. A szülő arról kért tájékoztatást az ombudsmantól, hogy gyermeke esetében kérheti-e az eltérő értékelést.
A szakértői bizottság a szakvéleményében tesz javaslatot a gyermek különleges gondozás keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra, a szükséges szakemberre és annak feladataira. Ha nem szerepel a szakvéleményben az értékelés alóli mentesítés, akkor a szakvélemény felülvizsgálatát lehet kérni.[3]
Az SNI tanuló részére a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója a tanuló egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó egyéni előrehaladású nevelést és oktatást engedélyez, ha ez szerepel a szakvéleményben. Az igazgatói engedélyben meg kell határozni, melyik tárgyból melyik évfolyam utolsó tanítási napjáig kell a tanulónak a tanulmányi követelményeket teljesítenie. Az egyéni továbbhaladás – valamennyi vagy egyes tantárgyakból – különböző évfolyamokig, de legkésőbb a negyedik évfolyam végéig tarthat (a súlyos és halmozottan fogyatékos tanuló esetében az egyéni előrehaladású nevelés és oktatás a fejlesztő nevelés-oktatás teljes időtartamára engedélyezhető).
Amennyiben az iskola nem teljesíti a szakértői véleményben foglaltakat, a szülőnek a sérelmezett helyzettel kapcsolatban lehetősége van jogorvoslattal élni az iskola fenntartójánál az Nkt. 37. § (2) bekezdése szerint (XIII/304/2021/OJBIT), de akár szabálysértési eljárást is indíthat az iskola ellen.
A kötelező felvételt biztosító iskolába való utaztatásról a fenntartó gondoskodik.
Ki juttatja el a különleges bánásmódú gyermeket az intézménybe?
Egy nagyszülő az SNI unokája kapcsán kérte az ombudsman tájékoztatását, mivel a gyermeknek a kijelölt nevelési-oktatási intézménybe szállítása nehézségbe ütközött. Ezzel kapcsolatban arról kért információt, hogy a helyi önkormányzatnak a falugondnoki járművel el kell-e végeznie az SNI gyermek szállítását a fejlesztő óvodába.
Az SNI gyermek kapcsán a különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A szakvélemény tesz javaslatot az ellátására és a kijelölt intézményére. Az SNI gyermekre vonatkoznak az utazási költségtérítés, kedvezmény szabályai az óvodai nevelés igénybevételével összefüggésben. Az arra való jogosultság megállapításának, igazolásának módját több jogszabály együttesen rögzíti. Ehhez kapcsolódóan a szakértői bizottság központilag kiadott nyomtatványon kiállítja az utazási költség megtérítéséhez szükséges igazolást. Az igénybevételt az ellátást nyújtó köznevelési, illetve szakképző intézmény vezetője vagy írásbeli meghatalmazással rendelkező megbízottja igazolja. A gyermek tömegközlekedési eszközzel való szállíthatósága a gyermek állapota alapján a szakértői vélemény, továbbá a gyermekkel foglalkozó orvosi vélemények alapján kerül megállapításra és rögzítésre.
Az Nkt. 74. § (5) bekezdése értelmében a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat megtéríti a kötelező felvételt biztosító óvodába való utazás költségeit. Szükség esetén szintén az önkormányzat gondoskodik kísérő személyről a gyermek részére, ha az óvoda a településen kívül található, és az óvodába való utaztatást az önkormányzat nem biztosítja.
A kötelező felvételt biztosító iskolába való utaztatásról a fenntartó gondoskodik.
A szakértői bizottság által kijelölt intézmény osztja a kötelező felvételt biztosító intézmények sorsát, a kijelölt intézmény ugyanis a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján a gyermeket köteles felvenni, továbbá az érintett gyermek tanulói jogviszonyát a szakértői bizottság szakértői véleményének módosítása nélkül nem szüntetheti meg.
Az SNI gyermek nevelési-oktatási intézménybe történő utazásával, utaztatásával kapcsolatban kiemelendőek továbbá a szociális támogatások, a fogyatékos személy önálló életvitelét elősegítő, a mindennapi szükségletei kielégítését célzó – személyes közreműködés által megvalósuló – szociális alapszolgáltatások, melyeknek szállítási eleme is van. Tájékoztatta az ombudsman a panaszost, hogy az általa említett falugondnoki szolgáltatás szintén a szociális alapszolgáltatás része.[4]
Az ezer lakosnál kisebb településen, illetve külterületi lakott helyen a szociális alapellátási feladatok falugondnoki szolgálat keretében is elláthatók. Ezt a szolgáltatást az 1993. évi III. törvény 57. § (1) bekezdés a) pontja és a 60. § állapítja meg.
A falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás célja a falvak és a külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából és a közösségi közlekedés nehézségéből eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése.
A helyi önkormányzat vagy maga látja el a feladatot, vagy ellátási szerződéssel a feladatot átvállaló civil szervezet révén. A civil szervezet a falugondnoki szolgálat keretében ellátandó szociális alapellátási feladatok körét, valamint a falugondnok által ellátandó szolgáltatási feladatokat és azok mértékét a létrehozó önkormányzat rendeletben állapítja meg.
Ne maradjon le a hasonló cikkekről! Fizessen elő a kiadványra most!
[1] XIII/35/2021/OJBIT, XIII/424/2021/OJBIT
[2] 2012. II. tv. 248. § (2) bekezdés c) pont; (XIII/506/2021/OJBIT, XIII/522/2021/OJBIT
[3] Nkt. 56. § (1) bekezdés
[4] XIII/448/2021/OJBIT
