A jó napirend kialakítása az óvodai csoportokban

Fontos hangsúlyozni, hogy nem kizárólag csak egy jó napirend létezik, hiszen nincs két egyforma óvodai csoport, ugyanolyan óvodapedagógusokkal. Lehet, hogy ami az előző csoport indulásakor 3-4 évvel ezelőtt gördülékenyen működött kiscsoportban, az a következő csoport indulásakor átalakításra szorul. Hogyan alakítható ki jó napirend az óvodai csoportokban?

Természetesen muszáj kiemelni, hogy minden napirend kialakításánál az óvodai nevelés országos alapprogramjában és a helyi nevelési programban megfogalmazottakra szükséges alapozni. Az óvodai nevelés országos alapprogramjában az alábbiakat írják, a jó napirendre vonatkozóan: „A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét.”

Nézzük meg részletesebben mi jellemző a jó napirendre? Mire kell figyelni az óvodapedagógusoknak, amikor napirendet terveznek a leendő csoportjuknak?

  • Milyen korosztályú az adott csoport? A kialakított napirend alkalmazkodjon teljes egészében a csoporthoz, a csoport összetételéhez: korosztály, fejlettségi szint, otthonról hozott tapasztalatok tekintetében stb.
  • Honnan érkeztek a gyerekek? Van-e előzetes ismeretük a bölcsődei napirendről?
  • Ezen tapasztalatok közül mi és hogyan építhető be az óvodai napirendbe? Érdemes tájékozódni ezekről az információkról a szülőktől, esetleg az érintett bölcsődéktől.
  • Az otthoni napirendeket igyekezzünk közelíteni az óvodai napirendhez. (Természetesen amennyire a lehetőségek engedik, hiszen itt egyszerre több kisgyermek igényeit kell figyelembe venni.)
  • Arányosság: jusson idő mindenre: tartsuk szem előtt, hogy 2,5–3 évesek még lassabbak, nemcsak életkorukból adódóan, hanem mert lehet, hogy még csak most ismerkednek az intézményes nevelés rendszerével. Egy jó napirendben az egyes tartalmi részek arányosan vannak jelen (életkori sajátosságaik figyelembevételével), a szabad játék nagy hangsúlyt kap a nap folyamán, de kellő idő jut a pihenésre, tisztálkodásra, öltözködésre stb. A szervezettség legalább akkora értékkel bír, mint az állandóság vagy a következetesség. Ha mindenre szánunk elegendő időt, nincs szükség kapkodásra, a gyermekek is nyugodtabban, nagyobb türelemmel állnak a feladatokhoz.
  • Holtidő csökkentése: ha mégis előfordul, töltsük el hasznosan: egy-egy mondókával, dallal, találós kérdéssel.
  • Játék: a napirendben a játék jusson hangsúlyos szerephez, hiszen ez a gyermekek elsődleges tevékenysége és egészséges, harmonikus fejlődésük szempontjából elengedhetetlen.
  • Játékosság: vegyük figyelembe minden körülmények között a gyerekek életkorát, és igyekezzünk a legjátékosabb módszerekkel közelíteni feléjük, főleg kiscsoportban. A napirend egyes részeit a játékosság módszerével könnyebben átadhatjuk az óvodásoknak: egy-egy dal, mondóka színesítheti például az öltözködést vagy mosdózást.
  • Könnyedség: a napirend különböző tevékenységei közötti átmenet könnyed legyen, időben jelezzük például ha hamarosan vége a játékidőnek, ne érje őket váratlanul (kiszámíthatóság).
  • Következetesség: legyünk türelmesek az újonnan érkező kisóvodásokkal, de fontos a következetesség, a legtöbb esetben tartsuk magunkat a napirendhez.
  • Kiszámíthatóságra törekvés: Ha valamiért változás következik be a napirendjükben: például eső miatt elmarad az udvari játék, vagy valamilyen külső program miatt később érkezünk vissza ebédelni az óvodába, arról minden esetben életkoruknak megfelelően tájékoztassuk a gyermekeket (illetve a szülőket is), érezzék, hogy a napirend az ő biztonságérzetüket szolgálja.
  • Rugalmasság: fontos, hogy elfogadjuk, történhetnek a nap folyamán olyan események, amelyek miatt spontán változtatnunk kell a napirenden: igyekezzünk úgy megoldani, hogy a gyermekek minél könnyebben tudjanak hozzá igazodni (itt a türelem kiemelt jelentőséggel bír).
  • Természetesség: a napirend idővel váljon természetessé. Cél, hogy minden gyermek könnyen eligazodjon benne, állandóságot és biztonságot nyújtson számukra.
  • Reflexió a gyermekeknek (visszajelzés): tudassuk velük, ha elértek egy olyan szintet, ahol már szinte segítség nélkül felismerik, hogy egy-egy tevékenységet mi fog követni, mikor, hogyan kell cselekedni. A pozitív visszajelzés, a dicséret viszi őket előre a fejlődésükben.
  • Megfigyelés: figyeljük a csoportot. Hogyan működik? Milyen az alaphangulat? Mennyi konfliktus van? Milyen hatással van a napirend a kis életükre? A kérdéseket célszerű rendszeresen feltenni, megválaszolni önmagunknak és levonni a konzekvenciákat. Ha valami nem megfelelően működik, ne féljünk változtatni.
  • A legfontosabb, hogy a gyermekek kiegyensúlyozottak és boldogok legyenek.

Mikor jó tehát egy napirend?

Mindezeket összegezve elmondható, hogy ezen feltételek legtöbbjének teljesülése mellett akkor lesz igazán jó egy napirend, ha összhangban van a csoport két pedagógusa e tekintetben is.

Az óvodai nevelés több területének sikere abban rejlik, hogy az óvodapedagógusok hogyan tudnak együtt dolgozni. Nemcsak a tevékenységek megszervezésénél, hanem a közösen kialakított napirend és szokás-szabály rendszer betartásánál.

Fontos figyelni rá, hogy véletlenül se alakuljon ki a gyerekek irányába tett elvárások terén ellentét, különbség, mert akkor az állandóság (amely kulcsfontossággal bír a gyerekek életében) nem tud megvalósulni. Ez bizonytalanságot, frusztrációt kelt az egész csoportban.

Az óvodai csoportok működése hasonló a családokéhoz. Ahogyan mindkét szülőnek, az intézményen belül a pedagógusoknak is egy csónakban kell evezniük a gyerekek érdekében. Ezzel a gondolatsorral arra ösztönzök mindenkit, hogy miután önreflexióval végiggondolta, hogy a csoportban kialakított/alkalmazott napirend mennyire jól működik, beszéljék át a kolléganővel, hogy összhangban van-e pedagógusi munkájuk a napirendet illetően. Érezhetnek-e a gyerekek különbséget az egyik vagy a másik héten? Mi az, ami egyik héten esetleg kimarad? Mi az oka? Hogyan lehet változtatni? Ugyanolyan elvárással vagyunk a gyerekek felé? Ha ezeket sikerül megbeszélni és konszenzusra jutni, változtathatunk a csoport alaphangulatán, hiszen a gyerekek ugyanúgy megérzik az összhangot, mint annak hiányát.

 

Írta: Mucs Viktória, megjelent az Óvónők kincsestára című sorozatunk 2023. júniusi kiegészítő kötetében.

Óvónők kincsestára